Választási csalás? Jogi machinációk? Mágikusan felbukkanó szavazócédulák? Egyet tudunk, hogy semmit nem tudunk, de azt is egyrészt-másrészt. Ha elemzők szerepelnének a műsorban, de ez a Politikai Hobbista. Magyar idő szerint szerda reggel még úgy tűnt, Trump sima győzelmet aratott, ami valami mágikus fordulatnak köszönhetően szolid Biden-többséggé változott a demokraták irányította államokban. Jeszenszky Zsolt, a Hobbista műsorvezetője szerdán Jánó Christopher kanadai születésű ügyvédet látta vendégül, aki kivételesen már az első félidőtől kezdve erősítette a csapatot, hogy körbejárják az amerikai elnökválasztás körüli fennforgást, ami szerinte várhatóan januárig fog húzódni a sok újraszámlálás és perlekedés miatt.
A szerda esti Politikai Hobbistában rögtön az elején beült Jánó Christopher, hogy hosszan kivesézhessék az amerikai elnökválasztást Jeszenszky Zsoltékkal. A kanadai születésű ügyvéddel szóba került a választási csalás, jogi machinációk és mágikusan felbukkanó szavazócédulák is. A jelenlegi szavazás közvetett – magyarázta Jánó Christopher. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szavazók nem az elnökjelöltre szavaznak, hanem elektorokra. Ez nem egy hagyományos köztársaság, hanem egy föderális berendezkedésű ország, tehát államok szövetsége; az önállóság egyik eleme ez a szavazási rendszer, ez leképezi a lakosság véleményét, persze nem teljesen. Az eredeti cél az volt, hogy az elektorok a túlkapásokat tudják kijavítani, amiket esetleg a polgárok tesznek – erre eddig egyébként nem került sor. A másik fontossága, hogy az alapvetően nagy lélekszámmal rendelkező régiók sem tudják rákényszeríteni az akaratukat a többi államra, így mindenkinek számít a szavazata.
A közösségi oldalak királycsinálók is lehetnek
A hatalmas ellenszélben, amit a média vetett ki rá, mégis ennyire jól tudta hozni az eredményeket Donald Trump. A közvélemény-kutatások 2016-ban nagyon melléfogtak, most ennél talán kevésbé, mégis hatalmas hatással vannak a szavazásokra. Ennél már csak a közösségi média hat jobban az emberekre, sőt, szinte ezeken a felületeken meg lehet nyerni egy választást.
Nem racionális alapon szavaznak az emberek, hanem emocionális alapon, valakiért vagy valaki ellen
– fejtette ki az ügyvéd.
Mára már akkora ereje lett a Twitternek, a Facebooknak vagy az Instagramnak, hogy akár teljesen eldőlhet itt egy elnökválasztás. Ennek oka pedig az, hogy az algoritmus próbálja kiszűrni az álhíreket, de ez nem azt jelenti, hogy valaki utánanéz, hanem csak annyit, hogy egy gép dönti el, mi lehet igaz és mi lehet hamis. Ennek alapján dobja fel egyes embereknek a híreket, az alapján, hogy miket kedvelt az oldalon. Tehát nem feltétlenül kapunk valós képet a világ történéseiről egy adott közösségimédia-felületen, hanem csak egy bizonyos rendszer által kidobált, talán igaz, talán nem információt, viszont az emberek sokszor nem néznek utána, hanem elhiszik, hogy az adott hír nem lehet álhír.
Akár januárig is eltarthat a hercehurca
Trump elmondta, hogy a demokraták szavazási káoszt fognak csinálni a levélszavazatokkal, amit a koronavírus-járványra való tekintettel erőltettek. Rengeteg helyen a legkülönbözőbb csalási gyanúk merültek fel; ennek eredménye az lett, hogy nemhogy hivatalos, de nem hivatalos eredményt sem fogunk kapni, akár januárig, a pereskedések és az újraszámlálások miatt.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS