A Szigetköz rehabilitációja érdekében tárgyaló magyar delegáció négy darab, hajózsilippel, ráadásul erőművi egységgel is ellátott gátrendszer építésének tervét juttatta el a szlovák illetékeseknek – tudta meg a PestiSrácok.hu. Amennyiben a szigetközi mini-vízlépcső terve megvalósul, a szakértők szerint az a Duna teljes leszabályozásának főpróbája lehet, amely után várhatóan a nagymarosi, adonyi és fajszi gát megépítésével fognak előjönni a Horn-kormánytól megörökölt vízlépcső-mániás vízügyi szakemberek. A teljes titokban folyó tárgyalásokon korábban még csak négy kőszórásgátat emlegettek, amely a szlovák Duna-elterelés miatt tönkretett Szigetköz rehabilitációját segítené. Ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök négy évvel ezelőtt Komáromban azt mondta, amikor a politikusok gátépítést terveztek a Dunán, akkor belebuktak, és az így is van jól.
Lassan huszonhetedik éve húzódik a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer körüli pereskedés Szlovákia és Magyarország között. Szlovákia 1992-től a bősi erőmű működtetése érdekében elterelte a közös folyót, azóta használja jogtalanul a vízhozam 83 százalékát. Mint 2015-ös cikkünkben arról beszámoltunk, a tárgyalások felgyorsítása érdekében a magyar delegáció négy duzzasztógát megépítésére tett javaslatot a Szigetközben, a tervekről azonban időközben kiderült, hogy közel sem ártatlan kőszórásgátakról van szó, hanem olyan betonmonstrumokról, amelyek az eddig egységes víztestet négy részre szabdalnák. Bár a tárgyalásokról a portálunknak korábban nyilatkozó Baranyai Gábor tárgyalásvezető úgy beszélt, mint amelyek kegyelmi szakaszban vannak a szlovák fél megegyezési hajlandósága miatt, azok menetéről szándékoltan alig hallhat a nyilvánosság.
Baranyai Gábor különben amellett érvelt, hogy az előzetes környezeti hatásvizsgálatok (SKV) alapján közös megegyezéssel elfogadott négy gát építésére tett javaslat ugyan nem a legjobb, de adott körülmények között a legelőnyösebb. Azt is hangsúlyozta, nem hazaárulás a megegyezés szándéka, de meg kell érteni, hogy Szlovákia kerítésen belül van, ezért a magyar félnek kell többet engedni. A kritikusok ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy az eredeti célok szerint – melyet a vonatkozó törvény is rögzít – a Szigetköz problémájára olyan megoldást kell találni, amely a legkisebb környezetkárosító beavatkozással a Duna elterelése előttihez hasonló állapotot idéz elő. Márpedig a négy gát tulajdonképpen egyfajta tórendszerré szabdalná a víztestet, amely teljes mértékben idegen a Szigetközben megszokott változó vízállásától, a víz itt megszokott dinamikájától. Véleményük szerint Magyarország jelentős, akár anyagiakban is mérhető lemondásokat vállalna fel pusztán a politikai jó viszony kedvéért. A négy gát terve kapcsán előkerült újabb információk azonban egy valóságos mini-vízlépcső tervét vetítik előre, amelynek a jelenlegi csekély vízhozam mellett alig lenne értelme, viszont a nagymarosi vízlépcső-lobbisták olyan hídfőállást foglalhatnának el, amely előrevetítené a Dunakanyar további pusztítását. (A témában bővebben itt, itt, itt és itt olvashat.)
Fotó: youtube.com
Négy gát, erőművi egységgel
Bárdos Deák Péter portálunk megkeresésére elöljáróban elmondta, nem hivatalos, de hiteles szlovákiai forrásból arról értesült a Duna Charta, hogy a Duna elterelése miatt lesüllyedt vízszintű Szigetköz rehabilitációs tárgyalásai kapcsán hazánk olyan szakmai anyagot juttatott el a szlovák Közlekedési Minisztériumnak, amelyben négy darab, hajózsilippel, ráadásul erőművi egységgel is ellátott gátrendszer szerepel. Mint hozzátette, a civil szervezet ezirányú kérdésére reagálva sem a Földművelésügyi Minisztérium, sem az Igazságügyi Minisztérium nem cáfolta az erőműrendszer tervének átadását.
Bárdos Deák Péter úgy fogalmazott, „roppant komolynak, és súlyosnak tartjuk ezt a javaslatot”, nem csak a szigetközi Duna-szakasz sorsa miatt, hanem azért is, mert a vízügy döntéshozói hosszútávon a folyó teljes „bevízlépcsőzését” tartják szükségesnek, ahogyan erről Jakus György a győri vízügyi igazgatóság egykori vezetője, és az MSZP-s Nemcsók-féle tárgyalások résztvevője a HVG-ben tavaly októberben megjelent interjújában is utalt. A szigetközi erőművi egységgel ellátott gátrendszere tehát egyszersmind a Duna teljes leszabályozásának főpróbája, amely után majd várhatólag a nagymarosi, adonyi és fajszi gát megépítésével fognak előjönni ugyanezek a szakemberek. A civil szervezet elnöke hangsúlyozta, a súlyos ökológiai következményekkel járó előterjesztések és döntések hátterében továbbra is olyan befolyásos vízügyi szakemberek állnak, akik már az MSZP-kormány idején is a dunakiliti duzzasztó beüzemelését szorgalmazták a médiában, illetve akik a szigetközi Duna-szakasz több helyen történő megduzzasztását követelték éveken keresztül, és akik sosem tettek le arról, hogy megépítsék a nagymarosi erőművet.
A Duna Charta szerint elfogadhatatlan és felelőtlen, hogy a tárgyalások mielőbbi lezárása érdekében ez a szűk vízügyes kör kaphatott szabad kezet a Duna-táj formálása felett. Mint Bárdos-Deák Péter hozzátette,
azt pedig végkép elfogadhatatlannak tartjuk, hogy leginkább kiszivárogtatott információkból tudunk meg konkrét dolgokat a szlovák-magyar tárgyalásokkal, lépésekkel kapcsolatban, mint ahogy jelen esetben is, közvetetten, szlovák forrásból tudtuk meg, hogy a magyar kormányzati anyag van a szlovák Közlekedési Minisztériumban.
Úgy fogalmazott,
véleményünk szerint itt egy kommunikációs küzdelem folyik, a négy gátas javaslat kiötlői és támogatói úgy próbálják beállítani elképzelésüket, mintha annak ökológiai haszna lenne, és nem is gátakat, csupán fenékküszöböket építenének. Ezzel szemben a Duna legsűrűbben duzzasztott szakaszát akarják kialakítani, egy gátrendszert akarnak felépíteni, és ennek a tervnek az vízügyi öncélúságát és ökológiai értelmetlenségét csak ahhoz a másfél évtizeddel ezelőtti vízügyi tervhez tudjuk hasonlítani, amikor a Rába vizét akarták a Pannonhalmi-dombságon keresztül bevezetni a Balatonba az “ökológiára” hivatkozva.
Fotó: mapio.net
Bárdos Deák Péter reményét fejezte ki, hogy továbbra is érvényben van Orbán Viktor miniszterelönök négy évvel ezelőtti, Komáromban tett nyilatkozata, amely szerint amikor a politikusok gátépítést terveztek a Dunán, akkor belebuktak, és az így is van jól.
Úgy fogalmazott,
bízunk benne, hogy a kormányon belül azoknak rendszerváltó fideszes politikusoknak az álláspontja lesz a mérvadó, akik mindig is úgy tekintettek a Dunára, mint ahogy azt Orbán Viktor 2002-ben Strasbourgban megfogalmazott: “A Duna Magyarországon a nemzeti identitás részét jelenti”.
Forrás: PestiSrácok.hu; kezdőkép: aktualne.cz, a kép a szlovákok által létrehozott mesterséges Duna-ág építésekor készült
Lipták Béla
2018-05-20 at 21:03
Mivel újra aktuálissá vált a Duna jövőjének kérdése, tájékoztatás céljából közlöm a kérdéssel kapcsolatos véleményemet:
Mint tudjuk, 1992-ben nagy és össznemzeti igyekezetet igényelt, de ennek eredményeként sikerült megakadályoznunk a Nagymarosnál tervezett beton monstrum megépülését és így megmenekültek az elöntéstől esztergomi király sírjaink.
Most itt az ideje, hogy a Kiegyezési Tervvel (http://belaliptakpe.com/work-for-hungary/mka-magyar-kornyezetvedelmi-alap/a-kiegyezesi-terv/) befejezzük a munkát!
Bős dolgában a magyar kormánynak alkotmányos kötelessége lett volna az ország terülerti integritását megvédeni, határfolyónk elterelését megakadályozni. Nem ezt tette és amikor a Hágai Bíróság felajánlotta, hogy a két ország közötti tárgyalások sikertelensége esetén, a két fél térjen vissza Hágába, hogy a bíróság maga meghozhassa a döntést, akkor ezt az ajánlatot a magyar kormány nem vette igénybe, nem kezdeményezte a második hágai kört.
A jelen helyzet az, hogy a bősi áramtermelés (évi 2600 gWh) felét magyar tulajdonú vízből nyeri Szlovákia, mely energiának az értéke az elterelés óta eltelt 23 év alatt 5 milliárd dollár (Magyarország évi deficitje kb. 2.8 m$).
Ahhoz, hogy a „2. Hágai Döntés” minkét fél számára kielégítő legyen , vissza kell adjuk a Szigetközt a természetnek, miközben biztosítjuk a hordalék és viziállatok szabad mozgását a Dunán, de egyben arra is szükség van, hogy Szlovákiának is érdeke legyen a rendezés. Ezért úgy dolgoztam ki a Kiegyezési Tervet, hogy Dunakilitit beindítjuk és a nagymarosi áramtermelést termelés kompenzálására, az össztermelésen 50% – 50% százalékos megosztása helyett elfogadjuk a 33% – 66%-os megosztást.
A Szigetköznek duzzasztó gátakkal való elöntése nem megoldás, mert ennek – a néhai Pannon tenger deltájának – élővilágát az elöntési ciklikus tette a világon egyedülállóvá, mig a duzzasztó gátak elöntenék és hordatékkal takarnák be.
Lipták Béla
Hawkeye
2018-05-21 at 09:34
Te, és a bűntársaid anno akkora kárt okoztak az országnak, amiért jobb helyeken akasztófa jár.
Most már ideje lenne csendben maradnotok…
Júlia Anna Jónás
2018-05-31 at 21:38
Örülök, ha nagytudású szakemberek vitáznak.
Kétes
2018-05-20 at 22:37
A Duna Charta 30 éve betöltötte politikai funkcióját. Idejük lejárt. Antallt az elterelés előtt megvezették. Azt hazudták, hogy a szlovákok nem tudják elterelni a Dunát. Szakmailag alkalmas javaslatot a “papírtigris” megszelídítésére azóta sem tettek. Amivel akkor riogatták az elterelés miatt az embereket, hogy egy gigantikus zöld apokalipszis következik be,nem jött be. Most meg jönnek ezzel a 4 vízlépcsős rémtörténettel. Ütős. De igaz? Mivel bizonyítják? Ha jártak volna a Szigetközben és ott
beszéltek volna az emberekkel akkor tudnák, hogy nekik a DC semmit nem jelent.
khm
2018-05-21 at 08:50
Ön ökológus,vízügyi szakember,és politikus is egyben? Emellett lelkes természetjáró?
Kétes
2018-05-21 at 08:55
Szólíthatna eccerűen polihisztornak is, de nem vagyok az sem. Viszont lelkesen informálódom a PS-ből.😎
Térjetek Észre
2018-05-21 at 09:11
Magyarországnak elméleti vízerőkészlete 1400MW. Ebből 1060 MW a gazdaságosan kiépíthető vízerő kapacitás. Ezzel szemben alig több mint 60 MW épült meg és üzemel a vízerőműveinkben (Kisköre, Tiszalök, Kesznyéten a legnagyobbak). Sajnos a rendszerváltás idején olyan “nagytudású szakértők, mint a magát költőnek és anarchistának nevező hőbörgő és társai a vízerőművet szitokszóvá tették. Magyarország politikai vezetése azóta is ennek a csapdájában vergődik. Ki sem merik ejteni a szájukon a vízerőmű szót mert az álliberális és a sötétzöld ellenzéki politikai és média maffia eszét vesztve sivalkodna. Még a klíma és víz ügyeket felkaroló Államelnök úr sem meri megemlíteni, hogy a jelenlegi klímaviszonyok között a Hazánkba beérkező vizet ahol csak lehet gátakkal fel kellene fogni és meg kell akadályozni, hogy hasznosulatlanul átrohanjon az országon. Hasznosítani kell öntözésre, hajózásra villamos energia termelésre. A Dunán lehetne legalább 5 új nagy teljesítményű vízerőművet építeni (Dunakiliti 11MW, Nagymaros 160MW, Adony 150MW, Fajsz 10MW, Mohács 50MW), a Tiszán három: Vásárosnamény, Záhony, Csongrád, de a Maroson a Szamoson a Kőrösökön a Dráván a Sajón is lehetne további vízerőműveket építeni. Egyébként az új Paksi blokkok hűtővíz ellátása miatt is szükség lesz előbb utóbb gátépítés a Dunán, a csúcsigények kielégítésére pedig szivattyús tározós erőmű építése is fontos lenne. Mindezekkel a beruházásokkal jelentősen csökkenthető lenne az import igényünket, amit jelenleg többek között a szlovák Gabcsikovói vízerőmű termeléséből veszünk drága pénzen. Ezt jól megcsináltátok “sötétzöld” banda. Ideje kimászni a csapdából!
Galamb
2018-05-21 at 10:33
Remélem a meggyőzésnek nem azt a formáját választják, hogy ráengednek egy brutális árvizet a Dunakanyarra. A váci mobilgát létrehozását évek óta sumákolják, csak nehogy ők legyenek az áldozati bárányok.
Gedeon Szánti
2018-05-21 at 11:54
….ez nem olyan mint az osztrák kapu-szárnyakkal?…különben én nem vagyok a vízi erőművek ellen…
khm
2018-05-21 at 18:29
Az USA-ban meg lebontanak vízlépcsőket.
Nem a példaképeink?
Kokó
2018-05-22 at 08:38
Nem a környezetvédelem miatt, hanem mert elöregedtek, és a további karbantartásuk nem érné meg…
Ha meghagyják a tározó mostani szintjét, az előbb utóbb katasztrófához vezetne…
Kétes
2018-05-22 at 09:47
Egyetértek. Hiányzik khm mondatának némi (akár laikus) alátámasztása. (Mondják, úgy tanul a gyerek, ha kérdez. Bocs!🤔)
Miért és milyen tározókat bontanak le az USA-ban?Völgyzárógátas tározókat bontanak, vagy Dunához, Tiszához, esetleg Köröshöz hasonló, vagy nagyobb folyókon létesített tározókat?
Lakatos Béla Sándor
2018-05-22 at 01:45
A világ legnagyobb ivóvíz készleteinek az egyike húzódik a vízlépcső alatt!
A XXI. sz. egyik legnagyobb problémája az emberi fogyasztásra alkalmas vízkészletek korlátozott mennyisége. Éppen ez az egyik gerjesztője a trópikus vidékeken, de különösen Afrikában az élhetetlen környezet gerjesztette migránsképződéseknek!
Ha a vízlépcsőzés megvalósulna – remélhetően nem – akkor a Csallóköz alatt lévő vízkészlet végérvényesen elszennyeződhetne és emberi fogyasztásra már jóval kevésbé lenne csak alkalmas.
Remélni lehet, hogy erre a meglehetősen kockázatos elképzelésre maga az Államfő fog felfigyelni, hiszen ő küldetésnek tekinti a vizek védelmét. Az elkövetkező időszakban a jó minőségű ivóvíz exportcikké is válhat!
Kétes
2018-05-22 at 05:59
Jól gondolom, hogy akkor amikor emberi fogyasztásra alkalmas ivóvíz készletről beszélsz, akkor azt ki is akarod termelni?
És jól gondolom, hogy ha ennek kitermeléséről beszélsz, akkor be is avatkozol és megváltoztatod a kialakult ökológiai rendszert? Akkor most véded a természetet, vagy lobbizol valami mellett?
Oroszlán
2018-05-22 at 22:05
Megvalósult egy vízlépcső, amivel elterelték a Dunát, és ami felett kialakult egy szlovák tározótér. A Csallóköz alatti vízkészlet viszont nem szennyeződött el.
Miképpen tudott volna elszennyeződni?
Dávid Miklós
2018-05-23 at 10:22
Nem hiszek a ‘vízügyi’ szakembereknek és kész. A Tisza (túl)szabályozása is épp elég elrettentő a számomra. Nem kellett volna így hozzányúlni egyik nagy folyónkhoz sem. Azóta állandó lépéskényszer meg építési mánia van, és keveset beszélnek a károkról, katasztrófákról. Előre nem láthatók is vannak melyektől egyetlen nagy duzzasztógát sem menekülhet. A természet mérhetetlen erőit nem lehet így kordában tartani. A kockázati tényezők megnőttek, mégis a legtöbben úgy vélik hogy ‘valamit’ tenni kell. Ha mindez a természet ellen irányul, annak SOHA nem lesz jó vége.
Júlia Anna Jónás
2018-05-31 at 21:40
Örülök, ha nagytudású szakemberek vitáznak.