A Gyurcsány-kormány rendeletének köszönhetően a Gönczöl-bizottságnak lehetősége sem volt a 2006-os őszi események kapcsán a jogi felelősség megállapítására – hangzott el kedden a Fővárosi Törvényszéken, a rendőri vezetők perén. A tárgyaláson kiderült az is, hogy a bizottság a titkosszolgálatoktól teljesen használhatatlan információkat kapott, így továbbra sem lehet tudni, hogy az egykori Nemzetbiztonsági Hivatalnak volt-e bármilyen előzetes tudomása, információja a zavargásokról, és abból mennyit osztott meg a rendőri szervekkel.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Gönczöl Katalin meghallgatásával folytatódott a rendőri vezetők pere kedden a Fővárosi Törvényszéken. A tanú vezette azt a bizottságot, melynek feladata – egy kilenc évvel ezelőtti kormányhatározat alapján – a 2006 szeptemberi-októberi események történeti, társadalmi hátterének vizsgálata volt. Gönczöl Katalin elmondta, a bizottság az ORFK, a BRFK, az NBH és a büntetés-végrehajtás által megküldött dokumentumokból dolgozott, de jelentéseket kaptak az Egészségügyi Minisztériumtól, a Pénzügyminisztériumtól, az ÁNTSZ-től és civil szervezetektől is.
Az őszödi beszéd kiszivárgásával kezdődött
Gönczöl Katalin kiemelte, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgása után, 2006. szeptember 17-én több ezres, spontán tömeg gyülekezett a Kossuth téren. Szerintük az elkezdett tüntetést tévesen minősítette a rendőrség választási gyűlésnek, később pedig kulturális rendezvénynek. A büntetőjogász úgy gondolja, ha a rendőrség nem így dönt, „mindennek elejét lehetett volna venni”, és „mély meggyőződése”, hogy akkor nem fordultak volna ennyire erőszakos irányba az események. Ráadásul ez a döntés a tüntetőket bátorította, míg a rendőrséget elbizonytalanította – fűzte hozzá a tanú, aki arról nem tudott, mi volt a választási gyűléssé minősítés mögött, egyeztetett-e valakivel erről a rendőrség.
A Gönczöl-bizottságnak nem volt feladata a jogsértések kivizsgálása. Fotó: Index.hu
Súlyos szakmai hibák
Hibának nevezte, hogy feloszlatás helyett a rendőrség tárgyalásokba kezdett az önjelölt szervezőkkel, ami bátorítás volt az erőszakosan fellépők számára és hozzájárult a további jogsértésekhez. A tévészékház ostroma kapcsán megállapították, hogy személyes szakmai felelősség terheli Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitányt, illetve Szabadfi Árpádot, az ORFK volt helyettes vezetőjét. Utóbbinak azért, mert nem tett meg minden szükséges intézkedést, amikor látta, hogy a budapesti vezetés nem lesz képes a székház megvédésére. Hiba volt az is, hogy amíg a Rebisznél nem rendeltek el készenlétet, addig az V. kerületi kapitányságra megoldhatatlan feladatokat bíztak. A bizottság volt elnöke hangsúlyozta, hogy szükséges volt 2006. október 23-án a rendőri erőszak alkalmazása az utcakövekkel, vasrudakkal felszerelt támadó tömeg ellenséges magatartása miatt, viszont egyes rendőrök túllépték a jogszerűen alkalmazható erőszak határát. Hozzáfűzte: az arányosság kérdésében nem foglaltak állást, mivel ahhoz nem rendelkeztek elég információval.. A tanú szerint a bizottság jogszabályellenesnek tartotta, hogy a 2006. október 23-án intézkedő rendőrök jó részén nem volt azonosító, és közülük sokan maszkot is viseltek.
A szélsőségesek szándékosan keveredtek a békés tüntetőkkel
Gönczöl Katalin megjegyezte, jelentésük kitért arra, hogy hibázott a Fidesz-rendezvény műsorvezetője, mivel nem tájékoztatta a közeledő erőszakos tüntetőkről az ünnepség résztvevőit, így többen tájékozatlanságból, mások vakmerőségből mentek a rendőri oszlatás felé. Elmondta azt is, hogy szeptemberben még nem, ám október 23-án a szélsőséges radikális szervezetek gyakorlatilag hálózatot hoztak létre és kapcsolatot találtak a különböző politikai, társadalmi szervezetekkel is. Bizonyossá vált számukra az is, hogy az erőszakos csoportosulások tervének megfelelően a rendbontók szándékosan keveredtek össze az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján a békés tüntetőkkel – mondta a tanú.
Gyurcsány és párttársai 2013. szeptember 17-én a Fővárosi Törvényszéken. Fotó: gaudinagytamas.hu
Nem foglalkoztak a felelősség kérdésével
Elhangzott, jelentésük elkészítésében nagy segítségükre voltak az Ignácz-bizottság megállapításai. Kiss Károly tanácsvezető bíró ezzel összefüggésben arra volt kíváncsi, hogy a Gönczöl-bizottság rendőri tagjai nem hiányolták-e, hogy az Ignácz-bizottság nem foglalkozott a felelősség kérdésével. Gönczöl Katalin kijelentette, hogy jogosítvány hiányában sem ők, sem az Ignácz-bizottság nem foglalkozhatott a jogi felelősség kérdésével, így feljelentéseket sem tehettek. Az általa vezetett bizottság azért nem, mert a feladatait megszabó kormányrendelet erre nem adott lehetőséget – állította a tanú. Gönczöl Katalin beszélt arról is, hogy a titkosszolgálatoktól érkezett dokumentumokból számukra nem derült ki, hogy a rendőri szervek a zavargások kapcsán kaptak-e információkat a szolgálatoktól.
A Fidesz elfogultnak tartotta a jelentést
A Fidesznek egyébként lesújtó álláspontja volt a Gönczöl-jelentésről. Az országgyűlés emberi jogi bizottságának akkori elnöke, Balog Zoltán még 2007-ben beszélt arról, hogy “előzetes aggodalmaikat igazolta” a Gyurcsány-kormány kezdeményezésére létrejött bizottság jelentése, amely szerintük megmutatta, hogy “ha a kormány kormányhatározattal létrehoz egy bizottságot, az súlyos politikai elfogultsághoz vezet”. Balog Zoltán úgy nyilatkozott, a jelentésben teljes egészében a kormány kommunikációja köszön vissza. Nehezményezte azt is, hogy a viperák használata meg sem lett említve, de teljesen hiteltelenné számára akkor vált a jelentés, amikor a Fidesz által kezdeményezett szociális népszavazást mint “destabilizáló eszközt” említették. Ráadásul október 23-át elbagatellizálja a jelentés – mondta az emberjogi bizottság volt elnöke. Balog szólt arról is: a jelentésnek vannak olyan részei, amelyek szakmailag megfontolandóak: például olyan biztonsági kérdésekben, mint a rendőrök azonosítószáma.
Címlapfotó: csepel.info
Facebook
Twitter
YouTube
RSS