Az Európai Unióban minden lehetséges módon fel kell lépni a jogállamiság védelmében, a meglévő eszközök, például az alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás mellett azonban új mechanizmusokra is szükség van – jelentette ki szerdai európai parlamenti (EP) meghallgatásán a leendő igazságügyi biztos.
Didier Reynders az EP illetékes szakbizottságainak ülésén hangsúlyozta, hogy bővíteni kell az eszköztárat, hatékony megelőző intézkedéseket kell elérhetővé tenni a demokrácia és az alapvető jogok védelmében, mert ezeket egyaránt érik külső és belső támadások. A jelenleg is futó hetes cikkes eljárásokról azt mondta, hogy támogatja az Európai Bizottság eddigi megközelítését, előre kíván lépni a Lengyelországgal és Magyarországgal szemben megindított ügyekben. Utóbbiról kiemelte, hogy a magyar eljárásban véleménye szerint meglesz a lehetőség arra, hogy az EP hivatalosan is előadja álláspontját.
Reynders arról számolt be, hogy párbeszédre törekedne az érintett tagállamokkal, a problémás ügyekben ajánlásokat, megjegyzéseket küldene a kormányoknak, szükség esetén azonban határozott fellépésre van szükség, akár új eszközök útján, akár például a képletesen atomfegyvernek is nevezett hetes cikk szerinti eljárás keretében. A politikus hangsúlyozta, hogy mandátuma első évében értékelni kívánja az eddigi közösségi fellépés hatékonyságát, emellett pedig éves jelentést tervez az EU-tagállamok jogállamisági helyzetéről, a médiaszabadságról. Hozzátette: szerinte sikerül majd megállapodásra jutni a költségvetési források kifizetésének jogállamisági feltételekhez kötéséről.
A belga liberális politikus határozottan tagadta a hazájában ellene felhozott korrupciós és egyéb vádakat, amelyek szerinte megalapozatlan rágalmak. Mint mondta, az őt megvádoló személy nyilvánvalóvá tette, hogy meg akarja akadályozni biztosi kinevezését.
Senkinek nem kívánom azt, amit a családomnak, a feleségemnek, a hozzám közel állóknak át kellett élniük
– jelentette ki. A belga ügyvivő védelmi és külügyminiszternek Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke az igazságügyi tárcát szánja, és így hozzá tartozna a jogállamiság területe is, amelyet ugyanakkor Věra Jourová cseh alelnök értékek és átláthatóság nevű portfóliója is érint. A szakbizottsági koordinátorok hamarosan értékelik a meghallgatást; a kinevezés várhatólag nem fog nagy akadályokba ütközni, a záró felszólalást is taps fogadta. Sajtóhírek szerint eddig két jelöltet, a lengyel Janusz Wojciechowskit és a svéd Ylva Johanssont nem hagyták jóvá azonnal a koordinátorok; ők írásbeli kérdéseket kapnak, amelyek megválaszolását követően esetlegesen ismét meg kell majd jelenniük az illetékes EP-bizottságok előtt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo
Facebook
Twitter
YouTube
RSS