Az érdemi elszámoltatás hiányára, a máig funkcióban lévő bűnösökre emlékeztetett Schmidt Mária egy 15 évvel ezelőtti írásának újraközlésével. A Terror Háza főigazgatója azt írta: egyre nő az elkeseredésünk, hiszen a felelősök és a tettesek megbüntetése szinte teljesen elmaradt, legtöbbjük még a szembesítést is megúszta.
Facebook-posztjában ajánlotta újra a közfigyelembe Schmidt Mária történész professzor egy éppen 13 éve írt cikkét, amelyben Gyurcsány Ferencet és klikkjét szembesítette a 2006 őszi rendőrterror rémségeivel. Az ajánlóban a Terror Háza főigazgatója így fogalmazott:
2008-ban írtam egy dolgozatot. Még Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök. Mostani közretételét az indokolja, hogy a 2006 őszi állami terror óta eltelt 15 év sem csitította el azt a döbbenetet és felháborodást, amit akkor éreztünk. Sőt. Az eseményeket felidézve egyre nő az elkeseredésünk, hiszen a felelősök és a tettesek megbüntetése szinte teljesen elmaradt, legtöbbjük még a szembesítést is megúszta. Sem ők, sem a politikai vezetők nem kértek bocsánatot, nem követték meg sem az áldozatokat, sem a magyar polgárokat. Nincs tehát bűnbocsánat.
Az eredeti, 2008. november 12-i cikkben Schmidt Mária forgatókönyvszerűen gyűjtötte össze a demokrácia és jogállamiság megtiprásának drámai eseményeit a 2006. szeptember 18-i tévéostromtól a következő napokban kicsúcsosodó rendőri megtorláson, a szervezett embervadászaton át a brutalitás október 23-i kicsúcsosodásáig, kielemezve a később nagy nehezen elindult vizsgálatokat, és az MSZP–SZDSZ politikusainak és a hatóságoknak a cinikus hozzáállását.
A cikkben a történész professzor asszony kijelenti:
2006 szeptember 19-20. között Budapesten tömeges rendőri embervadászatot rendeztek.
“Súlyos testi sértést okozó bántalmazások, a hivatalos eljárások közben példátlan brutalitással végrehajtott előállítások, térdepeltetések, ütlegelések. Tetézte a bajt, hogy mindebben az elsőfokú bíróságok egy részének cinkos támogatására is számíthattak. A nyilvánvalóan hatósági utasításra foganatosított embervadászat ártatlan áldozatainak hozzátartozói riadtan próbálták felhívni a mit sem sejtő közvélemény figyelmét arra, hogy a Magyar Rádió épületében ideiglenes gyűjtőtábort működtet a rendőrség, ahonnan éjszakánként befogási portyára ruccannak ki, hogy begyűjtsék a környéken járó gyanútlan fiatalokat. A csapdába csalt leányokat, fiúkat a Rádió épületében órákig térdepeltették, és súlyosan bántalmazták, rugdosták, verték őket. Amikor az első hírek erről hozzám eljutottak, a beszámolókat eljuttattam Sólyom László köztársasági elnökhöz, közbenjárását kérve. Ugyancsak kértem Uj Pétert, az index. hu internetes portál akkori főszerkesztőjét, hogy járjanak utána, mi történik éjszakánként a Rádióban, illetve környékén. Egyikük sem tett akkor semmit. Az érintett családok tragédiája csak néhány bátor asszonyt sarkallt cselekvésre. Köztük Ékes Ilona országgyűlési képviselő asszonyt (FIDESZ) és Kormos Valériát, a Magyar Nemzet újságíróját.”
Schmidt Mária utószót is írt a felrázó cikkhez:
Amíg flegmán és arrogánsan bújnak szégyenük mögé a felelősök és a tettesek, addig újra és újra azzal szembesülnek majd, hogy bűnüket számon kérik rajtuk. „Szörnyű a bűn, terhes a vád” – írja Arany János Ágnes asszony című balladájában. Ezért újra idemásolom azoknak a bíráknak, ügyészeknek, rendőri vezetőknek a nevét, akiket a 2008-as kötet is felsorolt. Ha méltó büntetésüket eddig el is kerülték, legalább a jóérzésű emberek megvetése sújtsa őket.
A 2006. szeptember 19–21. között levadászott fiatalok ügyében eljáró személyek (a teljesség igénye nélkül)
(Idézet Schmidt Mária szembesítéséből.)
Bírák:
- Dr. Dénes Veronika
- Dr. Fuér Angéla
- Dr. Gábriel Éva
- Dr. Kovács Krisztina
- Martineczné Dr. Szilágyi Csilla
- Ráczné Dr. Kschwendt Katalin
- Dr. Stummer Attila
- Dr. Tatár J. Tamás
- Dr. Vasvári Csaba
Ügyészek:
- Dr. Falvai Zsolt
- Dr. Palásti Márta
Rendőri vezetők:
- Bene László, r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány
- Szabadfi Árpád, r. dandártábornok, az országos rendőrfőkapitány általános helyettese
- Dobozi József, dandártábornok, Rendészeti Biztonsági Szolgálat
- Gergényi Péter, r. vezérőrnagy, budapesti rendőrfőkapitány
- Perlaki Attila, VIII. kerületi rendőrkapitány
- Gáborjáni Szabó Attila, X. kerületi rendőrkapitány
- Dr. Balázs Norbert, alezredes, a Dukán-per egyik tanúja
- Szabó Tamás, százados, a Dukán-per másik tanúja
A történész professzor így folytatja az utószót:
Akkor, 2006-ban, a hatalom megverette a vele szembeforduló magyar polgárokat. Meg akarta őket félemlíteni, el akarta venni a kedvüket attól, hogy politikai véleményt nyilvánítsanak. Szisztematikus állami terrorral akarta megalázni azokat, akik 1956 ötvenedik évfordulóján a Fidesz megemlékezésén ünnepeltek. A polgárok megveretése többes célt szolgált. Egyrészről a legitimitási válságba zuhant kormány és a mögötte álló pártok erődemonstrációja volt, annak bizonyítása, hogy még mindig ők az urak a házban. De emellett a velük szembefordulók látványos megaláztatását, kiszolgáltatottságuk felmutatását is szolgálta. Ezért tették gúny tárgyává a félholtra vert, bekötött fejű fideszes országgyűlési képviselőt, Révész Máriuszt, akin a kormánypárti SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor a magyar országgyűlésben Mártíriuszként gúnyolódott.
Ezzel egyértelművé vált a Gyurcsány-kormányzatnak az a szándéka, hogy az ellenzéki Fideszt a tehetetlen áldozat pozíciójába szorítsa be. Nem sikerült neki, mert az ellenzék az első pillanattól kezdve aktívan kiállt az áldozatok mellett, ügyüket a saját ügyének tekintette, és az Országgyűlésben és azon kívül is minden alkalmat megragadott az államilag elrendelt embervadászat leleplezésére, az eljáró hatóságok felelősségre vonására, bűncselekményeik leleplezésére. Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselő, Kormos Valériával, a Magyar Nemzet oknyomozó újságírójával és Ács Sándornéval börtönről-börtönre járva vette számba az elhurcolt áldozatokat és kísérte figyelemmel sorsukat. Balog Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, a parlament Emberi jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának elnöke és Gulyás Gergely fideszes képviselő parlamenti felszólalásaikban, az általuk vezetett vizsgálóbizottságokban álltak ki mellettük és szorgalmazták a törvényellenesen eljáró hatósági személyek felelősségre vonását. Szép számmal mozdultak meg mellettük civilek, közismert személyiségek és azok a jogászok, akik fáradhatatlanul vállalták az áldozatokért való kiállást, ellátták jogi képviseletüket. Így Morvai Krisztina, Pelle Andrea és Schiffer András, Bárándy Péter leköszönt igazságügyi miniszter és Hajós András showman demonstratívan vállalták kötetünk bemutatását.
A szociálliberális hatalomgyakorlók a kommunista totális diktatúra terrorista eszköztárát használták ellenünk. De 2006-ban mi már másfél évtizede szabadok voltunk. Szabad polgárok, akik nem tűrték, hogy a hatalmon levők terrorizálják őket. Ezért emelték fel oly sokan a szavukat és fordultak velük szembe.
Mert nem akartunk újra félelemben élni. Abból végleg elegünk volt már
– zárta sorait Schmidt Mária.
A teljes, tanulságos írás a Látószög blogon ITT érhető el.
A vezető képet Horváth Péter Gyula, a PestiSrácok.hu fotóriportere készítette
Facebook
Twitter
YouTube
RSS