Szűk többséggel választották meg Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének, hiszen csupán kilenc szavazatnyi “tartalékkal” húzta be a tisztséget. Az eredményt természetesen Európa-szerte vegyesen fogadták; a kavarodást jól példázza, hogy a jobboldali és baloldali nemzetközi sajtó is megosztott volt a kérdésben. A baloldali és liberális fősodorhoz tartozó The Guardian azt emelte ki, hogy von der Leyen jelölése nemcsak a szocdemek és liberálisok számára volt meglepetés, hanem a kereszténydemokrata Európai Néppártban sem örült mindenki a német politikus személyének, de több európai lap is utalt arra, hogy von der Leyen számára nehéz lesz az ígéreteit betartani. Egyes médiumok azonban úgy gondolják, hogy mivel egy nagy ország politikusa, ezért nagyobb mozgástere lehet az európai politikai irányításában. A Spitzenkandidat-rendszer bukását sem ítélték meg egybehangzóan az európai lapok; egyesek szerint a csúcsjelölti rendszer bukása okozta azt, hogy kisebb támogatottságot kapott Ursula von der Leyen. A volt német honvédelmi miniszter dolga tehát nem lesz könnyű, hiszen több ország politikai pártjai is emlékeztettek arra, hogy az ő szavazataik nélkül nem választhatták volna meg von der Leyen-t. Európai lapszemle.
Szkeptikus angol hangok
A konzervatív angol The Telegraph kemény címmel vezeti fel cikkét a témában, hiszen szerintük a “fanatikus” von der Leyen megválasztása a szervezetlen európai demokrácia koporsójába vert utolsó szög. A brit újság – hasonlóan több európai sajtótermékhez – felhívja a figyelmet arra, hogy csupán kilenc szavazatnyi többséget tudhatott maga mögött Ursula von der Leyen, akit a lap német honvédelmi miniszterként ellentmondásos figurának aposztrofál. A Telegraph kiemeli, hogy von der Leyennek kulcsszerepe lesz a Brexit-tárgyalások során, de utalnak arra, hogy közel sem kapott akkora támogatottságot, mint ahogy azt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kérte két héttel ezelőtt. A lap végigvette von der Leyen ígéreteit, azonban fenntartásokkal kezelte azokat, kiemelve ismét, hogy német honvédelmi miniszterként sok rossz döntést hozott, ez pedig nem túl jó előjel a jövőt illetően.
Az angol The Guardian von der Leyen megválasztásának ténye mellett elsősorban az új elnök Brexithez való hozzáállását igyekezett elemezni. Cikkükben megemlítik, hogy aznap választották meg Juncker utódjának a német politikust, amikor Boris Johnson – aki az angol miniszterelnöki szék legesélyesebb várományosa – kijelentette, hogy Nagy-Britanniát egyezséggel vagy egyezség nélkül, de kivezeti az Európai Unióból. Ezt követően idézték az Európai Bizottság új elnökét, aki “megfelelő indok” mellett hajlandó a további halasztásra Brexit-ügyben, azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a visszahívási megállapodást nem tárgyalják újra. Természetesen szóba került az írásban az is, hogy az Európai Bizottság első női vezetőjét választották meg, és idéztek von der Leyen erre vonatkozó szavaiból:
Pontosan 40 évvel ezelőtt választották meg az Európai Parlament első női elnökét, Simone Veil-t, aki a kontinens elé tárhatta egységes Európa-képét. Köszönöm neki és minden korábbi európai példaképnek, hogy most én is elővezethetem a terveimet és vízióimat. Büszke vagyok arra, hogy 40 évvel Veil megválasztása után én lehetek az Európai Bizottság első női elnöke.
Az Európai Bizottság (EB) következő elnökének jelölt Ursula von der Leyennek gratulál David-Maria Sassoli, az Európai Parlament olasz elnöke. Fotó: MTI/AP
“Nemi egyenlőséget az európai politikába!”
A Guardian kiemeli, hogy von der Leyen elkötelezett az európai politikában a nemek közötti egyenlőség következetes betartásában, idézve az elnök szavait, aki felhívta a figyelmet, hogy eddig az 183 megválasztott európai biztosból csupán 35 volt nő, ami nagyon kevés. A baloldali lap ismét idézi von der Leyent, aki kijelentette:
ha a tagállamok nem javasolnak elég női biztost, akkor nem fogok habozni új neveket kérni tőlük.
A jobboldali, konzervatív francia Le Figaro kiemelte, hogy hideg légkörben választották meg a német politikust, aki az első nő az Európai Bizottság élén. A francia lap szerint mindenképpen elgondolkodtató, hogy nagyon szűk többséggel választották meg von der Leyent, hiszen korábban Juncker a német politikus mostani 383 támogató szavazatával szemben 422 vokssal lett elnök. A Figaro hozzátette azt is, hogy a német politikusasszonyt láthatóan zavarta, hogy ilyen vékony győzelmet aratott, és a jövőbeli feladatokat illetően éppen azért a konstruktivitást emelte ki, és a többség akaratának betartását.
Végre egy nő Európa élén
Az olasz Corriere della Sera cikkének címében felhívja a figyelmet arra, hogy egy nő lesz Európa élén, aki rengeteget kíván változtatni az eddigi szokásokon. A némileg liberális, de antikommunista és a baloldalt sokszor támadó lap rámutat cikkében, hogy von der Leyennek nincs feltétlenül elegendő tapasztalata és határozottsága a poszt betöltéséhez, és előfordulhat, hogy óriási változások nem lesznek az európai politikában. A Corriere della Serra azt is megemlíti, hogy mivel Ursula von der Leyen nem egy kis ország politikusa, ezért talán kissé autonómabb politikát és nagyobb hatalmat képviselhet. A lap kitér arra is, hogy a volt német honvédelmi miniszter megválasztásához szükség volt az egyik olasz kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom támogatására is.
Ursula von der Leyen beszédet mond, miután az Európai Parlament megválasztotta az Európai Bizottság elnökének. Fotó: MTI/AP
Pragmatikus döntés és kompromisszum
A német baloldali Tagesszeitung arról ír az azonnali.hu által idézett cikkben, hogy Ursula von der Leyen bár messze nem az a jelölt, akire európaiak tömege szavazott, de megválasztása még nem az európai demokrácia vége, sokkal inkább egy kompromisszum. A lap külpolitikai szerkesztője, Eva Oer szerint annak ellenére bizakodásra ad okot von der Leyen EP-beli beszéde, hogy a visegrádi országok is támogatták jelöltségét. Az újságíró szerint hiába szavazták meg a V4-ek von der Leyent, nem fog a tenyerükből enni, sőt, a jövőben kellemetlen meglepetéseket is okozhat a közép-európai országoknak:
A nemi egyenlőségről szóló világos mondatai után az a helyzet, hogy a magyarországi, lengyelországi, csehországi illiberális erőknek még lesz min csodálkozniuk. A következő hónapokban kiderül, milyen súllyal bír von der Leyen szava az Európai Tanácsban.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint pragmatikus döntés született, az Európai Unió pedig átugrotta a saját árnyékát és elkerülte a hatalmi harcokat. A FAZ újságírója felhívta a figyelmet, hogy nem a csúcsjelölt került az elnöki székbe, emiatt pedig sokkal szűkebb lett a választási eredmény, utalva ezzel arra, hogy véleményük szerint a Spitzenkandidat-rendszer hatékonyabb megoldás lett volna. A FAZ fontosnak tartja azt is, hogy a nemzetiség nem játszott szerepet a döntésben, hiszen korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy német politikus szerezze meg a posztot, ezt pedig a történelmi bizalmatlanság örömteli enyhülésének tartják. Ahogy az olasz lap, a FAZ is kiemeli, hogy mivel von der Leyen nem egy kis országból származik, ezért nagyobb mozgástere lehet az európai politika irányításában. Végül a lap kitér arra is, hogy von der Leyen tulajdonképpen Angela Merkel meghosszabbított keze, így fontos bizalmas került az Európai Bizottság élére.
Forrás: The Telegraph, The Guardian, Corriera della Sera, FAZ, Tageszeitunk, Le Figaro; Fotók: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS