Sok titkot rejt a Gellért Szálló - Rákosi Mátyás unokahúga és Miss Európa is a megszállt a híres hotelben
A Gellért Szállót a boldog békeidőkben kezdték el építeni, és folytatták az elhúzódó első világháború idején is, amikor már tényleg minden beruházás leállt a fővárosban. Erős hittel kitartottak amellett, hogy ez a szálloda a világ turisztikai térképére helyezi Budapestet. Igazuk lett, a háborút követően igazolta őket az élet” – mondta Zsigmond Gábor történész az Indexnek, aki Tiborcz Istvánnal, a BDPST Group tulajdonosával és elnökével közösen jegyzi a Hotel Gellért. Történelmi vendégéjszakák című könyvet.
Zsigmond Gábor szerint nehéz egyetlen történetet kiemelni azok közül, amelyek a legendás szállóról szóló könyvben is megtalálhatóak. A szerző inkább egy korszakot emelne ki az ikonikus szálloda történetéből. Az 1928–29-es időszakot, amikor Rudolf Carbone-t, a világhírű szélhámost elfogták a Gellértben, aki elsősorban fényűző életmódjával hívta fel magára a magyarok figyelmét. A csaló ellen a liechteinsteini nemzeti bankkal folytatott gyanús ügyei miatt adtak ki körözést.
Elfogása a Sparkasse-botrány egyik fontos mozzanata volt, az ügy pártpolitikai botrányt robbantott ki. Állítólag azért jött Budapestre, mert a Margitszigeten és Erdélyben is gyanús ügyletekkel próbálkozott, de az elfogása után nem sokkal később érkezett a szállodába Simon Böske (az első Magyarország Szépe és egyben az első magyar, aki a Miss Európa címet viselhette), a második emeleten szállt meg
– mondta Zsigmond Gábor. A történész hozzátette, hogy akkoriban Simon Böske világsztárnak számított, bejárta egész Európát, és amikor hazajött Magyarországra, óriási tömeg várt rá. Rendőröket kellett kivezényelni a pályaudvarra, a korabeli sajtó szerint a mai Szent Gellért téren több mint háromszáz ember fogadta. Zsigmond Gábor kiemelte, hogy a Gellért Szállónak detektíveket kellett fogadni, hogy biztosítani tudja az ünnepelt szépség nyugalmát.
Ebben az egyetlen történetben megtalálhatjuk a magyar történelem számos apró, de fontos részletét. Nézd, itt vagyunk a harmadik emeleten, ahol Horthy bevonulásakor a kormányzó sajtósainak főhadiszállása volt, de ha egy pillanatra lenézel az erkélyről, látod a koszorúkat a híd lábánál? Ott az Aeroexpress Rt. emléktáblája található, onnan szálltak fel az első hidroplánok 1923-ban, ez jelentette a nemzetközi repülés kezdetét Magyarország számára
– idézett a most megjelent kötetből Zsigmond Gábor, aki a szálloda történetét bemutató kiadvány tervezésétől a második világháborút követő időszakig kutatta fel és szerkesztette az információkat, míg Tiborcz István a könyv társszerzője pedig az 1956-os forradalmat követő időszakot és a jövőt foglalta sorokba.
A Gellért Szálló tette fel Magyarországot a világ gasztronómiai és turisztikai térképére
Zsigmond Gábor elmesélte, hogy volt, aki csak azért repült Bécsből Budapestre, hogy kipróbálja a szálloda lassan világhírűvé váló konyháját. A minőségre Gundel Károly személye volt a garancia, aki 1926-ban nyerte el a Gellért éttermeinek bérleti jogát.
Azt mesélték, hogy Gundel Károly minden hajnalban átment a vásárcsarnokba, és személyesen válogatta ki azokat a hozzávalókat, alapanyagokat, amelyek mehettek be a konyhára. Ma úgy mondanánk, hogy egy igazi sztárséf volt. Az 1939-es New York-i világkiállításon a magyar pavilon konyhájáért is ő felelt, persze ebben a családtagok is részt vettek, előre kivitték a gondosan válogatott magyar alapanyagokat, ragaszkodott hozzájuk. A The New York Times azt írta róla, hogy Gundel egyedül többet tett a magyar turizmusért, mint bárki és bármi
– mondta a történész, aki szerint a Gellért Szálló tette fel Magyarországot a világ gasztronómiai és turisztikai térképére, ebben pedig Gundel Károlynak és a fürdő gyógyvizének is jelentős szerepe volt.
Rákosi unokahúga is a szállóban "tevékenykedett"
A II. világháború véget vetett a szálloda virágzásának, Budapest ostromakor a Gellért teljes homlokzatát szétlőtték. A szállodában náci tisztek laktak, a pincében ellenállókat és zsidó származású embereket tartottak fogva, számos rémtörténet származik ebből az időszakból. A romokban lévő szállodát csak az ötvenes évek végére sikerült helyreállítani, de a régi belső részletekből szinte semmi sem maradt fenn. A kor szocreál belsőépítészete, esztétikája vált uralkodóvá a szállodában is. Ezt az időszakot már nem Simon Böske, hanem a Gellért híres prostituáltja, az egykori titkosügynök D. Kardos Éva fémjelzi.
Rákosi Mátyás unokahúga volt. Partizánként tevékenykedett a II. világháborúban, és Péter Gábor legszűkebb köréhez tartozott. A lehallgatásokban is részt vett, a Rákosi-korszak elitjéhez tartozott egészen addig, amíg a férjét holtan nem találták egy moszkvai szállodában. A történtek annyira megviselték lelkileg, hogy kurtizánként kezdett el dolgozni különböző budapesti szállodákban. A múltja miatt nem merték megfigyelni, mindenki azt hitte, hogy ő figyel meg másokat, a vendégeit
– osztott meg egy újabb kevésbé ismert, mégis figyelemre méltó történetet, amely ugyancsak a szállodához köthető.
Forrás: Index
