Tízezrek tüntetnek Athénban Macedónia névváltoztatásának görög parlamenti ratifikációja ellen a napokban. Az összecsapásokban 25 rendőr és két tüntető sérült meg. Úgy tűnik, hogy a Soros György által játszott játék most valóban összehozta a két ország nemzeti jobboldalát, hiszen mindkét félnek az erős, szuverén állam lenne az érdeke, nem pedig a külföldről kapott parancsok. A PestiSrácok.hu Cvetin Chilimanovval beszélgetett a zavaros helyzetről. A macedón publicista portálunknak kifejtette, a macedón és a görög jobboldal nem ért egyet a területi vitákban, de abban igen, hogy milyen nemzetállamban szeretnének élni.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök 27 éves vita végére tett pontot, amikor tavaly megállapodott a macedón kabinettel arról, hogy a volt jugoszláv tagállamot Észak-Macedóniának (Észak-Macedóniai Köztársaságnak) fogják nevezni. A névvita lezárása elengedhetetlen egyébként ahhoz is, hogy Macedónia a NATO és az Európai Unió tagjává válhasson. De lehet, hogy mégsem. Úgy tűnik, Soros György tevékenységéből sokaknak elege van.
Görögországban Soros György a görög nacionalizmus ellen harcol, azt mondja a görögöknek, hogy ismerjék el függetlenként Macedóniát, hagyják, hogy az országunk csatlakozzon a NATO-hoz és az EU-hoz, miközben Macedóniában pedig azt mondja, hogy mondjunk le a macedón államról, és valljuk magunkat ezentúl európainak, illetve észak-macedóniainak. A macedón és a görög jobboldal nem ért egyet a területi vitákban, de abban igen, hogy milyen nemzetállamban szeretnénk élni mind a két oldalon. A görögök, akik egyébként általában alacsonyabb rendűnek tartanak minket, most meghívtak a tüntetésükre engem is, mivel a ratifikációval egyikünk sem ért egyet. Mi attól félünk, hogy a nagy integrációkkal elveszítjük az országunkat az albánok és a liberális baloldal javára, ők pedig attól félnek, hogy erősebb NATO-tagok leszünk
– mondta portálunknak Cvetin Chilimanov.
Cvetin Chilimanov – Fotó: Vermes Tibor
A publicista szerint a görög szuverenitásért aggódó jobboldalnak továbbra sem érdeke Macedónia nevének megváltoztatása.
Görögország, bármennyire réginek is gondoljuk, egy egészen új nemzetállam, amely csak a XIX. században tudta egyesíteni az Oszmán Birodalomtól elhódított területeit. A legutolsó ilyen elhódítás Macedónia volt 1912-ben, és akkoriban a terültet még főleg macedónok lakták. Görögország erőszakkal “asszimilálta” a területet, Törökországból telepített be ide menekülteket, és a macedónokat pedig nagy harcok árán elüldözte: az utolsó ilyen 1946-49-ben volt. Ennek ellenére Görögország fél a nála jóval kisebb Macedón Köztársaság megerősödésétől, ezért blokkolta eddig az EU-tagságunkat és a NATO-csatlakozást
– magyarázta Chilimanov.
Macedónia egy alacsony adókra épülő gazdasági rendszert honosított meg az elmúlt években, a görög összeomlást pedig épp az eurózónához való csatlakozás okozta, így Macedóniának nem volt érdeke csatlakozni a szövetséghez. Az Obama-adminisztráció alatt változtak meg a dolgok: Federica Mogherini kijelentette, hogy nem lehet az, hogy balkáni ország nem csatlakozik a Nyugathoz, így úgynevezett “színes forradalom” szerveződött, hogy leváltsák Nikola Gruevszkit és kormányát, helyére pedig Zoran Zaevet ültesse, aki ígéretet tett arra, hogy az EU és az USA érdekeit fogja elsősorban szem előtt tartani majd.
A nacionalista-szocialista görög kormányban a legerősebb pártok elvesztették a hitelüket az inkompetenciájuk miatt, éppen ezért könnyű volt őket megzsarolni azzal, hogy pénzért és hatalomért aláírják a Macedónia névváltoztatásról szóló egyezményt. Ennek eredményeként most mindkét ország tulajdonképpen elvesztette a szuverenitását. A macedón jobboldal bojkottálta a referendumot 2018 szeptemberében, és megtagadta a találkozást azokkal a vezetőkkel, akik a voksolás mellett kampányoltak. Ilyen volt Angela Merkel, Federica Mogherini és James Mattis. Annak ellenére, hogy a népszavazás megbukott 36 százalékkal – melynek a felét albánok adták le –, Zaev és kormánya keresztülnyomta a parlamenten a névváltoztatást
– mondta a publicista.
Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA/Oresztisz Panajotu
Görögországban nem tartottak az ügyben népszavazást, ennek köszönhetően pedig több tízezren mentek a napokban a görög parlament elé, ahol még a rendőrökkel is összecsaptak. Annak ellenére, hogy Macedónia tulajdonjogával, történelmével és etnikai hovatartozásával szemben ellentétes álláspontjuk van, Macedónia és Görögország konzervatívjai visszautasítják a brüsszeli és az amerikai nagykövetségek nyomását az országukban.
Nem sok dologban értünk egyet, de egyetértünk abban, hogy szuverén országokra van szükségünk, ahol az emberek, nem pedig nagykövetek és megvesztegetett baloldali politikusok hozzák a döntéseket
– fejtette ki Chilimanov a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva.
Vezető kép: MTI/EPA/ANA-MPA/Jánisz Koleszidisz
Facebook
Twitter
YouTube
RSS