2016 áprilisában a biztos asszony Monika Ladmanova melegjogi aktivistával, a prágai Soros-alapítvány munkatársával konferenciázgatott a migrációról, a Soros által pénzelt Amnesty International European Association rendezvényén. 2018 októberében pedig szintén Monika Ladmanovával, illetve a szintén az amerikai milliárdoshoz köthető Daniel Braunnal találkozott a Soros támogatta Avaaz Foundation eseményén – világított rá az Origo.
Portálunk is beszámolt róla, hogy Věra Jourová, a brüsszeli Európai Bizottság egyik alelnöke egy német baloldali lapnak nyilatkozva hazug vádakkal támadta Magyarországot, azt állította, hogy az országban „eltűnőben van az ellenzéki sajtó, vele együtt pedig a demokrácia is”. Erre reagálva Orbán Viktor miniszterelnök levelet írt Jourová felettesének, Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, amelyben indítványozta menesztését, mivel a biztos asszony kijelentései összeegyeztethetetlenek a bizottságban elfoglalt pozíciójával, mivel megsértette a semlegesség elvét, illetve túllépte a hatáskörét. Věra Jourová, az Európai Bizottság egyik alelnöke, aki az értékekért, átláthatóságért, és kisebb részben a jogállamiságért felelős biztos, szeptember 25-én interjút adott a Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közelálló Der Spiegelnek, többek között azt állította, hogy
a magyar médiában már nemigen lehet találkozni a hatalommal szemben kritikus anyagokkal, és Magyarországon eltűnőben van a sajtó sokszínűsége.
A cseh politikus ezenfelül arra is utalt, hogy Magyarországon eltűnőben van a demokrácia is, mert a társadalom nem tud szabadon tájékozódni, így nincs abban a helyzetben, hogy önállóan tudjon véleményt megfogalmazni.
Hozzátette, hogy szerinte
Magyarországon nem illiberális demokrácia, hanem beteg demokrácia van.
Mindezt még azzal is megtoldotta, hogy szerinte elképzelhető, hogy az elkövetkező választások Magyarországon nem lesznek szabadok.
Magyarországon baloldali médiatúlsúly van
Az Origo rámutatott, hogy a sajtóval kapcsolatos kijelentése a cseh EP-biztosnak egyszerűen fake newsnak nevezhető, hiszen a baloldali médiából korlátlanul ömlenek a jobboldali kormányt bíráló cikkek. A hivatalos olvasottsági adatokból az derül ki, hogy a legolvasottabb online hírportálok zöme baloldali (24, Index, hvg, 444), melyek folyamatosan kritizálják a kormány politikáját – világított rá az Origo. Ami a két nagy kereskedelmi televíziót illeti, az egyik ellenzéki (RTL Klub), míg a másik jobboldali (TV2). A közelmúltig ráadásul az ellenzéki beállítottságú, német tulajdonban lévő RTL Klub volt a legnézettebb, de a TV2 kemény munkával történő előretörése miatt változás állt be, és mára ez utóbbi a piacvezető, de a külföldi érdekeket szolgáló RTL azért őrzi a második helyét. A hetilapok tekintetében csak a Mandiner, a Demokrata, a Figyelő és a Szabad Föld nevezhetőek jobboldaliaknak, míg az ellenzéki oldalon több hetilap van: 168 óra, Magyar Narancs, Magyar Hang, Élet és Irodalom. A Médianéző Központ 2018-as elemzése is rávilágít a baloldali túlsúlyra. 2019 szeptemberében Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a baloldalnak maximum 60, de inkább csak 50 százaléka van a sajtóban, és a keresztény-konzervatív jobboldalnak szintén 45-50 százaléka – idézi a portál.
Az álcivil szervezetekről hallgat
Jourová persze arról sem beszélt, hogy a magyar baloldali ellenzéknek rengeteg olyan álcivil szervezete van, amelyeket adott esetben hadrendbe tud állítani, Budapesttől Brüsszelen át a washingtoni demokrata körökig, ilyen például a TASZ vagy a Magyar Helsinki Bizottság. Ezeket a szervezeteket mind Soros György amerikai milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványa (OSF) finanszírozza.
Soros szárnyai alatt
Jourová politikai karrierjét Andrej Babis pártjában kezdte. 2013-ban egy rövid ideig képviselő volt a prágai parlamentben, majd regionális fejlesztésekért felelős miniszter lett. Ezt a tisztséget 2014 októberéig töltötte be, amikor is a Jean-Claude Juncker-féle bizottságban igazságügyért és nemek közötti egyenlőségért felelős biztos lett. Az ANO hagyományos értelemben nem tekinthető pártnak, inkább egy technokrata érdekszövetség, amely nem követeli meg a pártfegyelmet. Az EP-ben az ANO a radikális baloldali Momentumot is magába foglaló Renew Europe frakció tagja.
Amíg Juncker biztosa volt, 2014-2019 között, Jourová és csapata legalább 18 hivatalos találkozón vett részt a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvánnyal (Open Society Foundation), vagy más, az amerikai milliárdoshoz köthető álcivil szervezetekkel.
Soros-konferenciák
2016 áprilisában a biztos asszony Monika Ladmanova melegjogi aktivistával, a prágai Soros-alapítvány munkatársával konferenciázgatott a migrációról, a Soros által pénzelt Amnesty International European Association rendezvényén. 2018 októberében pedig szintén Monika Ladmanovával, illetve a szintén az amerikai milliárdoshoz köthető Daniel Braunnal találkozott a Soros támogatta Avaaz Foundation eseményén. Az Avaaz a világ egyik legprofibban működő radikális, baloldali aktivista közössége, amely a legutóbbi EP- választások menetébe avatkozott bele, és a 2018-as magyar országgyűlési választásokon is megkísérelték ezt. 2017-ben Jourová a saját Twitter-oldalán egy olyan fényképet osztott meg, amelyen ő látható Soros Györggyel és a legkisebb fiával, Alex Sorossal. A bejegyzés szövege eléggé egyértelművé teszi, hogy miről lehetett szó a találkán: mindennél egyértelműbbé teszi, Jourová kinek a vízióját szeretné végrehajtani Európában:
Megbeszéltük az alapjogok helyzetét Európában Sorossal. Az Open Society értékei állnak az EU lépéseinek szívében.
Momentumos hazaárulókkal cseveg
Az első ciklusában a cseh biztos közvetlenül nem igazán avatkozott be a magyar belpolitikába, egyetlen esetet leszámítva, amikor 2017 novemberében találkozott Széll Bernadett-tel, aki akkor az LMP társelnöke volt és később miniszterelnök-jelölt lett. Júliusában a cseh sajtó és a V4NA nemzetközi hírügynökség arról cikkezett, hogy Babis miniszterelnök több alkalommal is kijelentette: az igazságügyi és a nemek közötti egyenlőség, meg az ehhez hasonló, no name portfóliók helyett valamelyik gazdasági biztosi tisztséget szeretné Věra Jourová számára megszerezni, konkrétabban a digitalizációt, a belső piacot vagy a nemzetközi kereskedelmet. Babis törekvése azonban nem járt sikerrel, részben a Brüsszellel ápolt ellentmondásos kapcsolata miatt, így kénytelen volt beérni azzal, hogy párttársa még az akkorinál is jelentéktelenebb portfóliót kapott, amikor az értékekért, átláthatóságért és kisebb részben a jogállamiságért felelős biztos lett.
Nemzetközi támadások
A portál felidézi, hogy 2020-ban a Magyarországgal szembeni nemzetközi támadások azt követően sokasodtak meg, hogy a parlament március 30-án elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényt, amelyet a hazai és a nemzetközi baloldal felhatalmazási törvénynek nevezett, utalva az 1933-as Hitler-féle alkotmányos puccsra, amely tényleg lehetővé tette a Reichstag felhatalmazása nélküli kormányzást. Továbbá azt is hamisan terjesztették a járvány elleni védekezést segítő törvényről, hogy az „örök időkre szól, illetve a parlamentarizmus felszámolásával jár”, miközben a koronavírus törvény már június 18-án hatályát vesztette.
Megváltozott az álláspontja
Jourová asszony április végén és május elején kétszer is a védelmébe vette a magyar koronavírus-törvényt, azt állítva, hogy az nem ellenkezik az európai uniós jogrenddel. Néhány nap múlva azonban már megváltoztatta a véleményét, és május 10-én azt nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy őt mégis nyugtalanítja a magyar parlamenti által elfogadott törvény, mert az – szerinte – korlátlan hatalommal ruházza fel Orbán Viktor miniszterelnököt. Arra, hogy mi állhat Jourovának a koronavírus-törvénnyel kapcsolatos pálfordulása mögött, két forgatókönyv létezik. Az egyik szerint az EP-frakciójától, a Renew Europe legfelső vezetőségétől jöhetett ilyen utasítás, de valószínűbb, hogy Cseh Katalin ráhatása érvényesült. A magyar koronavírus-törvényről ugyanis május 11-én tartottak egy online konferenciát, amelynek résztvevője volt Jourová, Cseh és két német baloldali politikus. A konferencián Jourová bevallotta, hogy a törvényt – pártatlan források helyett – igazából Cseh Katalinnal vitatta meg. Jourová bevallotta, hogy nem tud magyarul, nem is ismeri a magyar jogrendet.
Donáth Anna titkos tanácsadóként segíti
2020. május 25-én Gyurcsányné kezdeményezésére a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány online konferenciát rendezett a romák helyzetéről – írta a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Az eseményen természetesen Jourová is részt vett, csupán a prominens európai roma politikusok hiányoztak, mint például Járóka Lívia, aki az EU roma stratégiájának a kidolgozásában aktívan közreműködött. 2020. szeptember 11-én a Magyar Nemzetnek Gerald Knausról, a Magyarország elleni lejárató kampány osztrák karmesteréről szóló egyik tényfeltárócikkéből az is kiderült, hogy Donáth Anna titkos tanácsadóként segíti őt. Cseh Katalinhoz hasonlóan egyébként Donáthnak sincs jogi végzettsége.
Orbán Viktor lemondásra szólította fel
Portálunk már megírta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 28-án levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, melyben tájékoztatta, hogy Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései miatt felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat a testület alelnökével, Věra Jourovával – derül ki Havasi Bertalannak, a kormányfő sajtófőnökének a közleményéből. Orbán Viktor álláspontja szerint a cseh EU-biztosnak a tisztségéből való távozása elengedhetetlenül szükséges, mivel
Megsértette a semlegesség elvét
Varga Judit igazságügyi miniszter közösségi oldalán is rávilágított, hogy a biztos megsértette a semlegesség elvét.
Miniszterelnök úr az alábbi levelet küldte az Európai Bizottság elnökének. Vêra Jourova – az Európai Bizottság…
Közzétette: Varga Judit – 2020. szeptember 28., hétfő
Az Európai Bizottság biztosainak ugyanis a tagállamok politikai ügyeiben semlegességet kell tanúsítaniuk, a felmerülő témákban a saját nézőpontjukat pedig hivatalosan nem fejthetik ki, hanem mindenben Brüsszel álláspontját kell képviseljék, mindenféle részrehajlás és szubjektivitás nélkül. Jourova a semlegesség alapelvét számtalanszor megszegte. Ha mégsem távozik Věra Jourová, az azt jelenti, hogy a brüsszeli intézményrendszer önmaga illegitim paródiájává válik, és többé másokat sem lehet a szabályok betartására kötelezni. Az ügy tehát precedensértékű – világít rá az Origo.
Forrás: Origo-V4 Agency-PS-; Kiemelt kép: Twitter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS