Napok óta háborog a baloldal amiatt, hogy Novák Katalin követheti Áder Jánost a köztársaság elnöki székben, ezzel történelmünk első női államfője lehet. A baloldali politikusok szerint viszont azért nem jó jelölt, mert nem független. A Pesti Riporterben Stefka István emlékeztetett, hogy a baloldal által példaként emlegetett Göncz Árpád – aki szerintük a legjobban tudta a nemzeti egységet képviselni – sem volt független, hiszen az MSZP és SZDSZ érdekeit szolgálta, de még az 1956-os bajtársait is elárulta.
A baloldalon nagyon kiverte a biztosítékot, hogy a Fidesz Novák Katalint jelölte köztársasági elnöknek. Márki-Zay Péter például egyenesen alkalmatlannak nevezte őt erre a feladatra, mivel az alaptörvény szerint az államfőnek a nemzeti egységet kell képviselnie és őriznie kell a demokráciát. A Pesti TV programigazgató-helyettese ugyanakkor emlékeztetett, hogy független köztársasági elnök nem létezik, ez más országokban sincs másképp. Stefka István szerint nem a pártot, hanem a jelölt eddigi teljesítményét kell figyelembe venni, Novák Katalin pedig már bizonyított.
Novák Katalin a családpolitikájával végrehajtotta olyan színvonalon azokat a terveket, amiket a Fidesz–KDNP-frakció elképzelt: a családsegítő támogatást, a csokot, a különböző olyan intézkedéseket, olyan színvonalon, amivel, azt hiszem, minden családos ember, gyerekes családok meg vannak elégedve
– jegyezte meg. Az ellenzéki padsorokból nemcsak Márki-Zay Péter, de Gyurcsány Ferenc is nemtetszését fejezte ki Novák jelölésével kapcsolatban: a DK elnöke szerint Göncz Árpád volt mindenki köztársasági elnöke. Stefka István viszont emlékeztetett, hogy Göncz az SZDSZ-ből jött és az MSZP akaratát is teljesítette államfőként, Antall Józsefet pedig a rendszerváltás idején „hátba szúrta”. Az 1990-es taxisblokád idején pedig Göncz Árpád egyértelműen a lázadók oldalára állt – húzta alá a programigazgató-helyettes. Megjegyezte továbbá, hogy
a kormány ellen fordult a független-pártatlan Göncz Árpád, méghozzá azért, mert pillanatok alatt magát kinevezte a hadsereg vezetőjévé és azonnal büntetlenséget ígért azoknak az embereknek, akik megbénították az ország életét.
Göncz tehát nem az első, szabadon választott kormány mellé állt akkor, hanem ellene fordult. Emlékeztetett Stefka István arra is, hogy annak idején Nagy Imre emlékiratait ki akarták csempészni és ebben a vádak szerint Göncz is benne volt. Az ’56-os bajtársait azonban később elárulta, hiszen a szabadságharcosoknak járó plusz járulékról szóló dokumentumot államfőként nem írta alá, ezért 1992. október 23-án kifütyülték a forradalmárok és nem tudta elmondani a beszédét a Kossuth téren.
Az, hogy ő (Göncz Árpád) végül összeborult az MSZP-vel, Horn Gyula pufajkással és együtt ünnepeltek, hogy sikerült ezt a szövetséget létrehozni, ez egyértelmű volt, hogy ő kifejezetten az MSZP és SZDSZ embere. Semmi köze nem volt a nemzet egységéhez
– mondta Stefka István.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS