Mintegy százhúszan vonultak fel kedden délután a Thököly út és a Hősök tere között, a székely nép létjogosultságának elismerését követelve. A megmozdulást a Székelyek Világszövetsége szervezte.
Az mno.hu azt írja, hogy a kicsi, de elszánt tüntetőcsoporttal vonult Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom merényletkísérlettel megvádolt, majd 10 hónapra elzárt kézdivásárhelyi szervezője, de MIÉP-es vezetők és Ludányi Horváth Attila volt kolozsvári konzul is részt vett a rendezvényen. A menet kevéssel dél után a román nagykövetség elől indult, ahol egy petíciót szerettek volna átadni – sikertelenül. „Azt szerettük volna, hogy a román kormány ismerje el a székely nép őshonosságát, de át sem vették a kérelmünket. Majd megkapják postán is, aztán július elsején elvisszük a petíciót Bukarestbe” – mondta a lapnak az elutasítás ellenére is bizakodó András Mihály, a világszövetség elnöke.
Technikai hiba miatt utasították el beadványukat már kétszer is
A szervezet ugyanezt kéri a magyar kormánytól is: a kérelemhez szükséges ezer aláírást már összegyűjtötték, de két alkalommal is visszapattantak a Nemzeti Választási Bizottságról – mind a kétszer technikai hiba miatt utasították el beadványukat. András Mihályékat ennyi még nem tántorítja el, mindenképp a magyar parlament elé szeretnék vinni kérelmüket. Ugyanakkor arra is felkészültek, hogy máshol kell támogatót találniuk.
„Ha a magyar kormány nem foglalkozik velünk, akkor megyünk az oroszokhoz és az amerikaiakhoz. A lényeg, hogy találjunk egy államot, ami elismeri őshonosságunkat Székelyföldön, és később is kiáll mellettünk”
– magyarázta András Mihály, aki azt is megmagyarázta, miért fontos az őshonos nép státuszának megszerzése. Azzal együtt, hogy így nyilvánosan elismerik a székelység helyhez kötött identitását, népszámláláskor nem számolnák őket a román népességhez – és ami a legfontosabb, a székelyek törvényesen, az ENSZ támogatásával kijelenthetnék önrendelkezési jogukat is. A demonstráció később a Hősök terén folytatódott szónoklatok és népzenei koncertek kíséretében: a helyszínválasztás szimbolikus, hiszen 1988-ban több tízezren tiltakoztak ugyanitt a romániai falurombolások ellen – ez volt az 1956 utáni legnagyobb spontán tömegdemonstráció Magyarországon.
Forrás: mno.hu, fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS