Jelentős gazdasági károkat okoznak az Európába beáramló és a világban megtalálható hamis borok, ezért nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termesztők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat, ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – közölte a hivatal elnöke hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Pomázi Gyula szerint a minőség mellett fontos, hogy a magyar borokat, borászati technológiákat piaci oltalmak is védjék. Az SZTNH tíz olyan oltalmi formát biztosít a hazai borászatok számára, amely valamilyen formában meg tudja védeni az adott terméket, illetve az ahhoz kapcsolódó szellemi tulajdont. Hatáskörük kiterjed a növényfajta oltalomtól kezdve egészen a különböző szőlészeti-borászati technológiákhoz, berendezésekhez kapcsolódó használati mintákra, szabadalmi bejelentésekre, valamint védjegyoltalmakra, földrajzi árujelzők mentén megvalósuló oltalmazásokra is – mondta. Évente 150-180, borászatokkal összefüggő védjegykérelem érkezik a hivatalhoz, egyebek mellett az üvegre, a címkére, a névre, a logóra – tette hozzá. Pomázi Gyula elmondta: a borászatoknak is lehetőségük van arra, hogy az iparjogvédelmi pályázatból igényeljenek forrást, támogatást. Ezáltal díjmentesen vehetők igénybe azok, a hivatal által kínált oltalmazási szolgáltatások, amelyek biztosítják mind a hazai, mind a nemzetközi piacra lépés lehetőségét.
Az összes magyar bortermelő vidéken 32 magyar eredetmegjelölést és hat nagy földrajzi árujelző rendszert tartanak számon, ezek értékére mindenképpen vigyázni kell – emelte ki a SZTNH elnöke. Kitért arra is, hogy Európában minden ötödik bor hamis, évente 800 milliárd forintnak megfelelő kárt okoz a hamis borok értékesítése az Európai Unió (EU) borágazatának, ez a veszteség a teljes uniós borágazat bevételének az 5 százalékát teszi ki. Az unió tagállamaiban foglalkoznak ezzel a problémával, különösen a nagy borfogyasztó országokban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban. Főleg Ázsiából, illetve az arab területekről érkeznek az EU-ba hamis termékek különböző közvetítő országokon – például Albánián, Marokkón, Hongkongon, Szingapúron vagy Ukrajnán – keresztül. Sebestyén Csilla nemzetközi borakadémikus szerint a borásztársadalom feladata, hogy Magyarország borvidékeit feltegyék a világ bortérképére, ami csak a minőséggel érhető el. Emellett fontos, hogy a fiatalokat kulturált borfogyasztásra neveljék, megmutassák nekik a minőségi borokban rejlő értéket.
MTI
Namond
2020-08-10 at 18:07
Pomázi Gyula elmondhatná – ha már magától nem, újságírói kérdésre -, a Falco sörre, az üvegre, a címkére, a névre, a logóra van-e védjegyvédelem?
Vagy ha a sörre nincs, mivel a tapolcai Stari sörfőzde kommersz terméke (ami ugye a vásárlók félrevezetése, csalás és szélhámosság) a többire van?
A címke védjegykérelem szükséges melléklete-e az azon levő fotók alanyainak hitelesített hozzájárulása az üzleti célú használathoz?
A név és logó bejegyzésének, ugye feltétele a tulajdonos szombathelyi önkormányzat engedélyező határozatának hiteles példánya?
TS
2020-08-10 at 19:06
Miről szövegelsz már megint? A Stari nem gyárt olyat.
Namond
2020-08-10 at 19:46
A PS cikkeire alapoztam, mely szerint a Falco sört a tapolcai Stari sörfőzde gyártja.
A szövegelés pedig a termék bevezetés védjegy levédéséről és annak lehetséges feltételeiről, az önkormányzati sportklub működésének feltételei tulajdonosi felügyeletéről szól.
Jogszerűség, szabályszerűség, szabályzatszerűség, eredményesség, pénzügyi és számviteli elszámolás, beszámolás hitelessége és valódisága.
TS
2020-08-10 at 17:14
Mindent megteszek, amit tudok: általában csak jó magyar bort iszom.