Moszkvában végzett újságírók féltik a menekülteket, a sajtószabadságot és a magyar demokráciát - Dési András, Simon Ernő és társaik
Aranyélete volt és van az MGIMO-n végzett újságíróknak, legalábbis azoknak, akiknek utána lehetett nézni. Simon Ernő Figyelő-főszerkesztőből lett az ENSZ menekültügyi szóvivője, migránsbántalmazásokról, embertelen bánásmódról nyilatkozik. Dési András Népszabadság főmunkatársból lett a Riporterek Határok Nélkül "független" tudósítója. Állítása szerint akkor fedezték fel, amikor a szélsőbalos francia Libérationban megjelent a magyar napilap "kivégzéséről" kiadott melléklet. Dajka Béla megszűnése előtt régi emigrációnk egyik kultikus csoportját, a BBC magyar osztályát vezette, most Brüsszelben dolgozik az Európai Bizottság kommunikációs osztályán. Gyévai Zoltán annyira előrelátó volt, hogy már a csatlakozás előtt megalapította a brüsszeli BruxInFot, azóta is tudósítanak. Ennyire ügyes emberek lennének vagy ennyire erős a kapcsolati háló? Válasz helyett még egy kérdés: tényleg az egykori moszkovita újságírók tudósítják, tájékoztatják a legjobban hazánkat és a Nyugatot? MGIMO-s újságírók (Második rész.)
Frei Tamás, Hardy Mihály, Radnai Péter - a moszkvai MGIMO és Bánó András köpönyege
„Bennem a noteszem volt a legjobb. Vagy az a hálózat, akiket én ismerek” - mondta egy műsorban a tévés-producer Radnai Péter, amikor arról kérdezték, hogyan került a nyomtatott sajtót képviselő Playboyhoz. Ő, Frei Tamás és Hardy Mihály is a moszkvai MGIMO újságíró-szakán végeztek, együtt dolgoztak az Antall-kormány alatt a hamisítási botránnyal ismertté vált Bánó András-féle Egyenlegben, majd különváltak útjaik. Érdekes, hogy Hardy és Radnai az MGIMO elvégzése után rögtön a tévé moszkvai tudósítója lett, Frei pedig a világot járta, így vált ismertté, amíg bele nem bukott a bérgyilkosos-riportba. Persze ő is felállt, most kávézólánca van, sikerkönyveket ír, de Hardy és Radnai is mindig megtalálta a számítását. Íme, a MGIMO-s újságírók, egyben médiaháborús veteránok bemutatása! (Első rész.)
Döbbenetes lista: Ma is kiváló ajánlólevél a szovjet "elvtársképzőn" szerzett diploma
Vannak listák, amelyeket antikommunista szemmel nehéz feldolgozni: ilyen az, amelyen azok a magyarok szerepelnek, akiket a rendszerváltás hajnalán küldtek ki a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetébe. Abba a szovjet elitképzőbe, amelyet nem véletlenül tartottak a KGB toborzóhelyének. Többségükből nagyon sikeres ember lett, közel húszan még most is diplomataként dolgoznak, mások az üzleti világban helyezkednek el. Most azokat mutatjuk be, akiket a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma küldött ki.
Nyilas ügyvédből lett a nácik összekötője, az ÁVH ügynöke, majd az ötvenhatos ellenállás egyik kulcsfigurája - Koszmovszky Tibor története
Koszmovszky Tibor élete kész regény. Jómódú családba született, ügyvédként a nyilasok egyik háttéremberévé vált és a jelek szerint összekötő lehetett Adolf Hitlerék és Szálasi Ferencék között. A háború után hosszú évekre internálták, Kistarcsán beszervezték, de sohasem adott értékes jelentést. Kiszabadulva az indiai követségen vállalt munkát és így az ötvenhatos ellenállás egyik kulcsfigurája lett. Részben ő csempészte ki azokat az iratokat, amelyek révén a világ megismerhette, mi volt '56 valódi célja és hogyan néz ki a kádári megtorlás Magyarországon. Később újra letartóztatták, de a belügyeseket átverve elérte, hogy kiengedjék és egy autó csomagtartójában elmenekült az országból. Nyilas ügyvédből ötvenhatos, 1. rész.
Dühöngött a vérbíró, hogy nem végzik ki Bibóékat - lefagyott a vigyor a "mosolygó halál" arcáról
A levert 1956-os forradalom és szabadságharc után elkezdte begyűjteni az újjáalakuló állambiztonság és a karhatalom a diktatúra ellenségeit. Az indiai követséget és az ötvenhatos szellemi vezetést összekötő Göncz Árpádot, Bibó Istvánt és az indiai követség magyar mindenesét, Koszmovszky Tibort is letartóztatták. Rahman ügyvivő a rettegett Fő utcai börtönhöz ment, hogy indiai népdalok éneklésével üzenje Gönczéknek: nem felejtették el őket, mellettük állnak. Kormánya segítségével Moszkván keresztül el is érték, hogy Gönczöt, Bibót és Regéczy-Nagy Lászlót ne végezzék ki. Igaz, az illegális börtönlátogatás majdnem az életébe került, a kántálásra begorombuló őr ráfogta fegyverét az ügyvivőre, aki bement a Katonai Bíróság épületébe, ahol géppisztolyokkal fogadták. Rahman és a kádári állambiztonság játszmája (4. rész).
Polgárjogi mozgalmat indít az ÁVH, a MÚOSZ pedig a sajtószabadságért fog küzdeni...
Groteszk címet választottam, mert a helyzet is az. Az 1945-ben alapított, a kádári állambiztonság által gyakorlatilag megszállt Magyar Újságírok Országos Szövetsége (MÚOSZ) mostantól a sajtószabadságért kíván küzdeni. Ahelyett, hogy esetleg elszámolna a vagyonával vagy a szervezet sötét, nagyrészt még máig ismeretlen háttértörténetével, amit jómagam is próbálok - több-kevesebb sikerrel - kutatni a Hamvas Intézetnél. A MÚOSZ-nál mintha megállt volna az idő, évről-évre volt ügynököket, titkos megbízottakat tüntetnek ki, egyikük az elnökségért is elindult, szerinte most az egykori Népszabadság újságírói, a pesti bagázs irányítja a szövetséget. Visszamegyünk a múltba, hogy lássuk, hogyan tette tönkre a kádári diktatúra a szervezetet, és miért lenne nemes gesztus, ha másokra hagynák a sajtószabadságért való küzdelmet és szépen feloszlatnák magukat.
Kiprovokált dulakodás, felkínálkozó ügynöknő - találékony volt a kádári állambiztonság az indiai diplomatával szemben
Minden eszközzel megpróbálta lejáratni, botrányba keverni az állambiztonság a Kádár-diktatúra igazi arcát leleplező Rahman indiai ügyvivőt. A terv szerint előbb leitatták volna, aztán egy ügynöknőt küldtek volna rá, hogy botrányt rendezzen. Nem véletlen, hogy a bátor diplomatát el akarták távolítani: Rahman a megtorlásról, Kádár János árulásairól, a letartóztatott Rácz Sándor, Bibó István, Göncz Árpád ügyéről is beszámolt hazájának. Ügyességüknek köszönhetően a kádári árulások és hazugságok híre végül az ENSZ-hez is eljutott. „Napról napra növekszik a gyűlölet iránta a köznép körében” - írta Rahman Kádárról, érthető, miért akartak minden eszközzel megszabadulni tőle. Rahman és az állambiztonság (3. rész).
Beszervezett csempész, elgázolt orgazda, az alvilágot is bevetette a kádári állambiztonság
Beszervezett csempészt küldött az állambiztonság az ötvenhatos ügyet támogató Rahman indiai ügyvivő feleségére, hogy belekeverje egy olyan bűnténybe, amelybe ő és férje is belebukhat. Mindenképpen el akarták érni, hogy a Kádár-rezsim igazi arcát leleplező Rahmant valahogy hazahívja hazája és lebukjanak azok a magyarok, akik az ENSZ tájékoztatásában részt vettek. A csempész-ügynökök bevetése korábban már bevált, egy olasz diplomata annyira megijedt az őt tetten árt ÁVH-soktól, hogy a Szabad Európa Rádiót titokban tájékoztató Atkáry Arisztidot bemártotta, ő és társai mind börtönbe kerültek. A különös történetben bécsi orgazdák, csencselő diplomaták és különböző rejtői figurák tűnnek fel. A szürreális karneválnak csak egy nyertese lehetett: a diktatúra.
Megfigyelni, behálózni, lejáratni - minden eszközt bevetettek a forradalom ügyét képviselő indiai diplomata ellen (1. rész)
Volt egy indiai diplomata, aki megérdemelné, hogy szobrot állítsunk az emlékére és a következő generáció is megismerje a nevét. Mohamed Ataur Rahman az '56-os forradalom előtt érkezett hazánkba, három évig maradt, ezalatt végig segítette ötvenhat ügyét. Vezetésével kulcsfontosságú iratokat, leveleket csempésztek ki Nyugatra, az emigráció szerveihez és az ENSZ-hez, mindent megtett, hogy hazája hiteles képet kapjon a magyar forradalomról. Ennek megfelelően végig megfigyelték, feleségét csempészési ügybe, őt kocsmai verekedésbe akarták belerángatni, több ügynököt állítottak rá, bizalmas emberét is beszervezték. Tudta, hogy megfigyelik, de nem érdekelte, volt, hogy Göncz Árpádék börtönénél énekelt indiai népdalokat, máskor éles hangon torkolta le a kommunista középvezetőket. Rahman és a kádári állambiztonság játszmája (1. rész).
Hősként ünnepelte a Kádár-rendszer, árulása nyomán emigránsokat végeztek ki
Ügynökökkel, hősökkel, forradalmárokkal készített interjúk hallgathatóak meg 56 Lövészárkai nevű új honlapunkon. A számtalan érdekes élettörténet közül most egyet emelünk ki: Stefka István évekkel ezelőtt megszólaltatta azt a Szabó Miklóst, akit kisgazdaként szerveztek be, majd dobtak Nyugatra, hogy beépített ügynökként bomlassza a magyar emigrációt. Szabót 1957-ben hívták haza, a Kádár-rendszer hősként ünnepelte az egykori társait lejárató, kivégzésekhez hozzájáruló árulót, aki később sem bánt meg semmit. Király Béla azt mondta: nagy kárt okozott, és sohasem értette, miért hitt neki mindenki.
Három percre az Ítélet Napjától - egy magyar "hazaáruló" buktatta le a Moszkvának dolgozó amerikai kémet
Az amerikai és a hazai (köztük sokáig titkos) forrásokat összehasonlítva egyértelmű, hogy magyar segítséggel kapták el az Egyesült Államok egyik legkártékonyabb árulóját, a Budapesten keresztül Moszkvának dolgozó Clyde Lee Conradot. Az amerikaiak a magyar hírszerzés által beszervezett Conrad kilétére a CIA-nál bejelentkező Belovai István információja alapján jöttek rá. Belovai mondta el a CIA-nak, hogy a hosszú évek óta keresett, de akkor még mindig ismeretlen amerikai áruló a Nyugat-Németországban állomásozó V. hadtestre vonatkozó iratokat is kiadta a Szovjetuniónak. A nyomozást ezután tudták leszűkíteni, és így bukkantak rá Conradra, aki addigra a nyugat-németországi atomaknazár teljes iratanyagát is átadta Moszkvának, ezzel behozhatatlan előnyhöz juttatta a Szovjetuniót, amely így - ha úgy döntött volna - sokkal könnyebben lerohanhatta volna Nyugat-Európát. A Magyar Népköztársaság (hírszerzőstül, ügynököstül, vezetőstül) a szolga, a beosztott szerepét játszotta a történetben, Budapesten a szovjet Krasznyikov ezredes dirigált. És a végkifejlet? Conrad a börtönben, Belovai amerikai emigrációban halt meg, utóbbi rehabilitálását mindig megakadályozták a rendszerváltás előtt Moszkvának dolgozó, Belovai "árulását" soha meg nem bocsátó katonatisztek, politikusok, jogászok, befolyásos diplomaták és újságírók.
Belovai emigrált, a CIA-nak kiadott elvtársak nagykövetek, "külügyminiszterek" lettek - Ki a valódi hazaáruló?
Nagykövet, "külügyminiszter", sztárújságíró, fapados légitársaság magyarországi igazgatója. Sokra vitték a rendszerváltás után azok a londoni kiküldöttek, akiknek a neveit Belovai István hírszerző kiadta 1984-ben az amerikai CIA-nek. Volt, akinek az állambiztonsági dokumentumok szerint a londoni repülőtér katonai felderítése volt a feladata, más biztonsági tiszt volt, megint más katonai információkat szerzett. A rendszerváltás egyedül a Kádár-rendszert és Moszkvát eláruló Belovai Istvánnak jött rosszul. Őt máig hazaárulónak bélyegzik.
Belovai István hírszerző árulása után ért véget Aczél Endre londoni aranyélete
Előkelő környéken bérelt lakást Aczél Endrének a Magyar Távirati Iroda Londonban, és az ismeretlen pekingi tudósító kinőtte magát a nyolcvanas évek elején. Aczél remekül kihasználta különleges helyzetét, kevés olyan magyar újság volt, ahová nem írt, így neve Magyarországon ismertté vált. Az aranyéveknek 1985-ben lett vége, az amerikaiak által beszervezett Belovai István magyar hírszerző kiadta a CIA-nak a londoni HM és BM rezidentúrák szinte teljes hálózatát, s miután lebukott, és elítélték, Aczél kiküldetése is lejárt. Panaszra nem lehetett oka, amíg Belovai börtönbe került, ő a Híradó főszerkesztője lett. Ő és a többi lebuktatott londoni magyar többsége is komoly pályafutást írt le a rendszerváltozás után.
Aczél Endre főhadnagy Vietnamban – 1971-ben szemelte ki a hírszerzés
Lengyelország, Vietnam, Peking, London - Aczél Endre a Magyar Távirati Iroda tudósítójaként bejárta a fél világot, és ennek a Kádár-rendszerben megvolt az ára. Az állambiztonsági iratok szerint már 1971-ben kikérte a III/I (hírszerzés) a fiatal újságíró anyagát, és bár az ügy folytatásának nincs nyoma a hiányos dossziéban, Aczél karrierje ezután végig felfelé ívelt - minden jel szerint a katonai hírszerzésnek dolgozott. Tulajdonképpen csak 1985-ben lett meleg a helyzet, de erről nagyon kevesen tudtak akkoriban: Aczél neve egy szigorúan titkos ügyben és ítéletben szerepelt. Belovai István kettős ügynök (1984-ben szervezte be a CIA) adta ki az amerikaiaknak Aczélt (is), aki a katonatiszt szerint a londoni HM-rezidentúra „megnyert embereként” „politikai és katonapolitikai információkat” szerzett Angliában. Aczél önéletrajzi műve szerint vietnami kiküldetése előtt lett a néphadsereg hadnagya, és a hírszerzés korábbi vezetője, Szűcs Ferenc mellett dolgozott. Ebben ő semmi különöset nem lát, néhány mozaikot összeillesztve azért másról árulkodik a kirajzolódó kép. Belovai versus Aczél: ki(k) az igazi hazaáruló(k)? (1. rész).
Láthatatlan pókháló: így fojtotta meg áldozatát a kádári állambiztonság
Sehol sem volt biztonságban az a személy, akit a kádári állambiztonság kiszemelt. A veszélyesnek tartott újságíró elleni akcióknak "társadalmi kapcsolatok" voltak a főszereplői. Az egyikük barátja volt, neki kellett volna altatót csempésznie az italába. A másik bérlőtársa volt, ő engedte be a kémelhárítás embereit a közös lakásba. A harmadik a Gellértben dolgozott, ő a látogatók szekrényének feltörésében segédkezett. Nem hiába dolgoztak, miután a megfigyelt, lehallgatott Paulinyi Zoltán csúnyán összeverte a róla jelentő, őt kijátszó hálózati bérlőtársat (nem biztos, hogy a "játszma" miatt), beleunt a szélmalomharcba, és feleségével együtt Németországba emigrált. Két és fél évre ítélték távollétében.
Szigorúan ellenőrzött újságok: a beszervezett főszerkesztő és a hírszerzés szt-tisztje együtt alakították át a szerkesztőséget
Betelt a pohár a kádári külügynél és a hírszerzésnél, amikor egy tiltott Günter Grass-interjú 1969 végén megjelent a Budapester Rundschau (BR) nevű német nyelvű magyar újságban. Az ügyért az amúgy is megfigyelt Paulinyi Zoltánt vonták felelősségre, az állambiztonsági dossziék szerint a szerkesztőségi meghallgatáson Ungvári Tamás olvasószerkesztő is ellene "vallott". A lap élére a külügy saját emberét, a már régen beszervezett Baló Pétert helyezte, aki amint lehetett, megszabadult Paulinyitól. Könnyű dolga volt, ez a szerkesztőség is tele volt ügynökökkel, titkos munkatársakkal és társadalmi kapcsolatokkal. A BR története túlmutat önmagán, így működtek az akkori (akkori?) lapok.
„Felajánlotta szolgálatait” – a kádári hírszerzés Ungvári Tamásról (egy propaganda-kiadvány története, 1. rész)
Különleges dokumentumra bukkantam a kádári hírszerzés Press-rezidentúrájának egyik dossziéjában. A jelentést a Press-vezető Szolnok Péter szigorúan titkos tiszt készítette, miután leült megtárgyalni a Budapester Rundschau nevű német nyelvű magyar propaganda-kiadvány átalakítását a frissen kinevezett főszerkesztővel, a már korábban beszervezett Baló Péterrel. A jelentésben névről-névre végigmennek a szerkesztőség meghatározó arcain, ki megbízható, ki nem, kinek milyen állambiztonsági kötődése van, és ha nincs, miért nincs. Izgalmas dokumentum, hiszen rávilágít az akkori újságok, szerkesztőségek működésére, és a valódi irányítók kilétére. Budapester Rundschau, 1. rész.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
