Pataki Gergely, a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány alapítója, a bangladesi plasztikai és helyreállító sebészeti missziók létrehozója adott nagyinterjút az Indexnek. Pataki az interjúban elmondta, hogy Szász János filmrendező ugrasztotta össze őt és Csókay András idegsebészt, Szász miatt ment tönkre húszéves barátságuk. Pataki nemcsak azt sérelmezi, hogy Szász János – akinél nemrégiben házkutatást is tartottak – jogtalanul tartja magánál a bangladesi sziámi ikrekről szóló felvételeket, hanem szerinte a konfliktus valódi forrása az volt, amiért Csókay Szász mellé állt, hogy Csókay az előzetes megállapodásuk ellenére folyamatosan inkoherens információkat és nem egyeztetett képfelvételeket juttatott ki a különböző sajtóorgánumoknak privát kommunikációs csatornákon keresztül.
Pataki Gergely az Index kérdésére elmondta, hogy a szétválasztott bangladesi ikerkislányok még ebben a hónapban elhagyják a dakkai kórházat, és két év után hazatérhet az egész család. Pataki Gergely elmesélte az interjúban, hogy a fejüknél összenőtt sziámi ikreket a 2017-es missziójuk végén mutatták be nekik. Elmondása szerint akkor azt hitték, hogy ezt is megoldják „rutinból”, de mint mondta, ez más típusú, több szakaszból álló, több éven átívelő plasztikai sebészeti, idegsebészeti, aneszteziológiai intenzív terápiát és más szakmák hozzájárulását is igénylő műtétsorozat. Csókay András idegsebész személye kapcsán Pataki az interjúban elmondta, hogy
Az akkori misszióban felkérésemre részt vett Csókay András is, őt kértem meg, hogy szervezze meg az ikrek többszakmás szétválasztó műtétsorozatának (Operation Freedom) az idegsebészeti részét. Az agyi vénás rendszer szétválasztását beosztottja, Hudák István doktor oldotta meg az általa kidolgozott speciális idegsebészeti technikával. Erről sok hír volt. Amit szinte teljesen csöndben sikerült tartani, az a hét hónapos magyar „plasztikai sebészeti” szakasz volt. Több mint negyven plasztikai sebészeti beavatkozás történt ez idő alatt.
Magyarországon is végeztek műtéteket
Pataki kiemelte, hogy 2019 januárjában Magyarországra hozták az egész családot, és egy több hónapos, ismétlődő műtéti beavatkozásokból álló eljárás következett. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen elvégzett hatórás műtéttel egy magyar tervezésű szövettágító rendszert építettek a kislányok koponyáját borító lágy részek alá, és így nyertek egyre több bőrt, amire a szétválasztó műtét során keletkező óriási szövethiány (szabad felület) befedéséhez volt szükségük. Több mint negyven beavatkozással tudták létrehozni a végső szétválasztáshoz szükséges, előzetes számításaiknak megfelelő méretű bőrszövetet, a lebenyeket – mondta el Pataki. Pataki Gergely arra a kérdésre, hogy miért nem Magyarországon végezték el a szétválasztó műtétet is, úgy válaszolt, hogy a kinti katonai kórház megfelelő körülményeket tudott biztosítani, és jónak látták azt, ha a gyerekeket visszaviszik a saját hazájukba, és ott végezik el a műtétet. Az Index ezen a ponton megpróbált egy csellel a magyar egészségügy állapotára vonatkozó kérdést feltenni, miszerint, esetleg egy bangladesi kórházban jobbak lennének a körülmények, mint Magyarországon, de Pataki elmondta, hogy nem erről van szó. Pataki leszögezte, hogy a szövettágító rendszer beültetéséhez a Semmelweis Egyetem a lehető legnagyszerűbb feltételeket biztosította a számukra, de ezt követően mégis azt tartották ideálisnak, ha visszaviszik a gyerekeket a saját hazájukba, és inkább az alapítványuk által szervezett magyar csapat megy oda. Pataki Gergely elmondta, hogy technológiai és tudástranszfer valósulhatott meg így azáltal, hogy egy harminchárom fős magyar egészségügyi csapattal mentek ki. Pataki szerint a dakkai katonai kórház Délkelet-Ázsia egyik legjobb egészségügyi intézménye, és az ikreket úgy kezelték, mint a saját gyermekeiket. Szerinte minden feltétel adott volt a kinti műtéthez, valamint a műtétet követő rehabilitáció is így illeszkedhetett szervesen a folyamatba. A műtétsorozat magyar és bangladesi orvosok szoros együttműködése révén valósult meg – tette hozzá.
Szász ment ki velük Bangladesbe, aki véletlenül került a képbe
A két kislány műtétsorozata túlmutat azon, hogy ők jobb életminőséget szerettek volna adni nekik, és a tudományt is szerették volna előrevinni. Pataki szerint a bangladesi kollégákkal való együttműködés nemcsak orvosi, hanem orvosdiplomáciai jelentőséggel is bír, azon túl, hogy amúgy szól a kulturális egymásra találásról és a vallási párbeszédről is – írják az interjúban. Szász János filmrendező személye kapcsán is megkérdezték Patakit, aki elmondta, hogy ő volt az, aki dokumentálta a sziámi ikreket szétválasztó műtétsorozatot.
Leszögezte, hogy Szász János egy véletlen folytán került az események sodrába, hiszen az alapítvány addigi filmes szakembere, Fuchs Richárd volt, aki 10 éve járt már ki velük Bangladesbe, de akkor nem tudott velük kiutazni.
Egy közös ismerős ajánlotta be Szász Jánost, aki csatlakozott is hozzánk a magyarországi szakasz második felétől. Elvállalta, hogy orvosi és tudományos célból dokumentálja az ikrek műtéti szétválasztására irányuló eseményeket, valamint a filmnyersanyagokból később a műtétsorozat kimenetelétől függően – velünk, az alapítvánnyal egyeztetve, szoros együttműködésben és az alapítvány erre vonatkozó kifejezett engedélye esetén a megállapodásunknak megfelelően, előre rögzített feltételek és elvek mellett – dokumentumfilmet készíthet majd.
– mondta el Pataki, aki hozzátette, hogy ő maga személyesen kereste fel az Alapítványuk nevében. Pataki szerint az ő irodájában tárgyaltak és ott ígérte meg neki Szász, hogy minden úgy történik majd, ahogyan ők ott megbeszélik. Így minden nyersanyag Szász szavaival élve „természetesen az alapítványé, és csak akkor lesz bármilyen film, ha az alapítvány úgy akarja”.
Elviekben Szásznak nem volt szerződése
Az interjúból az is kiderül, hogy Pataki elmondása szerint Szásznak nem volt külön szerződése a szülőkkel arról, hogy filmezhet a műtét alatt, hiszen a szülők csak a gyermekeik műtétsorozatát megszervező alapítványnak és a dakkai katonai kórháznak adták és adhatták meg az ikreken végzett orvosi beavatkozások megörökítésére vonatkozó bármilyen beleegyezésüket. Szász János az Alapítvány önkéntes csapatának tagjaként jött ki – hangsúlyozta. Pataki az interjúban kiemelte, hogy Szász János az Alapítvánnyal létrejött írásbeli megállapodásában maga is vállalta és elfogadta azt, hogy az Alapítvány engedélye nélkül nem készíthet és nem is hozhat nyilvánosságra filmalkotást a szétválasztó műtéti eljárásról.
Pataki elmondta, hogy Szász odakint mit tehetett:
Sajnos értesültünk arról, hogy kint aláíratott a szülőkkel egy „nyilatkozatot”, amin a saját cége neve szerepelt. Ők Jánost az alapítványhoz tartozónak hitték, de miután a szülők megtudták, hogy az alapítvánnyal nem egyeztetett módon, megfelelő tájékoztatás nélkül kértek egy másik cég számára hozzájárulást, bármilyen, Jánossal kapcsolatos engedélytől természetesen elhatárolódtak. Az alapítvány többször is figyelmeztette Szász Jánost, hogy a szülők erre vonatkozóan írásbeli nyilatkozatot is tettek, így érvényes hozzájárulással nem rendelkezhet.
Pataki ezután elmondta azt is, hogy szerinte tudni kell azt, hogy Szász Jánosék a beavatkozássorozat, tehát a több éven áthúzódó és ma is tartó „Operation Freedom” projekt egy részét – a fénypontot jelentő végső szétválasztást és az az előtti néhány hónapot – vették csak fel. A magyarországi felvételek túlnyomó többségét Fuchs Richárd készítette el – tette hozzá.
Maguknak fizették a repülőjegyet
Arra a kérdésre, hogy ki finanszírozta a filmesek útját, Pataki azt válaszolta, hogy a repülőjegyeiket a megbeszélés szerint mindenki maga fizette, de az utazásszervezést, a szállást, a teljes ellátást, a biztonságukat a kinti partnerkórházzal együttműködésben az alapítványuk biztosította. Pataki hozzátette azt is, hogy a mozgóképek fontos részét többnyire az alapítvány professzionális EOS R kamerájával vette fel Szász János operatőre, még az állókamera alatti állvány is az alapítványé volt. Hozzáfűzte:
János a telefonjával készítette felvételei többségét.
Arról, hogy mi a konfliktus lényege Szász János és az alapítvány között, Pataki leszögezte, hogy Szászékat az orvostudományi dokumentációra kérték fel, és ezt vállalták az alapítvány önkéntes segítőiként, díjazás nélkül. Hozzátette: érvényben van az a titoktartási nyilatkozatuk is, amely kimondta, hogy az alapítvány engedélye nélkül semmilyen információt nem adhatnak ki.
Sajnos nem került betartásra a megállapodás. Most pedig egy rendőrségi eljárás kapcsán Szász János alaptalan híresztelésekbe kezdett a médiában, s ehhez sajnos régi barátom, Csókay doktor asszisztenciáját is sikeresen megnyerte.
Nem akarnak foglalkozni Szásszal
Pataki azt mondja, hogy az utóbbi napokban méltatlan hadjáratba kezdtek ellenük. Szerinte megtehetnék, hogy felveszik a kesztyűt, és mindent tételesen cáfolnak, hiszen minden ellenük felhozott állítást bizonyítékokkal alátámasztva tudnának cáfolni. Szerinte azonban ezzel értékes időt és energiát vesztegetnének el, és méltatlan viták középpontjába helyeznék, ezáltal bepiszkolnának egy nemes ügyet – a missziós csapatuk által szétválasztott bangladesi sziámiiker-kislányok ügyét.
Nem vesszük fel a kesztyűt, a csapatunk és segítőink csendes, békés többségére hallgatva szervezzük tovább rászoruló, kiszolgáltatott pácienseink helyreállító műtéteit és az ikrek rehabilitációját. Mi hisszük, hogy így a helyes. Soha nem volt jogvitánk, és reméljük, hogy ez lesz az utolsó.
Pataki elmondta, hogy a missziós orvoscsapatuk tagjai a humanitárius, karitatív munka miatt tartanak velük újra és újra, és nem szeretnének vitás ügyekben a nyilvánosság elé lépni, szerepelni.
Nem kívánunk foglalkozni ezzel a mindenféle felhanggal átitatott üggyel sem, ami Szász János házkutatása kapcsán a sajtóban kialakult.
– szögezte le. Arra a kérdésre, hogy folyik-e konkrét jogi eljárás, azaz per Szász János és az Alapítvány között, Pataki elmondta, hogy jogi vitában állnak és szerinte inkább etikai, mintsem anyagi természetű konfliktus van közöttük, de nyilván nem ebből származott a házkutatási ügy.
Szász illetékteleneknek szivárogtathatott
Pataki véleménye szerint Szász János Bangladesből való hazaérkezését követően szembesültek azzal, hogy már a végső szétválasztás után közvetlenül – a missziós csoportra vonatkozó írásbeli titoktartási kötelezettségvállalás ellenére – bangladesi műtéti képek és rövid filmfelvételek kerültek kiküldésre Szász János e-mail-címéről illetéktelen személyek részére, majd a filmkészítés és adattovábbítás vonatkozásában még a bangladesi kiutazásuk előtt megkötött szóbeli megállapodásuk felvételeire is másként emlékezett, illetve tagadta a szóbeli megegyezés létrejöttét. Pataki elmondása szerint a felvett filmes nyersanyagból készíteni tervezett esetleges filmből befolyó pénzt további karitatív műtétekre fordította volna az Alapítvány, és ezt Szász János is tudta. Pataki szerint ez sosem volt prioritás, hiszen az Alapítványnak „profitszerzési célja” a tervezett filmmel kapcsolatban soha nem volt, nonprofit szervezet révén bevételeiket kizárólag a deklarált alapítványi célokra, a gyógyításra vagy a gyógyító munka elősegítésére fordítják – mondta el.
Csókay András Szász János mellé állt
Pataki szerint volt egy kommunikációs konfliktus közte és Csókay András idegsebész között, de ő – elmondása szerint – kizárólag hiteles, pontos, és szakmailag helytálló közléseket szorgalmazott –, majd ez folyamatos vitává terebélyesedett, és ennek következménye az, hogy Csókay András a Szász János és az Alapítvány között keletkezett jogvitában Szász János pártjára állt. Pataki szerint ez az ügy nagyon sok energiát emészt fel, ami az ikrek vizsgálatainak és rehabilitációjának szervezéséből hiányzik most.
A tudományos munkát is nehezíti, hogy az alapítványunk a mai napig nem kapta meg a műtétsorozat magyarországi szakasza alatt készült felvételek jelentős részét. Azt az anyagot sem használhatjuk fel, ami az alapítványnál van, mivel Szász János a hazautazása után ezeket visszakövetelte, és használatukat megtiltotta. András pedig közös munkánk jó hírét nem kímélve áll e mellé az ügy mellé, mert sajnos megtévesztették.
Pataki leszögezte, hogy az elkészült anyag egy részét adta át Szász János, melyet pár nap múlva vissza is követelt, és felhasználását megtiltotta. Elmondása szerint mire hazaérkeztek a szétválasztó műtét után Bangladesből, már felszólító levelek, üzenetek vártak őket.
Úgy tudom, hogy Szász János átadta a rendőrségnek a teljes anyagot a házkutatást követően vagy annak során. Ezt mi nem látjuk, nem mi kértünk nála házkutatást, ez a rendőrség hatáskörébe tartozik. Tehát Szász János, aki a magyarországi szakasz második felében, 2019 tavaszán csatlakozott hozzánk, és összesen 3-4 hónapig tartott a munkakapcsolatunk a több mint 3 éve zajló Operation Freedom idején, így is több hónapnyi anyag átadását tagadta meg, holott korábban megígérte: amit rögzít, azt 72 órán belül a rendelkezésünkre bocsátja. A felvételekre a műtétsorozat további tervezéséhez és a tudományos publikációk előkészítéséhez is szükségünk lenne. Többtucatnyi „szépen kérő” levelet és telefonhívást követően kellett rájönnünk, hogy a felvételek átadásának elmaradása talán nem véletlen mulasztás. Ő ezeket nem akarta átadni.
– mondta el Pataki.
Az alapítvány “nem tudta teljesíteni Csókay igényeit”
Pataki elmondta az interjúban, hogy Csókay András alapító tag volt az alapítványban, de már csak külső támogatóként hivatkoznak rá. Kiemelte, hogy Csókayval húsz év barátság és harmonikus együttműködés áll mögöttük, és Csókay 2019 októberében mondott le kuratóriumi tagságáról közös megegyezés alapján. Elmondása szerint ezt tiszteletben tartották és egyben szükségesnek is gondolták a döntését a rájuk váró további missziók gördülékeny vezénylése érdekében. Arra a kérdésre, hogy miért szűnt meg Csókay András alapítványi pozíciója, Pataki azt válaszolta, hogy az alapítványuk keresztény alapokon nyugszik, önkéntesei is főleg istenhívő emberekből állnak, mégis, minden igyekezetünk ellenére egyre kevésbé tudták Csókay András “hittel kapcsolatos speciális és egyéni kommunikációs igényeit, elvárásait teljesíteni”.
Pataki: a műtét után nagyon nehéz volt együttműködni Csókayval
Pataki szerint Szász a már említett kommunikációs konfliktust használta és használja ki folyamatosan. Ő adott hírt és tett nyilatkozatokat széles körű nyilvánosság előtt a házkutatási cselekményről, negatívan minősítve a rendőrség fellépését, munkáját – tette hozzá, majd így folytatta: a hivatalos rendőrségi közleményekből kiderült, hogy a nyomozó szervek éppen Szász János közreműködésének hiányában kényszerültek hosszú kutatásra és valamennyi adathordozó lefoglalására.
A nyomozó szervek által vele közölt tényadatok ellenére ő tudatosan először az alapítvánnyal fennálló jogvitát helyezte a híradások középpontjába, majd – az erre reagálóan kibocsátott rendőrségi és alapítványi közlemények hatására – már a misszión belüli konfliktus lett a kommunikációja fő irányvonala. Valószínűleg önmaga védelme érdekében félrevezetően láttatja az összefüggéseket. Vagy nem értette meg a történetet. Ennyit tudunk.
Pataki szerint Csókay mélyen hívő idegsebész, aki többször is elmondta, hogy a műtét utáni híradásokban sikerről számoltak be, ettől az értük imádkozó hívek megnyugodtak, és abbahagyták az imát, ami veszélybe sodorta a frissen műtött gyerekeket. Pataki szerint innen származik a harag oka.
Mivel András a szétválasztó műtét kommunikációjával a mai napig nem tudott megbékélni, úgy tűnik, ennyire haragszik. Ez képezheti alapját annak a ténynek, hogy az utóbbi napokban az egykori közös alapítványunkat és orvosi tevékenységemet – finoman szólva – nem kímélte különféle megnyilatkozásaival. Az említett konfliktusok által gerjesztett negatív érzések kioltására jelenleg az szolgál megoldásul számára, hogy Szász János mellett kiállva nyílt színen fogalmazza meg véleményét az alapítvánnyal és velem szemben olyan kérdésekben, amelyek helyes megítélése jogi és nem orvosi szakismeretet igényel, és amelynek eldöntése a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a hatóságokra és a jogorvoslati fórumokra tartozik.
– emelte ki Pataki, aki azt is elmondta, hogy szerinte mindkettőjük életét a keresztény értékek határozzák meg. Csókay szakmai tudása és a barátságuk biztos talajt adott ahhoz, hogy ebbe az embert próbáló, nagy szétválasztó műtétsorozatba bele merjenek vágni. Egészen a végső szétválasztásig együtt tudtak működni a feladatok túlnyomó részében, a végső szétválasztó műtétet követően azonban kommunikációs konfliktus keletkezett közöttük, amit szerinte Csókay hamar elkezdett személyes konfliktusként kezelni – mondta el Pataki Gergely.
Pataki úgy véli, hogy ő nem hibázott
Pataki elmondta, hogy a konfliktus alapjául az szolgált, hogy a misszió vezetőjeként, a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány alapítójaként, a műtétsorozat fő koordinátoraként nagyon fontosnak tartotta a pontos keretek között tartott, hiteles kommunikációt. Szerinte az tény, hogy amikor már sokadjára is hiába kérte erre Csókayt is, akkor kissé türelmetlenné vált.
Több szempontból is nagy nyomás alatt voltunk. A fő problémának azt látom, hogy lehetetlennek bizonyult a konfliktus egymás között történő megoldása, így mindketten a közösségünk segítségére is számítottunk ebben, de ettől nemhogy megoldódott volna, hanem inkább elmélyült a probléma. Törekedtünk a meglévő felületeken jól együttműködni, és ez sikerült is mindig. Én soha nem adtam fel, és soha nem adom fel, hogy egyszer sikerül mégis leülnünk egymással és tisztázni, megérteni, mi is történt abban a felfokozott helyzetben.
Pataki elmondta, hogy mivel egy szigorúan védett katonai kórház volt az események helyszíne, ezért komoly felelősség és titoktartási kötelezettség terhelte őket. Pataki hangsúlyozta, hogy a szétválasztást végző idegsebészcsoport vezetőjeként Csókay András is aktívan részt vett a tájékoztatások megfogalmazásának folyamatában, amikor is megállapodtak abban, hogy a végső szétválasztást követően milyen nyilatkozatokat adnak ki. Azt mondta, hogy felkészültek minden eshetőségre. Pataki szerint azért volt fontos az előzetesen egyeztetett közlemények megléte, hogy minden erejüket, energiájukat a maratoni hosszúságú végső szétválasztó műtétre tudják összpontosítani. A műtétet követő tájékoztatás során az előzetes megbeszélések alapján jártak el, az aktuális helyzethez alkalmazkodva. Szerint az Alapítványuk minden közleményében – még a legrövidebbekben is – hangsúlyozta a közös imafelhívásukat, és megköszönte a lelki támogatást.
Csókay mondta ki először, hogy “szakmai siker”
A bangladesi ikrek szétválasztásról szóló rövid híradás egészen pontosan azt fedte le, amiben előzetesen, hosszas megbeszéléseket követően megállapodtunk. Vigyáztunk a visszafogott kommunikációra. Orvosok számára egy ilyen nagy misszió kommunikálása nagy teher. Az egész felelősség rajtam volt.
– szögezte le Pataki, aki elmondta, hogy a siker szó számukra azt jelentette, hogy a gyermekek élve és külön hagyják el a műtőt. Az, hogy ezt a szót miként értelmezi, hogyan és milyen kontextusban használja a sajtó, az már más kérdés lehet. Szerinte élőszóban az orvosok közül először Csókay András mondta ki, hogy „szakmai siker”, már három héttel a műtét után. Pataki szerint a konfliktus valódi forrása az volt, hogy Csókay András az előzetes megállapodásuk ellenére folyamatosan inkoherens információkat és nem egyeztetett képfelvételeket juttatott ki a különböző sajtóorgánumoknak privát kommunikációs csatornákon keresztül. A végtelen kimerültség állapotában volt, ennek ellenére folyamatosan „tudósított”.
A kommunikáció miatt többször felmerült a csapat egyes kint tartózkodó tagjaiban, hogy a folyamatosan képek küldésére és a magyar sajtó figyelésére használt kinti telefonját a misszió és a saját maga érdekében átmenetileg kérjük el tőle, vagy tegye el, erről szavaztunk is. Jómagam is arra szavaztam, hogy nem szükséges ez, a Jóisten vagy a sors majd megoldja.
Más szellemi termékét is felhasználhatta Szász
Patakiék azt is sérelmezik – derül ki az interjúból – , hogy Szász János a műtétről összeállított egy rövidfilmet, és mivel tudták, hogy az engedélyük nélkül készült, felszólították, hogy távolítsa el az internetről. Kérésük egyik oka az volt, hogy a kisfilmben felhasznált olyan felvételeket is, amelyeket az ő állandó filmesük, Fuchs Richárd készített, és a rendező nem kért tőle semmilyen engedélyt, nem jelölte meg a forrást sem. Pataki leszögezte az interjúban azt is, hogy miután megnézte az orvoscsapat egy része jelszóval védetten az egyik videómegosztó-csatornán elérhető filmet, többeknek az a határozott véleményük alakult ki, hogy
dehonesztáló módon ábrázolja a magyar és a bangladesi orvosok közötti kommunikációt, illetve a bangladesi kollégákat, akik egyébként rengeteg vonatkozásban fantasztikus munkát végeztek, és akik más módon nem jelennek meg a filmben. Ezen túlmenően magyar kollégáink, önkénteseink közül többen aggályosnak tartották például egy kommunikációs zavarnak filmen való megjelenítését.
Pataki kifejtette, hogy már a műtét után egyértelmű volt számára az, Szász János nem értette meg “ezt az orvosi világot”. Hozzátette, hogy ez volt a végső pont, amikor Szász iránti bizalmuk maradéka is elveszett. Hozzátette, hogy majdnem fél évvel voltak a műtét után, és az alapítványuknál nem volt semmilyen képanyag, amit használhattak volna. Pataki úgy véli az interjúban, hogy fontos lett volna, hogy Szász tartsa magát a megállapodáshoz, és figyelembe vegye azt, hogy az orvosi és egyéb, az ügy szempontjából fontos szempontokat filmrendezőként nem ismerheti.
A kislányok jól vannak
Pataki azt is elmondta egyébként, hogy a kislányok a kórházban gyógytornász által biztosított kezelésben részesülnek, emellett foglalkozásterapeuta is naponta tart számukra rehabilitációs tréninget, valamint kezelésükben beszéd- és evésterapeuta is részt vesz. A Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány önkéntes szakembereiből álló rehabilitációs csapat videótelefonon követi az ikerkislányok állapotát, és folyamatosan egyeztet, konzultál a kinti szakemberekkel, valamint a szülőkkel.
A következő misszió idején természetesen meglátogatjuk őket, és szakmai egyeztetéseket is folytatunk a rehabilitációjukról
– mondta el Pataki az Indexnek adott interjújában.
Forrás: Index, kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS