Az Európai Unió Bírósága a felsőoktatási törvény külföldi egyetemek működésére vonatkozó szakaszának a módosítására kötelezte tavaly ősszel Magyarországot. Az Országgyűlés az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslata alapján változtatás nélkül ültetheti át a hazai jogba a bajorországi szabályozást. Változnak a külföldi egyetemek magyarországi működésére vonatkozó szabályok, miután az uniós bíróság tavaly októberben helyt adott az Európai Bizottság 2017-ben indított kötelezettségszegési keresetének.
Emlékezetes: az Európai Unió Bírósága (EUB) azért marasztalta el hazánkat, mert a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyik módosítása kimondta, hogy az Európai Unión kívüli államok felsőoktatási intézményei csak úgy végezhetnek itthon oktatási tevékenységet, ha bizonyítják, hogy Magyarország és az adott ország között nemzetközi szerződés jött létre. A kifogásolt magyar passzus előírta továbbá, hogy a külföldi felsőoktatási intézménynek a saját származási államában is ténylegesen felsőoktatási képzést kell nyújtania. Noha védekezésében Magyarország végig hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási törvény objektív előfeltételeken alapuló kritériumrendszert támaszt a külföldi egyetemekkel szemben, a Soros-egyetem végül kivételezett elbírálásban részesült, az elmarasztaló ítélet megszületett hazánkkal szemben, ezért a kormány a jogszabály kiigazítására kényszerült. A Magyar Nemzethez eljuttatott közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombat este jelezte: a helyzet megnyugtató rendezésére a törvényjavaslat egy másik európai országban már bevált, hatályos jogszabály átültetését indítványozza.
Mint írták, a parlamenti döntés a bajor jogot alapul véve eltérő szabályokat rögzíthet az Európai Gazdasági Térséghez tartozó és az azon kívüli államok felsőoktatási intézményeinek a magyarországi működésére. Az új előírást nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredménye alapján a bajorországi szabályozás (Bayerisches Hochschulgesetz) mintájára emelheti be az Országgyűlés a hazai rendelkezések közé. A kormány a javaslat tartalmáról tájékoztatta az Európai Bizottságot, amely ezzel kapcsolatos kifogást nem jelzett – hangsúlyozta a tárca, hozzátéve: a tervezett rendelkezések más tagállamban hatályos, az uniós testületek, intézmények által sem vitatott előírás átvételét jelentik. A kiigazított felsőoktatási törvény vonatkozó szakasza ennek megfelelően vélhetően minden további próbát kiáll majd – húzták alá. A törvényjavaslat elfogadása esetén az eddigi, megengedő jogszabályoknál szigorúbb, bajor mintán alapuló követelmények léphetnek életbe Magyarországon. A hazánkban működő egyetemek jelenleg is teljesítik a pontosított elvárást, vagy annak különösebb nehézség nélkül képesek lehetnek megfelelni. A jogszabály-módosítás természetesen nem mentesíti a Soros-egyetemet a mindenkire egyformán érvényes magyar törvények betartása alól.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Oláh Tibor
Namond
2021-04-18 at 14:47
Ha tényleg szigorúbb és a CEU, valamint a KEE nem felel meg a bajor előírásoknak akkor; EVIVÁ!
Az NGO-kra vonatkozó transzparencia és adófizetés törvényi szabályozása esetében, miért nem ez volt a gyakorlat?
Miért nem vettük át valamelyik nyugati ország ügynök törvényét egy az egyben? Minek kellett puhítani rajtuk?
khm
2021-04-18 at 10:29
Ennek a követelménynek nem fog megfelelni a soros egyetem,de a free szfe sem. 🙂
Ügyes!
bl
2021-04-18 at 08:24
Ez egy jó módszer lehet a bírósági ítéletek kivédésére. Át kell venni más országok gyakorlatát.
A saját törvényünket úgyis megbuherálnák a haladók, ahogy a tranzitzóna is jogellenes lett nekik. Nekik minden jogellenes ami nálunk van, álobjektív marhaságokkal operálnak, kellene nekik a politikai hatalom is.
Logikus
2021-04-18 at 08:06
Mégis mit vártunk az unió bíróságától, ha Soros és Gates pénzeli őket?
Vagy naiv, vagy hülye, aki azt hiszi, hogy ez a bíróság képes elfogultság nélkül működni!
Kerekferke
2021-04-18 at 06:05
Dehogynem mentesíti. Ágens -képző, ontja magából a genderfasiszta ügynököket.