Szijjártó: A terrorszervezetek jelentette új biztonsági kihívások miatt is szükség van a NATO-ra
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a NATO a jövőben is a világtörténelem legsikeresebb védelmi szövetsége maradjon, különös tekintettel arra, hogy a terrorszervezetek által használt új technológiák a biztonsági kihívások új dimenziójának megjelenésével járnak – mondta szerdán, Londonban a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter, aki az észak-atlanti szövetség megalakulásának 70. évfordulójára összehívott londoni csúcstalálkozón vesz részt, a magyar közmédiának nyilatkozva a rendezvény helyszínén kijelentette: az illegális migrációs folyamatok – különösen a Nyugat-Balkánon – nemhogy nem álltak le, de erősödnek, és ez erősíti a terrorszervezeteket is. Az ellenőrizetlen migrációs hullámok ugyanis lehetőséget teremtenek a terrorszervezeteknek arra, hogy szélsőséges ideológiáikat az egész világon terjesszék, terroristáikkal együtt.
Ezért is fontos, hogy a NATO nemcsak keletre, hanem délre is tekint
– mondta Szijjártó Péter. Kijelentette: Magyarország egyetért azzal, hogy a NATO-nak az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodnia kell, és új eszközökre van szüksége annak érdekében, hogy e kihívásokra megtalálja a megfelelő válaszokat. Közölte: ennek jegyében Magyarország további felajánlásokat tesz, biztosítandó, hogy a NATO a jövőben is erős tudjon maradni a terrorizmus elleni fellépésben.
Koszovóban jelenleg 395 magyar katona tevékenykedik, és ezt a létszámot Magyarország száz fővel kiegészíti, tehát csaknem ötszáz magyar katona vesz majd részt a Nyugat-Balkánon a terrorellenes küzdelemben
– mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Magyarország Afganisztánban újabb 80 katonával emeli a már ott lévő 110 fős kontingens létszámát, annak érdekében, hogy a terrorizmus bölcsőjeként emlegetett térségben is fellépjünk a szélsőséges ideológiák terjedése és az erőszak ellen
– fogalmazott Szijjártó Péter. Hozzátette: Magyarország a következő négy évben továbbra is évi félmillió dollárral fogja támogatni az afganisztáni nemzetbiztonsági és védelmi erőket, annak érdekében, hogy stabilizálni lehessen a biztonsági helyzetet a térségben.
Mindemellett a balti államokkal vállalt szolidaritás jegyében az a döntés született, hogy 2022-től a magyar Gripen harci gépek ismét részt vesznek a balti térség légtérvédelmében
– mondta Szijjártó Péter.
Magyarország számára rendkívül fontos, hogy a NATO közös műveleteihez továbbra is jelentős mértékben hozzájáruljon, és ezekkel a felajánlásokkal ezt el is éri
– tette hozzá. Az MTI felvetésére, hogy elsősorban az Egyesült Államok részéről erőteljes nyomás nehezedik a többi NATO-tagországra a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában megállapított minimális védelmi kiadási cél mielőbbi teljesítésére, Szijjártó Péter elmondta: Magyarország az erről döntő walesi NATO-csúcson két vállalást tett, és mindkettőt komolyan is veszi. Az egyik magyar vállalás az, hogy a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt 2024-ig kell elérni, és Magyarország addig ezt el is fogja érni.
Erre született egy világos terv, amelyet Magyarország a NATO-nak be is terjesztett, és ezt a tervet a szövetség részéről nem érte bírálat
– mondta.
A másik magyar vállalás az volt, hogy a védelmi kiadások 20 százalékát Magyarország fejlesztésekre költi, és ez a cél az idén már teljesült is: a védelmi kiadások 23,5 százalékát a fejlesztési beruházások adják, egyértelműen a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programnak köszönhetően
– mondta a londoni NATO-csúcstalálkozón Szijjártó Péter.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
