Szijjártó Péter: Magyarország is a környezetvédelem oldalán áll

Manfred Weber néppárti és Frans Timmermans szocialista jelölt nem felel meg a magyar emberek elvárásainak, ezért a magyar kormány nem támogatja, hogy európai uniós csúcspozíciókat töltsenek be – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Szijjártó Péter azt mondta: Magyarország csak olyan jelöltet támogat, aki tiszteletben tartja az európai nemzeteket, hajlandó fellépni a keresztény kultúra megvédéséért, és nem szervezni, hanem megállítani akarja a migrációs folyamatokat. Hozzátette: az a cél, hogy minél hamarabb döntés szülessen a csúcspozíciókról, és utána valós, érdemi ügyekkel – például az európai biztonság visszaállításával – lehessen foglalkozni.

Kitért arra is, hogy hazánk a csúcsjelölti rendszert már a bevezetésekor is megkérdőjelezte, de véleménye szerint most már az Európai Unió jelentős része is úgy látja, hogy azt fel kell számolni. A visegrádi négyek (akiknek együttműködése a leghatékonyabb és legerősebb az unióban) ebben a kérdésben több szövetségesre is találtak. Szijjártó Péter a V4-ek, azaz Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia kapcsán kijelentette: mára Közép-Európa az európai növekedés motorjává vált. Emlékeztetett arra, hogy a közép-európai országok növekedési üteme több, mint kétszerese volt az európai átlagnak, és olyan döntéseket hoznak, amelyek a gazdaság- és a biztonságpolitika szempontjából is az észszerűség talaján állnak. Ez kellő erőt ad ahhoz, hogy Magyarország fellépjen azért, hogy a négy csúcsvezetői pozícióból legalább egy a közép-európai térséget képviselő vezetőé legyen.

Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem sikere Magyarországnak is fontos, ezért az ország betartja a vállalt nemzetközi kötelezettségeit. Az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátásban Magyarország negyven százalékkal jobban áll, mint a klímaellenes küzdelem bajnokaként beállított Németország, 2030-ra pedig a magyar áramtermelés mintegy 90 százaléka széndioxid-mentes lesz – közölte a miniszter. A 2050-es európai uniós karbonsemlegességi célkitűzésről azt mondta, hogy óriási kiadásokkal járna és hatalmas kockázatokat hordozna az európai gazdaságnak, és egyelőre nem látszik, hogy a kiadásokat milyen forrásokból finanszíroznák. Megjegyezte azt is: Magyarország azért sem támogatja, hogy 2050-re tegyenek vállalásokat, mert azok itthon 30-40 százalékos rezsiköltség-emelkedéssel járnának.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Burger Zsolt