Szorgalmasan felsorolta a magyarországi ellenzék toposzait a Népszavának adott interjújában Cséfalvay Katalin, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt parlamenti képviselője, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke. A baloldali lap hozott egy szlovákiai sorosistát, aki – minő meglepetés – ugyanazt mondja, mint a magyarországi sorosisták.
A Fidesz deformálja a szólásszabadságot, a pártpropaganda szócsövévé silányult a közmédia, Orbán Viktor fokozatosan felszámolja a demokráciát, csak belpolitikai célokra használja az EU valós kifogásait, a menekültkvóták már nincsenek napirenden, és a CEU nagyon sok jót hozott Magyarországnak – ismertette a szlovákiai politikus a magyarországi haladó sajtóban más-más szerzők tollából naponta olvasható liberális propagandatételeket. Cséfalvay egyúttal nagyon tart az oroszoktól és az orosz érdekeket kiszolgáló politikusoktól.
Valamiért eszébe jutott erről az is, hogy Magyarország nem korrektül viselkedik, amikor akadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását. Cséfalvay kijelentette, hogy Magyarországnak kétoldalú tárgyalásokon kellene megoldást találnia az ukrán nyelvtörvény problémájára – azokkal az ukránokkal, akikkel Orbán Viktor szavai szerint megállapodunk hétfőn, és kedden azt állítják, semmilyen megállapodás nem történt. Az ukrán diplomácia módszereivel nyilván mindenki tisztában van, úgyhogy Cséfalvay Katalin lényegében azt szorgalmazza, hogy Magyarországnak engednie kéne az ukrán csatlakozást, majd tétlenül kéne néznie, hogy a soviniszta szándékaikról négyszemközt lebeszélhetetlen ukránok felszámolják a kárpátaljai magyarságot. Van egy sajátságos íze, amikor egy magyar származású (igaz, magyarul egyáltalán nem kommunikáló) szlovákiai politikus érvel ilyesmi mellett.
Cséfalvay Katalin (fotó: aktuality.sk)
Félnek a nemzetek Európájától
A Népszavának természetesen nagyon a szívén feküdne a Fidesz kizárása a Néppártból, így reménykedő hangon kérdeztek rá erre a régi vágyukra a szintén az EPP-be tartozó Most-Híd képviselőjétől. Cséfalvay szerint ez a Néppárt kampányidőszaka miatt merült fel nyíltan az Európai Bizottság elnökjelölti tisztségére pályázott Alexander Stubb részéről, de
a folyosókon azért valóban gyakran hangzanak el komoly kifogások Orbán Viktorékkal szemben. Egyre több a kritikus Orbán Viktorral szemben, főleg a demokrácia állapotát és a Fidesz EU-hoz való viszonyát illetően.
Érdekes szempontból érzékeltette ugyanakkor a Néppárt szorult helyzetét, elárulva, hogy valóban félnek a lokalista, nemzeti szellemiségű politika további erősödésétől:
[…] ebben a vitában a Néppárton belül is a leghangsúlyosabb szempont, hogy érzékeljük a populizmus megerősödését egész Európában, elég Matteo Salvinire gondolni. Így még mindig jobb a Fideszt megpróbálni a Néppártban tartani és dialógust folytatni vele. Egy kizárással csak fölöslegesen erősítenénk a Salvini-, Steve Bannon-féle vonalat.
Orbán Viktor miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Szeretnék az Orbán által megerősített V4-et, csak Orbán nélkül
Cséfalvay hűséges brüsszelitaként úgy gondolja, az idei EP-választás a hazugság, a populizmus és az észérvek versenyéről szól majd; természetesen saját magát és pártját, valamint a migrációpárti haladó erőket is az észérvek birodalmába sorolja. A V4-es együttműködéssel viszont nincs könnyű dolga egy kényszerből a szlovák kormánykoalícióban levő globalista politikusnak: a V4-es védelmi és gazdasági együttműködés fontosságát nem fitymálhatja le, de valahogy tagadnia kell a védelmi együttműködést felpörgető Magyarország és főleg a magyar kormány jelentőségét. Ez ennyire sikerült neki:
Még emlékszünk, amikor visegrádi barátaink kiálltak mellettünk a mečiari időszak alatt, most ezt kell tennünk nekünk is. De Magyarország mellett kiállni nem ugyanaz, mint Orbán Viktor mellett kiállni.
Cséfalvay és a Most-Híd ilyen erős V4-et szeretne, csak éppen az ezt összekovácsoló Orbán Viktor nélkül. (fotó: MS/Szecsődi Balázs)
A szlovák-magyar viszony megerősödő V4-es együttműködés okozta javulásában viszont szívesen sütkérezik a Most-Híd politikusa, sőt ebben nagy szerepet tulajdonít pártjának és Bugár Béla pártelnöknek. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy a magyar kormány nem tekint partnerként a vegyespártra, és a kiváló kapcsolat tulajdonképpen kiváló kormányközi kapcsolatot jelent, amiben Bugár Bélának pont nem jutott szerep.
A globalista nyílt társadalom szolgálatában
A Bugár Béla-vezette Most-Híd – Cséfalvay pártja – a furcsa kényszer szülte szlovák kormánykoalíció tagja, azonban gyakran fogalmaz meg a kormányétól eltérő álláspontot. Robert Fico pártja, a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a 2016-os választások után a parlamenti többséghez rá volt szorulva a Most-Híd képviselőire is, utóbbi párt számára pedig létfontosságúak a kormányzati pozícióval járó előnyök. A közös koalíció ellenére folyamatosan bizalmatlan a hangnem Bugárék és partnereik között, miközben a Most-Híd az ellenzék felé is elszigetelődött a Ficóval kötött szövetség miatt. Az európai haladók felé ugyanakkor teljesíti az elvárásokat a párt, hiszen az Európai Néppárt (EPP) tagjaként támogatja a bevándorlás nemzetközi szintű megszervezését, és támadja a lokalista erők európai hangadójává vált Orbán Viktort.
Még korábbi pártja, a miatta is széthullott Sieť képviselőjelöltjeként a 2016-os kampányban (kép forrása: cyberspaceandtime.com)
A Most-Híd képviselője, Cséfalvay Katalin már gimnazistaként a Soros-féle OSF alapítványhálózat ösztöndíjasa volt az Olomouc Summer Young Leaders Institute nyári képzésén, majd egy évig a Pozsonyi Közgazdasági Egyetemen dolgozott a szlovákiai bevándorlók helyzetével foglalkozó projekten. A 2016-os választások alkalmával a Sieť (Hálózat) párt színeiben került be a parlamentbe, de többedmagával megbuktatta a pártelnököt a Robert Ficóval kötött koalíciós szerződés miatt. A Sieť pár hónap alatt széthullott, ezután Cséfalvay belépett a Ficóékkal ugyancsak koalíciót kötő Most-Hídba, és megtalálta a helyét a párt konzervatívnak álcázott liberális-globalista politikájában. Legutóbb azon bánkódott, hogy Szlovákia távolmaradt a marrákesi ENSZ-konferenciától, ahol elfogadták a világszervezet illegális bevándorlást törvényesítő migrációs paktumát, továbbá az emiatt lemondó, majd mégis inkább maradó külügyminiszterben látja az euroatlanti szlovák külpolitikai irány biztosítékát.
Miroslav Lajčák külügyminiszter és Cséfalvay Katalin bizottsági elnök a külügyi bizottság ülésén (kép forrása: pravda.sk)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS