A Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelölt-jelöltje közműminimumot és fogyasztáshoz kötött, progresszívan emelkedő energiaárakat vezetne be a háztartások körében. A magyar lakosság fogyasztási szerkezete miatt a program nem csökkentené érdemben az életszínvonalbeli különbségeket, azonban jelentősen növelné a családok rezsiterheit – derül ki a Századvég Alapítvány elemzéséből.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (továbbiakban: DK) közelmúltban bejelentett miniszterelnök-jelölt-jelöltje újra zászlajára tűzte pártja 2018-as „közműminimum” nevű rezsiprogramját. A korábban Gyurcsány Ferenc által ismertetett javaslat a jelenleg hatályos, egységes tarifák helyett három különböző sávba sorolná a háztartásokat. Ahogyan arra a „közműminimum” megnevezés utal, adott fogyasztási szint alatt nem kellene fizetni az energiáért. Bizonyos fogyasztási szint fölött azonban jelentősen nőnének a tarifák.
Hibás megközelítés
A köztes kategóriáról egyelőre nincsenek egyértelmű információk. Miután a napokban Karácsony Gergely is bejelentette indulási szándékát, Gyurcsány egyértelművé tette, hogy programjuk – így a közműminimum is – egyben Karácsony programjának is tekinthető. A közműminimum két ismert baloldali politikai termék – az alapjövedelem és a luxusadó – szellemiségét kapcsolná össze és ültetné át az energetikába, csökkentve ezzel a társadalmi különbségeket. Az ötlet mögötti szakmai elképzelés azonban hibás megközelítésre épül, mert a hazai háztartások energiafogyasztásának mértéke és szerkezete nem feleltethető meg egyértelműen azok életszínvonalával.
Emelkednének a közműdíjak
Egyrészt, a legszegényebb háztartások nagy része nem gázzal vagy árammal fűt, hanem egyéb – hatóságilag nem szabályozott árú – tüzelőanyagokkal (például fával vagy szénnel), így a transzfer nem a rászorulóknak kedvezne. Másrészt, az áremelés elsősorban nem a nagyértékű, kiemelkedő energiahatékonyságú ingatlannal és eszközökkel rendelkező tehetősebb fogyasztókat érintené, hanem az alacsonyabb energiahatékonyságú infrastruktúrával rendelkező, közép- és alsóbb osztálybeli nagycsaládosokat. Végül, a javaslat az elektrifikáció fékezésével a klímavédelmi törekvéseket is hátrányosan érintené; például jelentősen növelné az elektromos autók töltésének költségét. A program megvalósulása tehát nem csökkentené az életszínvonalbeli különbségeket, sőt – Gyurcsány Ferenc 2010 előtti rezsipolitikájához hasonlóan – a társadalom széles köre számára jelentősen emelné a közműdíjakat.
Az igazán rászorulókra nem terjed ki Gyurcsányék programja
A közműminimummal szemben megfogalmazható elsőszámú kritika, hogy nem azokon a háztartásokon segítene, amelyek rászorulnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétele (HKÉF) a jövedelem mértéke alapján tíz csoportra osztja a magyar háztartásokat és csoportonként közli a fűtéshez használt technológiát. Az alábbi ábrán látható, hogy a legalacsonyabb tizedekben a hatóságilag szabályozott villamosenergia- és gázfelhasználás aránya nem éri el a populáció egyharmadát. Ráadásul az egyedi adatok alapján az alsó tizedeken belül az arány tovább csökken: minél kiszolgáltatottabb egy család, annál kevésbé használ gázt vagy áramot. Ezek a háztartások jellemzően egyéb szilárd tüzelőanyagokkal (fával, szénnel stb.) fűtenek, amelyek nem hatósági áras termékek, így – bár a korábbi, 2018-as javaslatban még tűzifa is szerepelt – Gyurcsányék rezsiprogramja már nem terjed ki rájuk.
A háztartások csekély százaléka profitálna
A közműminimumra vonatkozó fogyasztási szint egyelőre nem ismert, azonban annak meghatározási logikája vélhetően követi majd Gyurcsány Ferenc eredeti, 2018-as koncepcióját, ami havi 15 köbméter gáz és 50 kilowattóra áram alatti fogyasztás esetén engedte volna el az adott háztartás fizetési kötelezettségeit. A bejelentés időpontjában elérhető legfrissebb (2016-os) HKÉF-adatok alapján a közműminimum alá eső háztartások aránya: a gáz esetében 7, az áraméban pedig 4 százalék volt. A programból tehát – ha az a bejelentésnek megfelelően a korábbi logikát követné – a magyar háztartásoknak mindössze egy rendkívül kis része profitálna, amelyben ráadásul a leginkább rászorulók aránya elenyésző.
A nagycsaládosokkal kiszúrnának
A közműminimum bevezetésén túl, a program egy adott fogyasztási szint fölött jelentősen emelné a rezsidíjakat. Az intézkedés fő érve, hogy méltatlanul jut alacsony áron energiához az, aki „gazdag”, vagy aki a „medencéjét fűti belőle”. Az aktuális fogyasztási határok ebben a kategóriában sem ismertek, azonban itt is jó kiindulóalapot jelenthet Gyurcsány Ferenc 2018-as javaslata. Ez alapján azoknak a háztartásoknak emelkednének a terhei, amelyek havi fogyasztása meghaladja a 80 köbméter gázt, illetve a 200 kilowattóra áramot. A KSH alapján a magyar gázfogyasztó háztartások 58 százaléka, valamint az áramfogyasztók 47 százaléka ebbe a kategóriába esett a sávok kihirdetésekor. Gyurcsányék programja tehát nagyságrendileg minden második magyar háztartásnak jelentős mértékben növelné a rezsiköltségeit. Ráadásul a javaslat politikai üzenete is konfliktusban áll a tényekkel, mert az energiafogyasztás mértékét elsősorban nem a gazdagság, hanem a háztartásban lakók száma és az infrastruktúra állapota határozza meg. A második ábra különböző együttélési helyzetekre mutatja meg, hogy mekkora az átlagos havi rezsidíja egy-egy magyar háztartásnak. Az átlagok alapján mindössze annak a két csoportnak nem növekednének a rezsidíjai, amelyekben egy egyedülálló felnőtt él gyerekkel, vagy gyerek nélkül. A maradék négy csoport – például a kétszülős, gyermekes családok, vagy azok a háztartások, ahol idős rokont ápolnak – átlagai Gyurcsány „gazdag” kategóriájába esnének, így jelentős rezsidíj emelkedéssel számolhatnának.
Szociálpolitikai köntösbe bújtatott áremelés
A korábbi rezsiprogramot Dobrev Klára ezúttal a beavatkozás vélt klímavédelmi hatásaival keretezte újra. Az érvelés lényege, hogy a tarifák emelkedése ösztönözné az embereket új energiahatékonyság-növelő beruházások megvalósítására, ami csökkentené jövőbeli fogyasztásukat és így a környezet terhelését. Az új keret egyrészt teljesen világossá teszi, hogy a program elsődleges célja nem a társadalmi különbségek csökkentése, hanem egy szociálpolitikai köntösbe bújtatott áremelés (ami jól magyarázza a korábban ismertetett koncepcionális tévedéseket is). Másrészt, a szempont további szakpolitikai problémákat vet fel. A villamosenergia-árak növelése akadályozná a – klímavédelmi szempontból kívánatos – közlekedés-elektrifikációt, hiszen az emberek nem vásárolnának (a hagyományosnál drágább) elektromos autót, ha annak töltése megközelítené, vagy akár meg is haladná a benzin árát. Emellett az új tarifastruktúra visszafordítaná a háztartások szilárd tüzelőanyagról gázra és áramra történő áttérésének tendenciáját, ami jelentősen növelné a helyi szállópor-kibocsátást és így a felső légúti, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések gyakoriságát.
Magas rezsidíjak lennének
Arra pedig, hogy az energiahatékonysági beruházások serkentésére valóban az árnövekedés jelenti-e a hatékony megoldást, jó példát kínál Gyurcsány Ferenc korábbi rezsipolitikája, aminek hatására 2010-re a magyar lakossági tarifák meghaladták a legtöbb európai ország árait. A magas rezsidíjak következménye azonban nem a beruházások megugrása és a fogyasztás csökkenése volt, hanem az energiaszegény háztartások arányának drasztikus emelkedése. A kormányzat rezsicsökkentési programjának hatására napjainkra az Európai Unióban Magyarországon a legolcsóbbak a lakossági villamosenergia- és gázárak. Elsősorban ennek köszönhető, hogy 2013 óta a tagállamok között hazánkban csökkent legnagyobb mértékben azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek nem képesek kellő mértékben felfűteni otthonukat, vagy amelyeknek anyagi nehézségek miatt gondot okoz a rezsidíjak befizetése. Vajon tényleg a koronavírus-járványt követő, egzisztenciálisan és társadalmilag egyaránt törékeny időszak volna a legmegfelelőbb a kedvező tendencia visszafordítására és a családok anyagi terheinek ismételt növelésére?
Forrás: Századvég Alapítvány; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
nStone
2021-05-26 at 10:53
Namond, áruld már el, hogy miért is kellene a Fidesznek szűk egy évvel a választások előtt minimálisan is kampányolnia? Továbbá azt is elárulhatnád, hogy 11 év után vajon milyen programja lehet a Fidesznek?
Az, hogy az összefogott ellenzéknek nevezett tákolmány gyakorlatilag a 2018-as újabb bukta óta folyamatosan kampány üzemmódban van, az az ellenzéket minősíti. Program nulla, realitás nulla, szakértelem nulla, vitakultúra nulla, ellenben ripacskodás, hisztériázás, mindennek keresztbe fekvés. Ezeket tudja felmutatni az összellenzék, ami bárhogy nézem, elég vékonyka. Persze tudom, politikus olyan szegény még soha nem volt, hogy legalább ígérni ne tudott volna, de az eddig elhangzott ígéretek a minimum vicc, de leginkább az utópia kategóriája.
Ha te nem látod, hogy mit próbál képviselni a Fidesz akár hazai, akár nemzetközi szinten, akkor a te készülékedben van a hiba. Kimondatlanul is több Magyarország, kevesebb globalizmus, kevesebb Európai Egyesült Államok a program már egy évtizede. Természetesen, aki akar mondjuk sokkal több adót fizetni, vagy általában mindenért jelentősen többet fizetni, akinek elég annyi, hogy le a Zorbánnal, meg O1G, aki benyelte a görögdinnye, kamuzöld ígéreteket, az szavazzon nyugodtan erre széljobbtól szélbalig terjedő habarékra. Méhlegelő… (meg a lónak a fülét)!
Namond
2021-05-26 at 03:12
E szerint van progjamjuk.
Hol a FIDESZÉ?
Vagy az annyi, hogy Orrbán Victor?
Láthatnánk, hogy a kormányzópárt hová akar kilyukadni a magyar közéletben és értékeit milyen irányban és mértékben akarja külpolitikájában érvényesíteni?
Katimama
2021-05-25 at 18:49
Az Isten mentse meg Magyarországot a Gyurcsány házaspártól! Klára asszonyság maradjon EU képviselő, Ferenc uraság pedig menjen nyugdíjba és élvezze a milliárdjait!
Annamária
2021-05-25 at 17:01
Az energiatakarékosságot sem segítené elő ez a konstrukció, ugyanis az már egy lerágott csont. Senki nem olyan ostoba, hogy nyitott ablak mellett fűtsön ezerrel! Kétszülős nagycsaládok nyílván nem két szobát laknak, és több meleg vizet is használnak, tehát őket nagyon megsanyargatná ez a “nagy ívű” terv.
Polgar
2021-05-25 at 16:52
Egxre gusztustalanabbez a ket kilincsorrú! No meg a klan!
Leopard
2021-05-25 at 14:29
Na igen. De rengeteg az olyan szegény – aki gondolkodni sem tud. Simán erre szavaznak. Meg a 150 ezres nyugdíjra. Fogyatékos szintűeknek bejön.
Naprózsa
2021-05-25 at 14:26
Röviden – hisz ismerjük már ezt gyurcsányi taktikát: Azok a családok akik beteget ápolnak, több gyereket nevelnek, panelben vagy olyan házban laknak, amit nem tudnak (mert nincs pénzük rá) utólag hőszigetelni, fűtését korszerűsíteni, napelemet fölszereltetni, viszont a szülők dolgoznak, adót fizetnek, vagyis a többség és úgy 70% na pont ők fogják megfizetni, kiket is?
A hőszigetelt, napelemes, új házakban régi energiapazarló energiafogyasztó berendezések helyett az újakkal rendelkező módos felsőközép és legfelsőbb elit avagy 1-2 fős gyereket nem vállaló jólkereső réteg energiafogyasztását.
Ügyes.
Akiknek meg csak fára telik, és vacog, vagyis ultraszegény arról meg nem is vesznek tudomást.
De ezt már ismerjük. Gyurcsány horror kormányzása alatt is ezek dolgozó középrétegek szívtak.
S azt se felejtsük, hogy úgyse tartaná be a szavát a milliárdos hazug debella. “Nem lesz gázáremelés” – emlékszünk?