Nemzetközi konferenciát tartott ma a megújult Magyar Atlanti Tanács (MAT) a Magyar Tudományos Akadémián az atlantizmus jövőjéről. Sztáray Péter biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkárFodor Gábor volt SZDSZ-es miniszterrel, Fodor Gáborral, Wendin Smith-szel, a NATO biztonságpolitikai igazgatójával és Csóti Györggyel, a MAT elnökével beszélgetett. A transzatlanti kapcsolatokról szóló kerekasztalt Szemerkényi Réka volt washingtoni magyar nagykövet és miniszterelnöki főtanácsadó moderálta, aki jelenleg a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) és az Egyensúly Intézet főtanácsadója.
A tanács közleményében kiemelték, hogy a Magyar Atlanti Tanács 2023 tavaszán megújította, megerősítette vezetőségét, és elhatározta, hogy széles társadalmi bázison nyugvó közhasznú civil szervezetként megerősíti az atlantizmus gondolatát a magyar társadalomban. Mint írták, „Közép-Európa és ezen belül Magyarország számára nincs alternatívája a transzatlanti együttműködésnek”, ami érvényes a NATO-ra és az Európai Unióra egyaránt.
A beszélgetés legelején Smith leszögezte: bármit is hallani a sajtóból, és bármennyire is volt hosszú folyamat Finnország és Svédország NATO-csatlakozása, „Magyarország egy nagyra értékelt szövetséges”, is a NATO „egysége erős, nincs válságban”.
Sztáray Péter államtitkár kiemelte: a magyar társadalomban „elsősorban nem a keleti fenyegetés van jelen, hanem a déli, az illegális migráció”, és a kormány és NATO-szövetségesei közötti viták jó része ebből ered. Problémaként említette emellett azt is, hogy „egyes szövetségesek teljesen legyengítették magukat Ukrajna miatt”, márpedig „az nem helyes, ha a szövetségesek védettségi szintjét csökkentjük azáltal, hogy harmadik országokat támogatunk”. Jelezte: sajnálatosnak tartja, hogy egy hónappal ezelőtt a NATO–külügyminiszteri értekezleten a szövetség olyan döntést hozott, hogy átveszi a fegyverszállítások koordinációját, miközben „mi nagyon meg voltunk elégedve azzal a konszenzussal, hogy a NATO-nak nincs intézményes köze az ukrajnai háborúhoz”. Sztáray azt az igényt fogalmazta meg a NATO felé, hogy „ne tegyék nehézzé az atlantizmust Magyarországon”, mert az atlanti gondolat támogatottságát akkor lehet Magyarországon megtartani, ha a patrióták és az internacionalisták egyaránt tudnak atlantistáknak lenni az országban.
Sztáray Péter jelezte: az alapkérdésben – az agresszor kilétében és az agresszió illegális voltában – egyetértés van, csak a megoldás módjában nincs.
Kialakult egy helyzet, amikor úgy tűnik, hogy katonailag nem valószínű, hogy egyik vagy másik fél nagy győzelmet aratna, vagy ha igen, akkor erre Oroszországnak valamivel nagyobb az esélye
– elemzett az államtitkár. Majd felvetette a kérdést: mi a helyes nyugati stratégia ebben a kérdésben? Szerinte nem az, hogy „takaréklángon támogatja a Nyugat Ukrajnát, egy generáció meghal a fronton, és az ország végül annyira legyengül, hogy nem lesz tárgyalási pozíciója”. Ehelyett annak látja szükségét, hogy a nagyhatalmak igenis kezdjenek háttértárgyalásba. A svéd NATO-csatlakozásról elmondta: „nagyon jó okai voltak” a ratifikáció elhúzódásának. „Svédország realizálta, hogy ahhoz, hogy szövetségessé váljon, kell egy bizalomszint-növelés”, és amint erre rájöttek, a svéd miniszterelnök Magyarországra látogatott, „volt egy nagyon jó tárgyalássorozat”, és a magyar parlament kisvártatva ratifikálta is a svéd csatlakozást.
Csóti György a béke reménye kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a háború kitörésében meghatározó szerepet játszott az, hogy „Ukrajna soviniszta politikát folytatott” az oroszajkú kisebbséggel szemben. Így aztán igaz ugyan, hogy Oroszország nemzetközi jogot sértő agressziót hajtott végre, de a nemzetközi jog kisebbségi jogokra vonatkozó megállapodásait, irányelveit Ukrajna is messzemenően megsértette. Emellett Henry Kissingert idézve azt is elmondta: Ukrajnának területi engedményeket kell adnia Oroszországnak, ennek tárgyalóasztalnál kell eldőlnie Ukrajna–Egyesült Államok–Oroszország hármas, esetleg az EU-val kiegészülve négyes formátumban.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Kovács Attila
pm
2024-05-08 at 06:58
Nem értek egyet. Mindenáron konfliktust akarnak békét nem. Másképp nem megy a hadiipar. Miért erőlteti a nato a keleti terjeszkedést egyáltalán?? legalább három megállapodásban rögzítették a második vh. óta hogy nem teszik. A térségünknek a biztonságot nem a nato garantálja, hanem az, ha nem keveredünk bele semmibe. Ebből a szempontból az oroszok ukrajnának szánt el nem fogadott egyik békefeltételét jónak tartom. Nevezetesen: nato tagság nincs/más sem/, idegen haderő az országban nem lehet, atom, ilyesmi sem.
Na ezt kéne kiterjeszteni egész a német határig legalább mindenkire, és nagyobb lenne a nyugalom.
ViAM
2024-05-08 at 06:14
“…takaréklángon támogatja a Nyugat Ukrajnát, egy generáció meghal a fronton, s az ország végül annyira legyengül, hogy nem lesz tárgyalási pozíciója.”
Mi más lenne a cél, a feleslegesen halálba küldötteket max. a hozzátartozóik sajnálják. A háborúpártiakat, azaz a saját érdekeiket szem előtt tartókat hidegen hagyja.
Solaris
2024-05-08 at 05:56
Ezek a Péterek, hogy hasonlítanak….
úgyamintvan
2024-05-08 at 00:50
atlantizmus=amerikai megszállás(ami a katonai kivételével minden más tekintetben érvényesül de azon is régóta dolgoznak(mert a migránsok ideirányítása is amerikai megszállási kisérlet)
Talpra magyar!
2024-05-07 at 18:16
Csakhogy a NATO és vele együtt az U vezetése háborús gerjesztővé vált pedig a NATO egy védelmi szervezet és az EU pedig gazdasági együttműködésért jött létre.
matrix
2024-05-07 at 18:10
“agresszió illegális”
Csak egy agresszor van CIA USA Biden McCain Nuland aki 2011-4 ben az ukran nazi rezsimet telepitette kijevbe !
Ès akik folyamatosan tömegesen gyilkoták az orosz kissebségi lakosságot !
Ezen nincs mit titkolni vagy szépíteni!
A krim az orosz volt és marad !