mikrocsip
A Wall Street Journal szerint nem igazán működnek az Oroszország elleni szankciók
A Wall Street Journal tekintélyes amerikai pénzügyi portál szerint nem váltak be az Oroszország elleni szankciók. Mint a cikkben kifejtik, több mint egy évvel a háború kitörése után sem látszik a szankciók eredménye, főleg azért, mert a vártnál sokkal kevésbé bizonyult hatékonynak az USA-nak és szövetségeseinek azon képessége, hogy ők diktálják a globális kereskedelmi áramlásokat a csúcstechnológiás termékek, például a mikrocsipek vagy az úgynevezett félvezetők esetében.
Ezeket a nyugati csipeket hozta a Jézuska az orosz drónokba a szankciók ellenére
Az Orlan–10 típusú drón az orosz hadsereg egyik büszkesége. A Szentpétervári Speciális Technológiai Központ még a 2010-es évek elején fejlesztette ki, hogy aztán sokáig parkolópályán játszadozzanak vele. A tavaszi, kijevi kudarc után az orosz erők lassan kapcsoltak, és eszükbe jutott, hogy nekik is vannak drónjaik, tulajdonképpen használhatnák is őket, ahelyett, hogy vakon lövöldöznek a tüzérséggel, meg ide-oda rohangálnak az utakon a páncélozott harccsoportjaikkal, amiket az ukránok kedélyesen szétlőnek, miután drónok százait röptetik a front felett. Elemzők részéről rendre felmerült, hogy ez az orosz csoda talán nem minden ízében orosz, nem a Moszkva melletti katonai-ipari komplexum gyárainak terméke, de konkrét bizonyítékokkal ezt sokáig nem sikerült alátámasztani. Eddig. Az 1831-ben alapított brit védelmi agytröszt, a RUSA bizonyította, hogy az Orlan–10 nagymértékben függ a nyugati technológiától. Nézzük, mit találtak!
Az Ügy – Önök vállalnák, hogy a bőrük alá ültessenek egy mikrocsipet a Covid-19 kimutatására? (Videó!)
A Covid-19-járvány és az azzal járó globális válság közel két éve írja át mindennapjainkat. Itt van egy vírus, amivel az orvostudomány sem tud igazán mit kezdeni, hiába készült el szinte rekord rövid idő alatt több oltóanyag is, a mutációk újabb és újabb kihívást jelentenek. A koronavírus nem csupán társadalmi, gazdasági és politikai szinten okozott óriási változást, morálisan is megrengette az emberek életét. 2020. március 13-án jelentette be a magyar kormányfő, hogy járványügyi veszélyhelyzet miatt bizonyos korlátozásokat vezetnek be. Az azóta eltelt pandémiás időszak pedig gyászt, fájdalmat, pótolhatatlan veszteséget okozott sokak számára, és még mindig kiszámíthatatlan, felmérhetetlen, hogy milyen hatása lesz a jövőben a felnövekvő generációk számára. Persze vannak, akiknek mindez csak pénzt jelent, a gyógyszerlobbit vádolják, és akad számos olyan elmélet, amit egy ideig csak konteónak tartottak, majd bebizonyosodott, hogy néhány teóriának nem kicsit van valóságalapja. És az is tény, hogy valakik ezen a járványon nagyon sok pénzt keresnek. Hogy mi az igazság? Hol tartunk most a vírus elleni harcban és mit tudunk tenni, hogy gyermekeink ne sérüljenek pszichésen ebben az önmagából kifordult világban? Az Ügy mai adásában ezt a témát járjuk körbe.
Bill Gates már jóval a járvány előtt elkezdte fejleszteni azt a csipet, ami most éppen kapóra jön a Covid miatt
Egy, a Pentagon által kifejlesztett, bőr alá ültethető mikrocsipről számolt be a napokban a CBS News. Az amerikai tévécsatorna 60 Minutes című műsorában Matt Hepburn százados, a projekt kutatási vezetője részletezte, hogy az emberi testben elhelyezett parányi szerkezet még a tünetek kialakulása előtt felismeri a Covid-19-fertőzést, sőt, egy szűrővel el is különíti azt a vérből. Persze az emberekbe ültetett, programozható mikrocsipek már nem számítanak igazán szenzációnak: emlékezetes, néhány évvel ezelőtt már megjelent annak fogamzásgátló verziója – köszönhetően a Melinda és Bill Gates alapítványnak. A technológiai fejlődés szuperszonikus sztrádáján eddig szinte fel sem tűnt, milyen erős tuninggal rendelkezik az embereknek szánt kütyü, ami mára a hightech világ számos újdonságát utasítja maga mögé. A világjárvány azonban rámutatott arra: bizony, óriási szerencsénk van, hogy Bill Gates már a koronavírus megjelenése előtt dollármilliókat áldozva fejlesztette ki azt a kütyüt, ami később az egész világ számára megoldást jelenthet a Covid-19 fertőzés kimutatásában. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Pentagon munkatársai kicsit sem voltak elragadtatva attól, hogy programozható kapszulával a bőrük alatt éljék mindennapjaikat. Különösen izgalmas mindezt annak ismeretében górcső alá venni, hogy milyen vehemensen tiltakozott Bill Gates, amikor néhány portál megszellőztette, hogy a csip fejlesztésében bizony oroszlánrészt vállalt. Nézzük, miről is van szó.
Ajánljuk még
Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
