székelyföld
Kopjafát állítottak Potápi Árpád János emlékére Mádéfalván
Potápi Árpád János, a Magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára emlékére faragott kopjafát avattak fel Madéfalván hétfőn este, két gyermeke és a megemlékező közösség jelenlétében - számol be a szekelyhon.ro.
Nézze meg a hatalmas őrtüzeket, melyekkel a székely autonómiáért gyújtottak meg szerte a történelmi Magyarországon (galéria)
Magyarországon és Erdélyben is égtek az őrtüzek a Székely Autonómia Napján tegnap. Mint köztudott, minden évben október utolsó vasárnapján tisztelgünk a székely szabadság iránti törekvések előtt. Az őrtüzek ezt a szabadságvágyat hivatottak szimbolizálni. A máglyákat a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére eredetileg az autonómia és Székelyföld határait kijelölve rakták meg, de ma már szolidaritásként és néma tüntetés gyanánt szerte a történelmi Magyarország területén meggyújtják azokat.
Van hazánk, van Istenünk! - Így vonultak a huszárok a Hargitán (kisfilm)
A székelyföldi Szentegyházán évről évre összegyűlnek a huszár hagyományőrzők, hogy az 1848-49-es szabadságharc csatáira emlékezve, Bem József altábornagy és Görgey Artúr tábornok előtt tisztelegve lovakon és szekereken végigvonuljanak a környékbeli faluközpontokon és a Hargita lankáin. A huszárok több helyen megállva toborzást is tartanak. Idén a PestiSrácok stábja is elkísérte az "őszi hadjáratok" rendszeres résztvevőjét, Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselőt és kormánybiztost. Mellette Mihály Ágostont, a főszervező Mihály József huszárparancsnok fiát is megkérdeztük a szekéren ülve, hogy mit jelent számára a magyar-magyar összetartozás és a szabadságharcaink emlékének, dicsőségének ápolása. A toborzáson feltűnnek barna egyenruhás honvédek is, ők pedig az 1848/49 Budai 2-ik Honvédzászlóalj a fővárosból és környékéről érkezett vendéghuszárai. Kisfilmünkből kiderül az is, hogy Szentegyházán a magyar átlagnál jóval több gyermeket vállalnak, sok család három-négy büszke székely gyermeket nevel. Közülük sokan fellépnek az egész magyar világon páratlan Szentegyházi Gyermek Filharmónia ünnepi estjén, mely évről-évre a megelőzi a huszármenetet.
Újabb érdekes, XIV. századi falképek kerültek elő a székelyföldi Szacsva templomában
XIV. századi falképmaradvány került elő a háromszéki Szacsva felújítás alatt álló középkori református templomának külső oldalán egy falmélyedésben. Az újabb érdekes falképeket Szakáts Tamás restaurátor tárta fel. A képek festője ugyanaz, aki a templom belső falain korábban felfedezett, Szent László-legendát ábrázoló freskókat is készítette.
Így küzdenek a "román nemzeti egységért": leszerelik a magyar nyelvű helységnévtáblát egy erdélyi településen
A Brassói Táblabíróság hétfőn meghozott jogerős ítélete szerint el kell távolítani a kétnyelvű helységnévtáblákat a Kovászna megyei Nagypatak (Valea Mare) községben - jelentette kedden az Agerpres román hírügynökség.
A Magyar Királyság fő katonanépe – Honi felderítés (Videó)
Ha visszamehetnénk a középkori Magyar Királyságba, a határai mentén, a legtöbb helyen székely lövőket találnánk. Ezek a hagyományos lovasíjász harcmodort űző katonák őrizték az országot a kisebb betörések ellen, és az ő dolguk volt lassítani a nagy támadásokat, miközben a király hírét vette a veszélynek. A nemesekhez hasonlóan a vérükkel adózó székelyek azonban nemcsak a határokat védték az Őrvidéktől Kézdiszékig és a Morvától Baranyáig, hanem számosan ott voltak a mindenkori magyar királyok hadseregében a testőrségben, az ellenséget bekerítő, az utánpótlását zavaró, felderítő, illetve kémelhárító könnyűlovasként. A tevékenységük jóval szerteágazóbb volt, mint amit a romantikus emlékezet számon tart, hiszen különleges katonai feladatokat is rájuk bíztak időnként, akár ostromoknál is. A középkor során végig meghatározó katonanép hadakozását, határvédelmi fortélyait és hadtörténetét Sashalmi-Fekete Tamás történész mutatta be.
Szentsírőrzés és határkerülés – Ezeket a húsvéti hagyományokat tartják Erdélyben
A húsvét Erdélyben mélyen gyökerező hagyományokkal rendelkezik, amelyeket évszázadok óta ápolnak az ott élők. A helyi szokások, amelyek az ünnep mélyebb jelentését hordozzák, egyúttal a közösség összetartozását is erősítik. A húsvét Erdélyben nem csupán vallási ünnep, hanem egy olyan időszak, amikor az emberek együtt örülnek, hagyományaikat ápolják, és az újjászületést ünneplik az élet minden formájában.
Székelyföld volt, van és lesz! – Németh Zsolt és az Öreg
A címben szereplő gondolatokat Németh Zsolt fogalmazta meg a beszélgetésünk végén, amikor a Kárpát-medencei magyar kisebbségekről és Erdélyről beszélgettünk. Németh, a tusványosi találkozó főszervezője, ihletője állítja: noha a szlovákokkal és a szerbekkel egyre javulnak a kapcsolataink, sajnos ez nemigen mondható el Románia esetében. Sőt, az elnök úgy látja, hogy a román politika szélsőséges része egyre provokatívabb hangnemben nyilvánul meg a magyarokkal szemben.
Március 15-ig tartó hadgyakorlat kezdődött a Székelyföldön
Március 15-ig tartó terepgyakorlatot kezdtek hétfőn a román hadsereg szárazföldi és légi egységei a Sepsiszentgyörgy közelében lévő kiképző létesítményekben – tudatta a Székelyhon hírportál a 61-es román hegyivadász dandár bejelentését ismertetve.Ajánljuk még