Egy igen hasznos kutatási anyagot rakott össze február végén a Pew Researc Center az muszlimokkal kapcsolatban: a jelentésből többek között az is kiderül, hogy az az iszlám vallás követői a leggyorsabban növekvő vallási csoport jelenleg a világon. Ez azért is rendkívül fontos, mert a közel-keleti állapotok és az Iszlám Állam térhódítása miatt a muszlimok a nyugati politikai viták fő témájává váltak az elmúlt években, holott az átlagember nem tud kimondottan sokat róluk.
Hány muszlim él a világon?
Nehéz megtippelni a pontos számot, de a kimutatás szerint 2010-ben nagyjából 1,6 milliárd muszlim élt világszerte, ami az összlakosság körülbelül mintegy negyedét teszi ki. Ez azt jelenti, hogy az Iszlám jelenleg a kereszténység után a második legnépszerűbb vallás a világon, de kutatások azt jósolják, hogy az évszázad végére már az első helyen áll majd, hiszen rendkívül gyorsan növekszik a követők száma. És ténylegesen világvallás, tekintve, hogy a vallás bölcsőjének tartott Közel-Keleten, illetve Észak-Afrikában mindössze a hívők 20%-a él, a legtöbben közülük Ázsiában, pontosabban Indonéziában, Indiában, Bangladesben, Iránban és Törökországban élnek. Indonézia jelenleg a legnagyobb muszlim lakosú ország, de a Pew Research Center szerint 2050-ra már India mondhatja majd ezt el magáról 300 millió hívővel. A muszlimok Európai jelenléte is egyre jelentősebb: 2050-re a felmérések szerint a lakosság 10%-a tartozik majd ebbe a csoportba.
Forrás: Pew Researc Center
Amerikában érdekes végeredménye lett a kutatásnak: megállapították, hogy eddig összesen, az USA történetében a lakosságnak mindössze az 1%-a volt muszlim, ami körülbelül 3,3 millió embert jelent. A számok természetesen odaát is növekszenek: 2050-re a lakosság 2,1%-a lesz az iszlám vallás hívője. Érdekes adat, 1992-ben a zöld kártyás bevándorlók csak 5 %-a volt muszlim, a szám 2012-ben már 10 % volt, ami nagyjából 100 000 fő plusz embert jelent.
Miért nő ekkora mértékben a muszlim lakosság?
Két fontos dolog van a rohamosan növekvő muszlim lakosság hátterében: a muszlim vallásúaknak egyszerűen több gyermekük van, mint a más vallás képviselőinek; egy muszlim nő átlagosan 3,1 gyermeknek ad életet, míg az összes többi vallási csoport képviselői mindössze 2,3-mat. A második ok is ehhez köthető: a muszlim népesség átlagosan 7 évvel fiatalabb (átlagosan 23 év).
A muszlimok megítélése
2016-ban a Pew Research Center 10 európai ország lakosait kérdezte, hogy szerintük muszlim társadalom mekkora része támogat szélsőséges vallási csoportokat, vagy az Iszlám Államot. A legtöbb esetben a “csak néhány”, illetve a “nagyon kevés” választ kapta az amerikai think tank, azonban Olaszországban viszont markánsan eltértek ettől a felvett adatok: az olaszok 46%-a szerint “sok”, illetve a “legtöbbjük”.
Ugyanebben a kutatásban arról is érdeklődtek, hogy az európaiak jó, vagy rossz szemmel nézik-e a muszlimokat: Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban és Görögországban kifejezetten negatív eredmény jött ki a muszlimok megítélésével kapcsolatban, míg Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Európa más észak és nyugati részein ennél kevésbé látták tragikusnak a helyzetet.
Amerikában kicsit máshogy végezték el a felmérést: az év elején a PRC megkért amerikaiakat, hogy jelöljék be a muszlimokat egy “hőmérőn”, amelyen a nulla a legkevésbé kedvelt, a 100 pedig a legjobban kedveltet jelenti. A felmérés szerint az átlag amerikai a muszlimokat 48 fokra állította be, ami az ateistákhoz hasonló eredmény (50 fok). Természetesen politikai nézet szerint is megoszlanak a vélemények: a republikánus szavazók átlagosan 39 fokra állították be a muszlimokat, a demokraták viszont 56-ra.
Mit gondolnak egymásról a muszlimok és a nyugati emberek?
Egy 2011-es felmérés muszlimokat és nyugati embereket kérdezett arról, hogyan jellemeznék a másik társadalmat. Az eredmény szerint hét muszlim országban a lakosság úgy véli, hogy a nyugati emberek főleg önzőek, de egyéb negatív tulajdonságokkal is teleaggatták őket, mint például a kapzsiság, a morál hiánya, az erőszakos, kevesebben pedig azt nyilatkozták, hogy nyugaton az emberek tisztelik a nőket, őszinték és toleránsak.
A nyugatiaknak is úgy tűnik határozott elképzeléseik vannak muszlim emberek jellemzőiről. A felmérés kimutatta, hogy 58%-uk szerint a muszlimok leginkább fanatikusok, és csak jóval kevesebben gondolják róluk azt, hogy önzőek, vagy kapzsik. Az, hogy tisztelnék a nőket, csak elhanyagolható százalékban fordult elő, viszont sokak szerint őszinték és nagylelkűek.
Miben hisznek a muszlimok?
A muszlim világ természetesen egységes abban, hogy egyistenhitűek, akinek Mohamed a prófétája, de persze a vallási gyakorlatok és a részletek régiónként változhatnak. Más területeken nagyobb a széthúzás: a Pew 39 országban végzett kutatása szerint a saríát Afganisztánban, Irakban és Pakisztánban majdnem teljesen egységesen támogatják, de Kelet-Európában és Közép-Ázsiában (Törökországban, Kazahsztánban, Azerbajdzsánban) csak elvétve, radikális kisebbségként. A többség elutasítja.
Mit gondolnak a muszlimok az Iszlám Államról?
Friss kutatások bizonyítják, hogy a muszlim többségű országokban nem kedvelik egyáltalán az Iszlám Államot: Libanonban szinte mindenki, Jordániában pedig a lakosság 94%-a mondott rá nemet. A kutatás szerint csak nagyon kevesen szimpatizálnak a terrorszervezettel, viszont a társadalom jelentős részének nincsen róla egyáltalán véleménye, például a pakisztániak 62%-ának. Nigériában valamivel magasabb az Iszlám Államot támogatók aránya (14%), ami annak is betudható, hogy a Boko Haram nevű terrorszervezet hűséget esküdött az IÁ-nak és a Boko Haram által fenyegetett területeken nyilván szeretnek óvatosan fogalmazni.
Ugyanez a felmérés kimutatta, hogy nem csak az Iszlám Államot nem támogatja a muszlim lakosság nagy része, hanem a terrorakciókat is ellenzik. Csak 7% tartja néha jogosnak, illetve 1% tartja majdnem mindig jogosnak az ilyesmit. Azok, akik megengedőbbek a terrorizmussal szemben, azok főleg Palesztinából, Afganisztánból, Egyiptomból és Bangladesből származnak.
Mi a különbség a síita muszlim és a szunnita muszlimok között?
A síiták és a szunniták két tábora a muszlim vallásúaknak, valahogy úgy, mint a katolikusok és a reformátusok a kereszténységen belül. A két muszlim ágazat egymással folytatott harca már több, mint 1400 éves, a vita pedig a muszlim közösség vezetéséért zajlik Mohamed próféta halála óta. Míg a két csoport tagjai a lényegi dolgokban egyet értenek, addig rengeteg vallási gyakorlatban eltérnek egymástól, illetve a szunniták nem is tartják a síitákat muszlimoknak. Néhány ország kivételével (például Irán, Irak és Libanon) szunnita többséggel rendelkezik. Az amerikai muszlim lakosság 65%-a tartja magát szunnitának, míg mindössze 11% síitának.
Forrás: Pew Researc Center; Vezető kép: Hetek
Facebook
Twitter
YouTube
RSS