Tévészékház: „Itt fogunk megdögleni” – drámai felvételek

Több, már korábban vallomást tevő rendőr tanút hallgattak meg ismét a rendőri vezetők perében. Rövid vallomást tett többek között Gergényi Péter volt budapesti főkapitány helyettese, Lapid Lajos tábornok, a Vizoviczki-ügy érintettje, a BRFK közrendvédelmi főosztályának egykori vezetője, Kalmár Tamás, valamint Pálóczi Imre alezredes. A tárgyaláson felolvasták azt a rádióforgalmazást is, ami 2006. szeptember 18-án került rögzítésre, és ami a tévészékházat védő rendőröknek a vezetőikkel folytatott beszélgetéseit tartalmazta. A forgalmazásokban drámai hangulatban kértek segítséget és tettek jelentéseket a székházat védő rendőrök, akik közvetlen életveszélyben érezték magukat…

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

A törvényszék által felolvasott felvételekből kiderült, a televízió védelmére odavezényelt századok panaszkodtak a felszerelésük hiányosságaira, folyamatosan kérték az erősítést, illetve közvetlen életveszélyben érezték magukat. Rögzítették például, hogy valakinek egy ostromló letépte a lőfegyverét, de olyan információk is voltak, hogy a székházat hátulról is támadás érheti. Azt is jelentették, hogy két „úriember felmászott az oszlopcsarnokra” és „onnan hergelik a tömeget”. De szóba került a „kővel, üvegekkel, megtámadott”, a főbejáratot védő baranyai század is, akiknek „segítség kellett, mert nem voltak eléggé gyakorlottak”. Problémát okozott a Pest megyei század késlekedése is: „siessetek, mert itt fogunk megfulladni”, „gyertek, mert már az ajtót akarják betörni”. A tévészékház védői többször jelezték, hogy „nem bírnak a tömeggel”, attól féltek, hogy „rájuk gyújtják a tévét”.

Életveszély, életveszély, még egyszer ismétlem, életveszély!

– kiabálta egy elkeseredett rendőr a hangfelvételek szerint. Azt is jelentették, hogy a tüntetők „egyre közelebb vannak”, bútordarabokkal torlaszolták el „azt a kurva kaput” és megfulladnak a könnygázban”.

Itt fogunk megdögleni!

üvöltötte feletteseinek a Kinizsi 7-es hívószámon forgalmazó Giber László százados.

Felgyújtották a vízágyút is

Többször kérték a vízágyús oszlatás megindítását is, a kocsi azonban csak nehezen tudott haladni a torlaszoktól. Ekkor azt az utasítást kapta, hogy „ne álljon meg, törjön át minden torlaszt”, a kocsikat is „tolja szét, még ha rendőrautók is”. Mint ismert, a tüntetők sokszor felgyújtott autókból építettek barikádokat a Szabadság téren. A vízágyút két oldalról csapategységek biztosították, azonban őket a tömeg körbevette és a kezükbe akadt tárgyakkal, üveggel, kövekkel, megdobálta. A rendőröknek a lőfegyver kivételével minden kényszerítő eszköz használatát engedélyezték. De hiába, a vízágyús támadásból végül vissza kellett vonulniuk, részben a sérültek miatt, részben pedig azért, mert a kocsiból kifogyott a víz… A második „roham” után a vízágyú is elakadt, amire valaki felmászott. „A Hír Tv-t nézd, ott táncol a vízágyún a köcsög” – jelezte valaki a vezetői pontnak a rádióforgalmazás szerint. A járműre később Moltov-koktélt dobtak, majd felgyújtották. A bent lévő, halálra rémült, négy sérült rendőrt azonban mindenki megdöbbenésére a tömeg „barátságosan kisegítette”.

„Rohadjon meg, aki ilyen parancsot adott”

A legtöbbet forgalmazók egyike az a Giber László volt, aki a hangfelvételek és több tanú szerint is a tényleges irányítója volt – a helyszíni parancsnoknak kijelölt Mittó Gábor helyett – a tévészékház védelmének, noha erre a feladatra senki nem jelölte ki. A százados olyan kijelentéseket is tett, hogy „a székházban sok a rendőr, csak egy a baj, hogy szervezetlenek”, és hiányzik belőlük a „bátorság és az akarat”. Giber volt az is, aki a határozott kérés ellenére kivitte az egységeket a székházból.

A teljes létszámot kivonom az épületből, nem fogunk itt megdögleni a füstben (…) rohadjon meg, aki ilyen parancsot adott, megtagadom a parancsot, ha hadbíróság elé állítanak is!

– közölte parancsnokaival a százados, majd kivonta embereit a Magyar Televízió épületéből. A tárgyaláson szóba került, emiatt fegyelmi eljárás is indult a parancsmegtagadó százados ellen, akit egy korábban ismertetett vallomás szerint Gergényi Péter sem igazán szívlelt, sőt „gyávának” nevezett.

Hamis vallomást tett a tanú?

A rádióforgalmazások több órán át tartó ismertetését az összes mára berendelt tanúnak annak ellenére végig kellett hallgatnia, hogy a katonai tanács csak néhány kérdést intézett hozzájuk. A Kossuth tér helyszínparancsnokának, Pálóczi Imre alezredesnek – aki a Vizoviczki-ügyben eljárás alatt álló Kalmár Tamás kisebb egységéhez csatlakozva a Szabadság téren látott el szolgálatot – a bíróság azt rótta fel, hogy Giberhez hasonlóan, ő is parancsnoki teendőket látott el annak ellenére, hogy ilyen feladattal nem volt megbízva. Ezt a következtetést a hadbíró a rádión zajló beszélgetésekből vonta le. Eszerint legtöbbször nem a helyszíni parancsnokot, a negyedrendű vádlott Mittó Gábort, hanem a tanút keresték az ostrom során. Pálóczi erre úgy reagált, hogy a forgalmazásokat nem mindig a parancsnok bonyolította. A tárgyaláson az is felvetődött, hogy az egyik tanú korábban hamis vallomást tett. A szintén ma meghallgatott Jánosik István ugyanis korábban azt vallotta, hogy a negyedrendű vádlottal együtt fogadta a székház védelmére felrendelt baranyai századot. A tanú korábban arról is vallott, hogy Mittó be is mutatkozott a század parancsnokának, Páter Attilának, aki viszont egyáltalán nem emlékezett az ezredesre. Kiss Károly bíró ezután azzal szembesítette Jánosik alezredest, hogy a forgalmazások alapján bizonyítható, Mittó Gábor a Baranya megyei egység megérkezésekor „kilométerekkel távolabb volt”, így nem igaz, amit a tanú korábban állított. Ugyanakkor mind a vádlott, mind több mára idézett tanú – köztük Giber László – kitartott azon állításuk mellett, hogy a helyszínparancsnok végig a tévészékháznál tartózkodott, és csak elírás történt a jegyzőkönyvben. A törvényszéken rövid vallomást tett Gergényi Péter főkapitány egykori helyettese, Lapid Lajos tábornok, valamint a Vizoviczki László és társai ügyében korrupciós gyanú miatt eljárás alá vont Kalmár Tamás is. Előbbi elmondta, hogy emlékei szerint a negyedrendű vádlott gyakorlatilag önként jelentkezett a Szabadság téri parancsnokság feladatának ellátására, „igaz, akkor még nem sejtették, hogyan fognak alakulni az események” – fűzte hozzá a nyugalmazott rendőrtábornok. Kalmárt pedig csupán arról kérdezte a hadbíró, hogy a tévészékház ostromának napján pontosan mikor találkozott először a vádlottal.

A vád szerint

Tavaly ősszel kezdődött el a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt, valamint Dobozi József dandártábornok, a Rebisz volt parancsnoka és tucatnyi társának büntetőpere. Az ügyészség 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.

A per jövő hét kedden Ignácz István nyugalmazott rendőr ezredes meghallgatásával folytatódik. Fotó: Népszava