Pesti Srácok

MNB-botrány: mintegy 92 milliárd forintot zároltak, új szakaszba lépett a nyomozás

MNB-botrány: mintegy 92 milliárd forintot zároltak, új szakaszba lépett a nyomozás
A Központi Nyomozó Főügyészség épülete (Forrás: KNYF)

Újabb fordulatot vett a Magyar Nemzeti Bankhoz kapcsolódó, napjaink egyik legnagyobb gazdasági bűnügye. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) vezetői pénteki háttérbeszélgetésükön eddig a közvélemény számára ismeretlen adatokat is ismertettek az MNB-botrány kapcsán.

Újabb fordulatot vett a Magyar Nemzeti Bankhoz kapcsolódó, napjaink egyik legnagyobb gazdasági bűnügye. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) vezetői pénteki háttérbeszélgetésükön olyan adatokat ismertettek az MNB-botrány kapcsán, amelyek jól mutatják az ügy súlyát: a hatóságok eddig mintegy 91,8 milliárd forintnyi vagyont biztosítottak a nyomozás során.

MNB-botrány, nyomozás
MNB-botrány: nyomozati fejlemények (Fotó: a felújított MNB-központ a Magyar Építők képén)

Az ügy középpontjában a Magyar Nemzeti Bank korábbi vezetése idején létrehozott alapítványi és befektetési struktúrák állnak. Az Állami Számvevőszék korábbi jelentései szerint több száz milliárd forintnyi közpénzjellegű vagyon sorsa vált kérdésessé, ami miatt hűtlen kezelés és más gazdasági bűncselekmények gyanúja merült fel.

MNB-botrány: rekordösszegű vagyonbiztosítás

A pénteki háttérbeszélgetés legfontosabb bejelentése a csaknem 92 milliárd forintos vagyonbiztosítás volt. A nyomozó hatóságok szerint az eljárás során eddig ennyi értékben sikerült olyan vagyonelemeket felkutatni és zárolni, amelyek a későbbi esetleges vagyon-visszaszerzést szolgálhatják.

A zárolt vagyonok között ingatlanok, vállalkozásokban meglévő részesedések, bankszámlákon található összegek, valamint más vagyoni értékű jogok is szerepelnek.

A nyomozók az elmúlt napokban több helyszínen hajtottak végre kutatásokat, amelyekben a KR NNI és más társszervek is közreműködtek. A hatóságok egyelőre nem közölték, pontosan mely személyek vagy cégek érintettek a vagyonbiztosítási intézkedésekben.

Az ügyészség átvette az irányítást

A nyomozás tavaly az Állami Számvevőszék feljelentése alapján indult, azonban idén tavasszal jelentős változás történt: a Legfőbb Ügyészség úgy döntött, hogy az ügyet kiveszi a rendőrség kizárólagos hatásköréből, és a további nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészségre bízza.

A döntés indoklása szerint az ügy összetettsége, a jelentős vagyoni érdek és a gyorsabb eljárás igénye tette szükségessé a lépést. A főügyészség külön nyomozócsoportot állított fel az MNB-vagyon felderítésére és az esetlegesen eltűnt összegek visszaszerzésére.

Az elmúlt hetekben az ügyészségi nyomozók az Állami Számvevőszék épületében is megjelentek, ahol a nyomozás szempontjából fontos dokumentumokat foglaltak le. A KNYF hangsúlyozta: az intézkedés nem az ÁSZ munkatársait érintette, hanem az ügyben releváns iratok hivatalos átvételét szolgálta.

Egyelőre nincs gyanúsított

Bár a nyomozás immár több mint egy éve zajlik, a hatóságok továbbra sem közöltek gyanúsítotti kihallgatásról szóló információt. A pénteki háttérbeszélgetésen sem hangzott el olyan adat, amely szerint bárkit hivatalosan meggyanúsítottak volna.

A nyomozók szerint ugyanakkor az ügy továbbra is aktív szakaszban van, és az elmúlt napok kutatásai új bizonyítékokat hozhatnak felszínre. Az MNB új vezetése időközben saját vizsgálatokat is lefolytatott, és további feljelentéseket tett olyan ügyekben, amelyek a korábbi jegybanki működéshez kapcsolódhatnak.

A politikai és gazdasági jelentősége miatt az MNB-ügyet sokan az elmúlt évek egyik legnagyobb közpénzügyi botrányának tartják. A vizsgálat kimenetele nemcsak a felelősség kérdésében lehet meghatározó, hanem abban is, hogy a több száz milliárd forintosra becsült vagyonból mennyit sikerül visszaszerezni.

Öt fontos tény az MNB-ügyről

  1. A hatóságok eddig 91,8 milliárd forint értékű vagyont biztosítottak.
  2. A nyomozás az Állami Számvevőszék feljelentése alapján indult.
  3. A Legfőbb Ügyészség idén átvette az ügyet a rendőrségtől.
  4. Külön nyomozócsoport dolgozik az MNB-vagyon felderítésén.
  5. Az ügynek hivatalosan továbbra sincs gyanúsítottja.

A következő hetek kulcsfontosságúak lehetnek: eldőlhet, hogy a nyomozás eljut-e a gyanúsítotti szakaszba, illetve fény derülhet arra is, pontosan kikhez köthetők a most zárolt tízmilliárdok.

 

 

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.