A tiszavirág a legnagyobb kérész Európában, 2,5-3,8 centiméteresre nőhet, fehér farksertéinek hossza a 8 centimétert is elérheti. A nőstények nagyobbak, farksertéik pedig rövidebbek, így gyorsabban is repülnek, mint a hímek. Egy-egy nőstény 7-8 ezer megtermékenyített petét rak a víz felszínére, amelyek a fenékre süllyedve kikelnek, majd az aljzatba vagy a partoldalba fúrják magukat. Három évig fejlődnek, miközben a vízben lebegő szerves törmelékkel táplálkoznak, és 15-25 alkalommal vedlenek. A három év elteltével a víz felszínére emelkednek, és átváltozás után párosodnak. A hímek röviddel ezután, a nőstények pedig a petéik lerakását követően elpusztulnak.
Fotók: MTI/Komka Péter
Facebook hozzászólás
Vidar
2020-06-26 at 18:18
Létezik dunavirágzás is. A kérészek éppen úgy viselkednek ott, mint a Tiszán. Tavaly előtt jártam Szentendrén, éppen a rajzás idején – vagyis utána pár nappal – és beborították a rakpartot a kis kérészek. Mikor szárnyalnak biztosan nagyon szép. De azt látni a parton, hogy százával – lehet ezrével – holtan hevernek, az nem annyira szép.