Két titkosszolgálati szakértő, egy volt elhárító és egy volt hírszerző könyve jelent meg késő ősszel: Földi László és Horváth József olyan aspektusból vizsgálja napjaink aktuálpolitikai történéseit, a világon zajló gazdasági és társadalmi változásokat, ami az átlagember számára eddig rejtve maradt (lásd videónkat). Különösen pikáns az is, ahogyan rávilágítanak azokra a titkosszolgálati módszerekre, amelyek segítségével egy adott ország, térség életébe képesek bizonyos szervezetek beavatkozni. Az általuk felvázolt kép mindenképpen elgondolkodtató a tekintetben, hogy napjainkban gyakorlatilag bárkit, bármikor, bárhol felhasználhatnak, beszervezhetnek, bevethetnek. És tehetik mindezt úgy, hogy a delikvens még csak nem is tud arról, hogy ő éppen a titkosszolgálatnak dolgozik. A téma megkérdőjelezhetetlenül aktuális, hiszen a PestiSrácok.hu által indított „Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikában” sorozatban bemutatott személyek, politikai szerveződések is felvetik annak gyanúját, hogy ezek nem magyar érdekek mentén szerveződött csoportok, az általunk feltárt összefüggésekről készült dokumentáció pedig már az Alkotmányvédelmi Hivatal előtt sem ismeretlen, a Miniszterelnökség ugyanis hozzájuk továbbította Tényi István bejelentését követően azokat.
A PestiSrácok.hu által indított tényfeltáró sorozatban a Momentum megjelenését, annak elnökségi tagjait, valamint tevékenységüket is górcső alá vettük, ahogyan izgalmas életútjukat is elemeztük (itt, itt, itt). Több kérdés is felmerült ezek ismeretében bennünk: például az, hogy vajon mi késztet egy huszonéves orvostanhallgató lányt arra, hogy ukrán aktivistáknak és belorusz állampolgároknak tartson „workshopokat”? Olyan tréningeket, amelyek után ezek a fiatalok polgárháborús helyzetbe sodorják Ukrajnát a kijevi Majdan téren, ami a regnáló kormány megbuktatásával jár. Mint arról korábban írtunk: Cseh Katalin, a Momentum elnökségi tagja 2013 júniusa és 2014 szeptembere között az International Federation of Liberal Youth nevű fehérorosz szervezet programjának trénereként pontosan ezt tette. A Momentum elnökségi tagját Daniel T. Berghez fűzik gyengéd szálak: a férfi a CEU-tüntetések aktív résztvevője, szónoka volt, majd alig néhány hónap múlva már szintén a Momentum elnökségi tagjává választották. Közben megjárta az amerikai külügyminisztériumot, beavatkozást kért hazánkkal szemben a NATO-tól, és minden vágya, hogy Orbán rendszerét megdöntse. A „páratlan páros” most már együtt aggódik Magyarország jogállamiságáért és tesznek meg mindent a nemzetközi színtéren a kormány lejáratása érdekében. Ebben egyébként elég sikeresek: a pár mindkét tagja szinte mesésnek mondható karriert futott be alig két év alatt. Olyat, ami egyébként megfelelő segítség nélkül szinte lehetetlen lenne. De vajon milyen háttérrel rendelkezik ez a két ember? Miért utazzák körbe Európát és miért kampányolnak folyamatosan Magyarország ellen? Kit képviselnek valójában? És a titkosszolgálatoknak feltűnt-e már a tevékenységük? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Nyilvánvaló hazaárulás
Az nyilvánvaló, hogy a titkosszolgálatnak fel kell lépnie, sőt, meg kell akadályoznia, hogy politikai célokért bárki operatív módszerrel próbáljon előnyhöz jutni egy kisebbség – gazdasági erőtér, ideológiai közösség vagy más szerveződés – érdekében.
Aki az ország védelmi képességét saját cselekedetével vagy közvetett módon sérti, az hazaáruló, még akkor is, ha ez a cselekedete nem idegen hatalom, hanem „csak” politikai vagy gazdasági érdekcsoport előnyszerzésére irányul
– írja Földi László a Háború címmel megjelent könyvében. Ebben arra is felhívja a figyelmet, hogy
a törvények betartásával garantált biztonság alapja a rend, a látható folyamatok és azok kezelhetősége. Az operatív módszerek viszont láthatatlanok, ebből fakadóan ellenőrizhetetlenek, amelyek használata aláássa a demokráciát.
Mint írja: a titkosszolgálat az, ami megakadályozza, hogy egy bűncselekmény – ez esetben az ország biztonságának megsértése – megtörténjen. Nyomozni pedig már rendőrségi feladat, amikor a törvénytelenség bekövetkezik. De vajon bűncselekmény-e az, ha valaki saját hazája ellen kér beavatkozást idegen hatalmaktól? A közvélekedés szerint nettó hazaárulás, amit a momentumos politikusok művelnek, Cseh Katalin azonban a közösségi oldalán azzal védekezett, hogy ő nem az, mert ő csak „teszi a dolgát”. Földi ezzel kapcsolatban viszont azt írja:
Nem ismert az a fogalom, hogy valaki jóhiszemű hazaáruló. Ez még akkor is így van, ha egyeseket fedés formájában vettek rá arra, hogy saját hazájuk érdekei ellen dolgozzanak. Magyarország kényes biztonsági kitettségben él, tulajdonképpen a rendszerváltás óta.
Hozzáteszi: ma már bizonyított, hogy vannak olyan tőkés csoportok, amelyek külső politikai erőterekkel közösen meg akarják kaparintani Magyarországot. Felbukkanásuk különböző formát ölt, hisz szakmai zsargonnal élve a befolyásolási akciók módszertana széles skálán mozog, a nyílt támadástól a nagyon is fedett műveletekig tart. Eszközeit tekintve pedig a médiafelületek éppúgy szerepelnek benne, mint a nemes célokat hordozó civil szerveződések, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k).
A céljuk a teljes káosz kialakítása
Mit használnak ki és hogyan tüntetik el a másodszándékukat a jóhiszemű polgárok elől? A demokrácia adottságait, amelynek lényege a rend, a törvények betartása, álcának használva érik el, hogy teljes káosz alakuljon ki a társadalomban. Olyan helyzetre törekszenek, amikor az emberek képtelenek lesznek szétválasztani egyesek rövid távú céljait az ország stratégiai érdekeitől.
A módszer láthatóan a titkosszolgálatok megoldásait követi.
Kell egy hivatalos kapcsolati rendszer, általában a politikai és gazdasági szereplők irányában, amelyet diplomáciai fedéssel invitálnak a Budapestre akkreditált követségek munkatársai ebédelni, vacsorázni vagy rendezvényekre.
Majd következik a lényeg: a támadás, az érdekérvényesítés, azaz a cél elérése. Az információk segítségével kidolgozzák a befolyásolási műveletet, például egy nemkívánatos kormány leváltása békésen egy parlamenti választás keretei között.
Vagy presszióval, bizonyos információk kiszivárogtatása okán, amely erkölcsileg járatja le az adott politikust. Ha másként nem megy, konfliktus gerjesztésével, erőszakos atrocitások formájában realizálják céljaikat. Fontos észben tartani, hogy mindegyik felsorolt módszer egyszerre van jelen, és a pillanatnyi élethelyzet dönti el, hogy melyikre teszik a hangsúlyt.
A katona nem mérlegel
Ugye ismerős ez az elmúlt időszakból Önöknek is? A Momentum, a Demokratikus Koalíció vagy éppen a Jobbik képviselői Orbán Viktorról fröcsögnek folyamatosan a nemzetközi színtéren, de említhetnénk Borkai Zsolt ügyét is, akit gyakorlatilag eltüntettek a politikai palettáról egy kiszivárogtatott privát videóval. Izgalmas látni azt is, hogy míg egyik politikai szereplőnél ez beválik, másokra teljesen hatástalan tud lenni. Földi László titkosszolgálati szakértő most megjelent könyvében kifejti: a kormányváltást erőltető külső erők természetszerűleg az ellenzéki pártokat támogatják, nyilvánvalóan elvárva, hogy ha győznek, számukra kedvező politikai és gazdasági feltételeket biztosítsanak. Ezért harcba küldik az általuk támogatott médiát és az NGO-kat. A „katona” nem mérlegel, még akkor sem, ha jó szándék vezette egy civil szerveződésbe, és mint aktivista, a fedő célt tartja és tartotta fontosnak. Vagy úgy érezte, mint újságíró, hogy a szakmáját gyakorolja a „köz” érdekében.
Természetesen nem csak megtévesztett civil aktivisták vagy szakmájukat gyakorolni kívánó újságírók alkotják a támadóerőt. Vannak beavatott, kiképzett képviselőik, akiknek legfontosabb dolguk a védelem biztosítása. A szolgálatoknál alapvető szabály, hogy nincs támadás addig, amíg a visszavonulás nem biztosított.
Napjaink titkos háborúja nem csupán a titkosszolgálatok között folyik. Már vannak olyan nem kormányzati szervezetek – töltsenek be bármilyen hétköznapi funkciót –, amelyek operatív módszereket alkalmazva léteznek, és a felszínen csak ritkán érzékelhető kettős célt szolgálnak. Földi szerint az ellenség fogalma az operatív világban a belső árulóval egyenlő.
A védelem a kapcsolati háló
Egyszerűen azért, mert mindazok, akik a biztonságot és a védelmet azzal veszélyeztetik, hogy idegen hatalom érdekeit szolgálják bármilyen oknál fogva, ellenségei az adott társadalomnak, az ott élő embereknek. Aki a másik oldalról érkezik, és megmutatva magát harcol: ellenfél. Aki a saját sorainkban megbújva segíti a támadókat: ellenség.
Földi úgy véli: az NGO-k alkotta struktúrákban a védelmet a kapcsolati háló jelenti. Egyrészt minél több embert sikerül bevonni, annál nagyobb a társadalmi védettség. Másrészt fizetett jogászok, politológusok és persze a sajtó egyes képviselői garantálják, hogy mindig legyen magyarázat a lépéseikre. A törvényi kiskapukat és a közvélemény erejét használják az egyébként illegális cselekmények védelmére. Finanszírozzák egyfelől a struktúrájuk működését, másrészt a választók meggyőzését az immáron a vidéki városokba is kitelepülő csápjaikon keresztül.
Joga van bárkinek politikai szimpátia alapján támogatni választási pártokat, de senkinek nincs joga törvények fölött létező, alkotmányellenes hálózatot működtetni
– hangsúlyozza a szakértő, amivel a társadalom többsége simán tud azonosulni. Mindazok számára, akik figyelemmel kísérték a médiában megjelent információkat, egy új elem mindenképpen feltűnhetett. Eddig az emberek úgy vélték, hogy az egyes országok, szövetségi rendszerek közötti küzdelem mind a hidegháború évtizedei alatt, mind az 1990-es évek óta a titkosszolgálatok között folyik. Tudták, sejtették, hogy ennek döntő része a közvélemény számára láthatatlan. Aztán az elmúlt években a különböző kiszivárogtatási botrányok következtében, illetve az internet adta másodlagos nyilvánosság kereteit kihasználva bepillantást nyerhettek a titkosszolgálatok világába. Ezt a hibrid háborút döntően már nem a szó klasszikus értelmében vett fegyverekkel vívják, hanem a kiszivárogtatások, dezinformációs játszmák, bomlasztó-lejárató akciók, hekkelések, befolyásolási műveletek jellemzik. Ez sem ismeretlen a magyarok előtt, hiszen
ez év októberében Orbán Viktor miniszterelnök a nyilvánosság előtt adott feladatot a magyar hírszerzésnek és elhárításnak. Eszerint a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a közvélemény elé kell tárniuk, kik, miért és hogyan akarták befolyásolni a magyarok életét a bevándorlási krízis kezdete óta. A Soros György nevével fémjelzett, általa finanszírozott szervezetek beavatkoztak-e a hazánkkal kapcsolatos európai uniós döntések esetében, illetve, Magyarországon illegális eszközök, módszerek felhasználásával megkíséreltek-e beavatkozni az ország életébe.
Miért pont ott és pont akkor
Horváth József (egykori elhárító) A háború titkos csatái címmel megjelent könyvében úgy fogalmaz:
Ahogy első ránézésre azt is nehéz megértenünk, hogy látszólag a semmiből miként kerekedik politikai vihar a magyar parlamentben, a közszolgálati tévé székházánál vagy erőszakos tüntetések az utcákon. Miért pont ott és pont akkor indulnak el tömegek Európa vagy az Egyesült Államok felé? Mert ezek is ennek a hibrid háborúnak a jelenségei.
Hozzáteszi:
Ebben a kuszának látszó hibrid háborúban két fő feladata van a szolgálatoknak: a politikai-gazdasági élet zavartalan működésének biztosítása mellett hatékonyan fel kell tárni a háttérben meghúzódó fedett struktúrákat és a valódi szándékokat.
Vajon sikerül-e időben megtenni mindezt?
Amikor a titkosszolgálat áll a kormánybuktatás mögött…
A 2013-ban kirobbant, kirobbantott kijevi tüntetések döntően az oroszbarát politikai, gazdasági elit ellen irányultak. 2014 februárjában a nyugati orientációt elutasító Viktor Janukovics elnököt és a mögötte álló kormányt sikerült elüldözni az országból.
Az újonnan megalakuló kormány több tagja úgy ejtőernyőzött a miniszteri bársonyszékébe, hogy néhány órával azelőtt kapta meg az ukrán állampolgárságot. Amerikai, litván, grúz állampolgárok, akik az ország nyelvét alig vagy egyáltalán nem beszélik.
Ahogy a katonai, úgy a titkosszolgálati konfliktus is állandósult.
Ukrajnában, a kijevi Majdanon kitört „forradalom” nyomán az ország a teljes és tökéletes káoszba süllyedt, az államhatalom az ország egyes vidékein gyakorlatilag megszűnt, az életszínvonal felfoghatatlanul rövid idő alatt visszasüllyedt a legsötétebb szovjet időket idéző állapotokba, az ország élén egy ügynökökből, kettős ügynökökből, számos állampolgárságú, kizárólag idegen (amerikai, valamint a globális tőke) érdekeket kiszolgáló és képviselő „kormány” állt; a „forradalom” magától soha nem tört volna ki, éppen ezért gondoskodni kellett róla, hogy „kitörjön” – ezt a munkát a CIA, illetve a Soros-féle NGO-k végezték el. Majd a fent jellemzett bábkormányt ültették az ország élére, és gyakorlatilag a mai napig az amerikai titkosszolgálat irányítja az országot. Ennek előkészítésében vett részt Cseh Katalin.
Nyílt Társadalom Alapítvány, pénz és titkosszolgálat
Az előző, Obama-féle amerikai adminisztráció egyáltalán nem is titkolta, mit művel Ukrajnában: amerikai alelnökök gyerekei ültek az ukrán energetikai szektorban tevékenykedő vállalatok igazgatótanácsaiba, amerikai külügyi tisztviselők beszéltek arról nyíltan és mindenféle szégyenérzet nélkül, hogy az amerikai kormány (és a titkosszolgálat) mennyi pénzt ölt az ukrajnai forradalomba, a forradalom kitörésének megszervezésébe és mindabba, ami ez után történt.
Egy Bisztrickij nevű ember, Soros ukrajnai megbízottja, helytartója egy felvételen arról beszél, hogy az általuk pénzelt úgynevezett civil szervezetek buktatták meg az ukrán elnököt. Jevhen Bisztrickij, aki az ukrajnai Nyílt Társadalom Alapítványok vezetője volt 1999 és 2018 között, a saját befolyásukkal kapcsolatban a „meghatározó szerep” kifejezést használja. Bisztrickij – aki azt hiszi, hogy egy potenciális támogatójukkal beszélget – szó szerint azt mondja: ők alakították úgy az előfeltételeket, hogy a változás bekövetkezzen. Azt is érdemes felidézni, hogy a 2013-as „Majdan-forradalmat” megelőző években az ukrajnai Nyílt Társadalom Alapítványok gyakran nyújtott bőkezű pénzügyi támogatásokat különböző helyi NGO-knak, amelyek az úgynevezett civil aktivizmust népszerűsítették Ukrajnában. Az OSF aktivitásának célja ezek szerint nem volt más, mint a nélkülözhetetlen terepmunka elvégzése, valamint az ellenálláshoz, illetve – a Sorossal szemben álló – Viktor Janukovics kormányának elmozdításához szükséges előfeltételek megteremtése.
A „forradalom” eredményeként megbukott Viktor Janukovics jobboldali kormánya, Soros pedig alapítványán keresztül kedvére alakíthatja azóta az ukrán belpolitikát. Ennek eredményeként a nyílt oroszellenes konfrontáció miatt azóta az ország teljes káoszba és anarchiába zuhant. Ebben pedig a magyar medikának, Cseh Katalinnak is szerepe volt. Annak a Cseh Katalinnak, aki európai parlamenti képviselőként az amerikai kongresszus elé akarja tárni a magyar jogállamiság „keserű helyzetét” és a NATO beavatkozását kéri országunk életébe. Az, hogy ezt már ilyen nyíltan megteheti, talán mégsem újdonság. Földi László ugyanis felhívja a figyelmet arra, hogy az előttünk álló, egész Európa területén zajló, kiélezett politikai küzdelemben már nem érvényesek a korább játékszabályok, kíméletlenebbek az eszközök és a módszerek is. Úgy fogalmaz: aki ezt nem jól méri fel, veszteni fog. Az ilyen típusú vereségeknek pedig történelmi távlatban mindig is súlyos áruk volt.
A pozíciókat itt is meg kell alapozni. Nekiindulnak tehát a kémek – a politikai viszonyrendszerben az árulók –, hogy minél szélesebb rést vágjanak a másik fél arcvonalán. Ami ma látható, hogy az egyik fél – és ez nem a nemzetállamok normális továbbélését támogatók tábora – már előreküldte és próbálja beépíteni ügynökeit. Anyagi forrásait sem kímélve szemelik ki azon árulókat, akik nem nyíltan, hanem nagyon is konspiráltan törnek pozícióra, hogy gyengítsék az ellenoldali védelmi képességeket.
A titkosszolgálati szakértő szerint az új pozíciók kiépítése céljából új arcokat próbálnak meg bejuttatni a magyar államigazgatás egyes szerveibe, vagy a már az ott dolgozó munkatársakat igyekeznek beszervezni céljaik elérése érdekében. Úgy véli: bázisaikat minden területen növelik, olyan helyeken is, amelyek elvileg nem döntési központok, de ahonnan elérhető a szavazók széles rétege.
Kormánybuktatás bármilyen módon, bárhogyan
A Momentum nem titkolt célja pedig ez: hálózatba kapcsolva, fiatalok ezreit elérni és információt gyűjteni. Ilyen például az az alkalmazás, amit a „momósok” kifejlesztettek a jelentgetések könnyebbé tételére: a NOligarchia appon keresztül bárki küldhet információt szálláshelyek, vendéglátó-egységek, üzletek tulajdonosairól olyan filteren keresztül, amely politikai beágyazódás alapján kategorizálja azokat. Az alkalmazás térkép vagy vonalkód alapján egy-egy termékről vagy szállodáról/fánkozóról megmondja, hogy NER-es oligarchához tartozik-e. Kérdés, hogy milyen adatbázist használtak és ahhoz hogyan tudtak hozzáférni, a megszerzett információkkal pedig mit kezdenek… Mert szinte minden tevékenységük csupán egyetlen célt szolgál: a demokratikusan megválasztott kormány megbuktatása. Bármilyen módon, bárhogyan. De vajon kinek a segítségével…?
Mert nincs jóhiszemű árulás. Csak árulás van, olyan ellenséges cselekedet, amely a többség érdekei ellen hat és egy nemzet biztonságát kockáztatja. Mindenkinek, aki az ellenfél által felkínált lehetőséggel él, mert anyagi javakat remél, politikai céljai vannak az új helyzettel vagy egyszerűen meggondolatlan kalandvágyó, számolnia kell azzal, hogy nem csupán a rossz oldalt választotta, hanem hazaáruló is egyben.
A titkosszolgálati szakértő hangsúlyozza: a belső ellenség olyan kategória, amely főként azért elfogadhatatlan és minden eszközzel üldözendő, mert sokáig láthatatlan. Ellenségekkel behálózott politikai struktúrák csak átmeneti ideig képesek megtartani a pozíciójukat. Földi László szerint a legnagyobb felelősségek egyike tehát az ellenségek kiszűrése.
A cikk megírásához Horváth József: A háború titkos csatái, valamint Földi László: Háború címmel megjelent könyve nyújtott segítséget. A két titkosszolgálati szakértő írásait tartalmazó kiadványok a Kárpátia Stúdió gondozásában jelentek meg. A bemutatón készült interjúnkat ajánljuk figyelmükbe, amelyet ide kattintva tekinthetnek meg.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS