Pesti Srácok

A Nézőpont kutatása szerint: Fidesz-többség marad a következő országgyűlésben is

A Nézőpont kutatása szerint: Fidesz-többség marad a következő országgyűlésben is
Fotó: Máthé Zoltán

Nagy valószínűséggel a Fidesz-KDNP a következő országgyűlésben is megszerzi a mandátumok abszolút többségét, várhatóan 199-ből 109-et, és így Orbán Viktor marad Magyarország miniszterelnöke a 2026-os választás után is – írta a Nézőpont Intézet a mandátumbecsléséről szóló közleményükben. A Nézőpont szerint a Tisza Pártnak Hadházy Ákossal együtt 81, a Mi Hazánknak pedig 8 képviselője lehet. A 199. mandátum a roma nemzetiségi listához kerülhet.

Mint írták, a Nézőpont Intézet mandátumbecslési projektjének előrejelzése arra tesz kísérletet, hogy a 106 választókörzet legvalószínűbb győztese mellett megbecsülje a 93 listás mandátum eloszlását is. A 106 választókerületből - a Nézőpont Intézet már korábban publikált becslése szerint - 66-ban várható Fidesz-győzelem, 39-ben Tisza-győzelem és egy választókerületben Tisza-barát, de független jelölt győzelme esélyes.

Nézőpont MAGYAR Péter
A Nézőpont nem látja azt a 120 százalékos Tisza-előnyt; fotó: Máthé Zoltán

A listás eredmények megbecslése során a Nézőpont szakértői az országosan történelmi csúcsnak számító 75 százalékos hazai részvétellel - 5,72 millió hazai érvényes szavazattal - számoltak. A közvélemény-kutatások során válaszadók ennél nagyobb arányban jelzik részvételi hajlandóságukat, de a politikai érdeklődés vagy korábbi részvételi hajlandóság alapján megalapozottan feltételezhető, hogy a részvétel nem éri el a 80 százalékot.

A kutatók úgy látják, a roma nemzetiségnek szinte biztosra vehető, hogy lesz képviselete az új országgyűlésben, míg a német nemzetiségnél ez lényegében kizárható. Egy nemzetiségi listának a kedvezményes nemzetiségi kvótát kell elérnie ahhoz, hogy képviselőt tudjon küldeni az országgyűlésbe, amelynek "értéke" előreláthatóan 24 és 25 ezer szavazat között lehet.

  • Amennyiben csak egy nemzetiségi lista szerez kedvezményes mandátumot, a pártlistákra közvetlenül vagy közvetve leadott szavazatok alapján 92 mandátum osztható ki a közvetlen szavazatok 5 százalékát átlépő pártok között.

A pártlistára közvetlenül leadott hazai szavazatok számának meghatározásához a Nézőpont Intézet március 23-án és 24-én készült, legutolsó országos közvélemény-kutatásának "legvalószínűbb hazai listás" eredményeit használták fel: így a Fidesz-lista 46 (2,63 millió), a Tisza-lista 40 (2,29 millió), a Mi Hazánk-lista 8 százalékot (457 ezer szavazat) kaphat.

A Nézőpont szerint sok lesz az érvénytelen külhoni szavazat

A mandátumbecslésnél a Nézőpont szakemberei azzal számoltak, hogy a 497 ezer regisztrált külhoni szavazó 59 százaléka ad le érvényes szavazatot - 2022-höz hasonlóan. Így mintegy 293 ezer külhoni szavazatot kell szétosztani a három párt között. A korábbi választási eredményeket és a Tisza Párt határon túli kampányaktivitását is figyelembe véve a Fidesz-lista a külhoniak körében 86, a Tisza-lista 12, a Mi Hazánk listája 2 százalékot kaphat. Ez nagyjából 252 ezer, 35 ezer és 6 ezer szavazatnak feleltethető meg.

A töredékszavazatok számát a választókerületi győzteseket meghatározó számítások alapján becsülték meg. A Fidesz-lista a 66 győztes (és 40 vesztes) választókerület után még 1 349 013, a Tisza-lista 39 győztes (és 67 vesztes) választókerület után 1 694 844, a Mi Hazánk listája pedig 418 200 töredékszavazatot kaphat.

A becslések eredménye alapján a pártlistás szavazatokkal megszerezhető 92 mandátum kiosztása is előrejelezhető. A Fidesz-lista esetében összesen 4 230 189, a Tisza-lista esetében 4 016 368, míg a Mi Hazánk listájánál 881 333, közvetlen és közvetett szavazatot vettek figyelembe. Így a Fidesz-KDNP listája 43, a Tisza listája 41, míg a Mi Hazánk listája 8 mandátumot szerezhet meg a 92-ből - áll a közleményben.

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)