Emil Boc, Kolozsvár polgármestere egy pénteki sajtótájékoztatón bejelentette: nem fellebbez a helységnévtábla-ügyben hozott első fokú ítélet ellen, és többnyelvű helységnévtáblákat tetet Kolozsvár bejárataihoz.
Amint a polgármester kijelentette: a szabványos helységnévtáblára a város román neve (Cluj-Napoca) alá kerül a magyar Kolozsvár és a német Klausenburg városnév. Ugyanakkor a város római kori eredetére is utalni kíván azzal, hogy a háromnyelvű helységnévtábla fölé egy kőtábla kerül a város római kori megnevezésével. Hozzátette, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történész szakértőinek a tanácsa alapján ezen a Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117-138) felirat szerepel majd.
A polgármester elmondta, történelmi tény, hogy a mai Románia területén Kolozsvár volt az első város, amelyet a rómaiak municípiumi rangra emeltek. A mai román közigazgatásban is a municípium szót használják a megye jogú városok megnevezésére.
A megoldás tudományosan alátámasztható, és nem megosztó jellegű, hanem összeköt bennünket. Az a kötelességem, hogy tartsam tiszteletben a múltat, ugyanakkor a jövő felé irányítsam a közösséget. Ez egy európai megoldás, amely megerősíti a város többnyelvű, toleráns, békés és civilizált jellegét. Kolozsvár az együttélés művészetének a modellje.
– fogalmazott a polgármester.
Újságírói kérdésre válaszolva Emil Boc elmondta, a táblák egy-másfél hónap múlva kerülnek ki a város határába.
A Kolozs megyei törvényszék február 21-én mondta ki első fokon, hogy magyar nyelven is ki kell írni a településnevet Kolozsvár határaiban. Az esetleges fellebbezést a polgármesteri hivatalnak az elkövetkező napokban kellett volna benyújtania. A város polgármesteri hivatalát a Minority Rights egyesület perelte be, de a perhez 370 kolozsvári polgár is csatlakozott.
A felperes azzal érvelt, hogy noha a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény húsz százalékban jelölte meg azt a küszöbértéket, amely fölött egy település kisebbségi lakosságát nyelvi jogok illetik meg, a jelenleg 16 százalékot kitevő mintegy ötvenezer fős kolozsvári magyarságot is megilletik a magyar helységnévtábla kihelyezésének a joga. A törvény elfogadásakor ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, ekkor pedig még a küszöbérték fölött volt a magyarság aránya Kolozsváron. Később a törvénybe egy olyan módosítás is bekerült, hogy a többnyelvű feliratozás olyan szerzett jog, amelyet egy kisebbség akkor sem veszít el, ha időközben a küszöb alá süllyed a számaránya egy településen.
Forrás: MTI; Fotó: maszol.hu
Ferenc
2017-04-08 at 09:02
Ezt a “nagylelküséget”!
selyemfrankó
2017-04-08 at 01:39
Ez az 5 1O vagy 2O akár a 33 vagy 4O %os mesterséges számmisztika egy baromság.
Eszerint egy egy milliós városban százezer ember nem számit embernek
viszont egy száz lelket számoló kis falucskában már húsz ember megérdemel különös jogokat.
Tehát az abszolút szám sokkal fontosabb mint a százalék.
Például a nem hivatalos kinai nyelven vannak kiirások Torontóban irónikusan épp ott ami ötven éve magyar negyed volt például Spadina.
Már régen elköltöztek a magyarok vagy kihaltak de amikor még nagyszámúak voltak ha talán nem is többségben senkinek sem jutott eszébe magyar nyelvű utcaneveket követelni. A Szent Erzsébet templom is megszűnt. A végefelé koreaiak jártak oda angol misère.
Ebbek ellenére bár olvasni sem tudom a kinai irást sem engem sem senki mást nem zavar a kinai kiirások tömkelege.
Teljesen más egy európai nyelv elvégre azt el tudom olvasni.