Törökország kész megvédeni Irak területi épségét, ha Bagdad ezt kérné – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kedden az Anadolu állami hírügynökségnek az iraki Kurdisztán függetlenségéről tartott népszavazás nyomán. A miniszter a minap már fenyegetett egy lehetséges katonai beavatkozással Észak-Irakban, ha bántódás érné a kurd területen élő türkmén kisebbség tagjait a referendumot követően.
“Irak területi egységét nem csak szavakkal támogatjuk. Amennyiben az iraki központi vezetés egy ilyen irányú kéréssel fordul hozzánk, úgy minden erőfeszítést támogatni fogunk a szomszédos ország területi épségének megtartására“ – húzta alá a tárcavezető. Cavusoglu kiemelte, Ankara számára ebben a kérdésben elsősorban Bagdad álláspontja fontos. A miniszter a minap már fenyegetett egy lehetséges katonai beavatkozással Észak-Irakban, ha bántódás érné a kurd területen élő türkmén kisebbség tagjait a referendumot követően. Cavusoglu közölte azt is, hogy a kurdisztáni vezető ankarai képviselője, Omer Mirani többé nem szívesen látott személy a török fővárosban.
A nap folyamán a törökországi Silopi tartományban iraki-török hadgyakorlatot tartottak, amelyet elemzők a kurdoknak szánt figyelmeztetésként értékeltek. Irán is manővert tartott a napokban az ország kurdok lakta térségeiben. Az, hogy Maszúd Barzani, az autonóm Kurdisztán régió elnöke nem kérte ki Törökország véleményét a referendumról “őszintén szólva … az országunk elleni árulás volt” – emelte ki az Ankarában beszédet mondó Recep Tayyip Erdogan török államfő. Amennyiben Barzani nem korrigálja ezt a “hibát” azonnal, azzal a szégyennel vonul majd be a történelembe, hogy felekezeti és etnikai háborúba döntötte a térséget. A kurd elnök “kalandja” csak rossz véget érhet – tette hozzá. A török államfő ismételten szankciókkal fenyegetett, és kitartott álláspontja mellett, miszerint a török kormány szempontjából a népszavazás illegitim volt.
Amint bevezetjük szankcióinkat, minden bizonnyal bajba kerültök
– intézte Erdogan szavait a kurd elnökhöz. “Ahogy elzártuk a csapot, vége van” – tette hozzá, nyilvánvalóan arra a kőolajvezetékre utalva, amely Kurdisztánból vezet Törökországba, s ezzel a nemzetközi piacra. Az észak-iraki autonóm régió bevétele nagyrészt az energiahordozó eladásából származik. A kereskedelem is nagyrészt Törökországon keresztül bonyolítja a régió.
Előzetes adatok szerint az iraki kurd szavazók 93 százaléka igennel voksolt hétfőn arra, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak.
Forrás: MTI; fotó: fanpop.com
Ferenc
2017-09-27 at 10:06
Hogy ez miért nem lep meg?
Kaktusz
2017-09-26 at 23:47
Látható, hogy egy népnek sem adnak országot diplomáciával és jószóval. Országot kizárólag fegyverrel lehet alapítani és megvédeni. Az Erdélyi magyaroknak is joguk van az önállósághoz, sőt egész Erdélynek.
Matyko-X
2017-09-26 at 23:13
Jó kérdéseid vannak … a helyzet az, hogy a kurdok se ingyen “kapják vissza”, ahogy látjuk. Ingyen, jóságból, meg az igazság miatt – na, ezekben reménykedni nem lehet. Csak a szívósság, a soha fel nem adás, és persze az erő! Szellemi, lelki, biológiai, katonai. IGY, EBBEN A SORRENDBEN!!
khm
2017-09-27 at 15:36
Ellenvetésem van!
Úgy hívják,hogy OLAJ !!!! A török az bátran kereskedett az iszlám állammal is olajügyben,míg a ruszkik oda nem pörköltek…
Most is arra fáj a foga. S nem arra,hogy még több kurd éljen a területén.