Az Európai Parlament csütörtökön megszavazta az új adatvédelmi szabályokat. Ezek célja az, hogy az internethasználóknak sokkal nagyobb befolyást biztosítson saját adataik felett, másrészt a digitális korszaknak megfelelő magas szintű és egységes uniós adatvédelem jöjjön létre. A változtatások egyúttal minimumkövetelményeket határoznak meg a rendőrségi és bírósági célú adatfelhasználás területén.
Az EP mai döntésével lezárult az uniós adatvédelmi reform több mint négy éve elkezdett időszaka. Az új csomag 1995-ös, az internet korai korszakában született rendelkezéseket helyettesít olyanokkal, amelyek az okos telefonok, közösségi média, internetes bankolás korszakában kínálnak nagyobb befolyást az internethasználóknak saját adataik felett.
„Az adatvédelmi rendelettel magas szintű és egységes uniós adatvédelem születik. Ez nagy győzelem a fogyasztói jogok és a piaci verseny, valamint az Európai Parlament számára. Innentől a polgárokon múlik, hogy milyen személyes adatokat akarnak magukkal kapcsolatban megosztani” – mondta Jan Philipp Albrecht (Zöldek, Németország), aki az adatvédelmi rendelet felelőse volt a Parlamentben.
Az új rendelkezések között szerepel a személyes adatok törléséhez, az adathordozáshoz, a közérthető adatvédelmi magyarázathoz fűződő jog mellett az is, hogy az érintettek világos és egyértelmű hozzájárulása szükséges személyes adataik feldolgozásához.
Az adatvédelmi csomag része a rendőrségi és bírósági célú adattovábbításra vonatkozó irányelv is. A jogszabály az EU-n belüli adattovábbításra vonatkozik és minimumkövetelményeket határoz meg a rendőrségi és bírósági célú tagállami adatfelhasználáshoz.
Az új szabályok célja az, hogy megvédjék az egyént – legyen szó áldozatról, tanúról vagy elkövetőről – azzal, hogy világos jogokat és kereteket határoznak meg az adatok bűnmegelőzési, nyomozási, felderítési, bíróság elé állítási és büntetési célú továbbítása kapcsán, egyúttal pedig megkönnyítik a hatékony együttműködést a bűnüldöző szervek között.
„A legfőbb probléma a terrortámadások és más határokon átnyúló bűnesetek kapcsán az, hogy a hatóságok vonakodnak adatokat cserélni egymással” – mondta az EP-ben az irányelvért felelő Marju Lauristin (S&D, Észtország). A bűnüldöző szervek közötti információcserére vonatkozó uniós szintű követelményekkel az irányelv erős és hasznos eszközzé válik, aminek segítségével a hatóságok gyorsan és hatékonyan továbbíthatnak személyes adatokat miközben tiszteletben tartják a magánélethez való jogot” – tette hozzá a képviselő.
Forrás: Index
Facebook
Twitter
YouTube
RSS