Konferenciát rendezett a Terror Háza “trumpizmus” témában csütörtök este. A kerekasztal beszélgetésen részt vett Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója, Patrick Egan, politikai tanácsadó, az FWD Affairs vezetője és Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója. A beszélgetésből kiderült, Amerikában kemény harcok zajlanak, hogy Európának fel kell ébrednie, és hogy a “trumpizmus” egy egész korszakot jelent.
481 millió találatot hoz le a Google Donald Trump nevével, így kétségtelen, hogy ez a legnagyobb érdeklődést kiváltó téma világszerte, így igenis beszélnünk kell róla – kezdte a beszélgetést Békés Márton, az esemény moderátora. Innen gyorsan rátértek a beszélgetőpartnerek a “lényegre”, vagyis a Donald Trump által képviselt új korszakra, amely mind kulturális szinten, mind pedig a közvélemény formálásában megmutatkozik.
Minden tekintetben első
Elhangzott, hogy Donald Trump személye azért is vált ennyire érdekessé, mert nem volt katonai tapasztalata, nem volt politikai előélete és ő a legidősebben megválasztott elnök is. A listát Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója egészítette ki azzal, hogy az amerikai elnök abban is első, hogy egy új történelmi korszaknak is ő az első elnöke, amelynek egyszerre formálója és terméke is. A szakértő szerint a Trump-jelenség megértéséhez ezt a korszakot kell megértenünk, amelynek fontos részét képezi a politikai korrektséggel való szembenállás. Úgy gondolja, hogy amit Trump stílusának nevezünk, az nem stílus kérdése, hanem a kommunikáció és a közvélemény formálásnak egy új módja, amelynek már nem a mainstream média, hanem a közösségi média a fő terepe.
Megválasztása óta a média célkeresztjében van az Egyesült Államok új elnöke; Fotó: Business Insider
A beszélgetés egyik markáns gondolata volt, amit Orbán Balázs megfogalmazott. Eszerint ebben az új korszakban nem országok versengenek egymással, hanem inkább civilizációs konfliktusokban kell gondolkodni, a törésvonalakat pedig a keresztény–kínai–iszlám tömbök határai mentén kell keresni. Orbán szerint nekünk fontos lehet, bár nemzetközi mércével lényegtelen, hogy a magyar és az amerikai vezetők között végre “van kémia”, és ez tulajdonképpen nekünk lehetőség, amiből tőkét lehet kovácsolni.
Patrick Egan kulturális aspektusból közelítette meg a témát: szerinte vita folyik ma Amerikában arról, hogy a multikulturális demokrácia működik-e, egyáltalán működhet-e, és Hillary Clintonnak nem volt erre a problémára megfelelő válasza. Amerikában két elképzelés feszül egymásnak, az egyik az, hogy minél színesebb legyen a társadalom, a másik szerint azért mégiscsak fontos, hogy az angolszász alapító kultúra primátusa. Egan szerint ez nem pusztán az Egyesült Államok problémája, világszerte hasonló törésvonalak mentén repednek ketté a társadalmak.
Elvesztették a kapcsolatot a valósággal
Schmidt Mária a konkrétumok felől közelítve úgy magyarázta ugyanezt, hogy Clintonék nem tudták, hogyan élnek az emberek, és a bukásuk egyik oka az volt, hogy az elit bezárkózott a saját világába, és elvesztette a kapcsolatát a valósággal. Ez adott lehetőséget Donald Trumpnak, aki nem a Republikánus pártból nőtt ki, hanem tulajdonképen csak „ráugrott” és bevásárolva magát elfoglalta azt. Hozzátette, hogy éppen ebben rejlik az elnök ereje, hiszen nem függ egy csomó olyan szereplőtől, akiktől mások igen. A főigazgató elmondta, hogy szerinte nagy meccs zajlik most Amerikában, aminek az a tétje, hogy a politikai szereplőknek lesz-e elég mozgástere megtenni a változásokhoz szükséges lépéseket, vagy a nem választott hatalmi elit, a bíróságok, a civil szervezetek megakadályozzák, felülbírálják. Hozzátette, hogy teljesen másként kell a világhoz hozzáállni, az új kihívások, új válaszokat kívánnak.
Szerzők: Ambrózy Áron és Dezse Balázs
Vezető kép: Terror Háza
Facebook
Twitter
YouTube
RSS