Miközben a közösségi média elfoglalja helyét Joe Biden Kamala Harris oldalán, mint a negyedik hatalmi ág, lelkesen igyekeznek elhallgattatni mindenkit, aki fotós bizonyítékot oszt meg arról, hogy nem egészen úgy történt a Capitolium elleni támadás, ahogy azt a függetlenobjektív sajtó tálalja. A közösségi médiában ugyanis egyre többen szolgáltatnak bizonyítékot arról, hogy Antifa/BLM-provokátorok hergelték – és vezették – a tömeget az Egyesült Államok legfőbb törvényhozói testületének épülete elleni támadás során. Az interneten számos olyan kép kering, ahol Antifa-jelképekkel kitetovált tüntetők hergelik a tömeget a törvényhozás épülete elleni támadásra. A Facebook és Twitter a szólásszabadság jegyében valóságos hajtóvadászatot indított az agent provocateur-ökről készült felvételeket megosztók ellen, a tolerancia jegyében a Cukorhegyi gulágra száműzve a hatalom ellenségének kinevezett amerikaiak százait. A balliberális lázítás és az ebből eredő pusztítás azonban nem ismeretlenek hazánkban sem: 2018-ben az ideiglenesen hazánkban állomásozó ellenzéki ügynökcsapat produkált a Capitolium ostrománál tapasztaltakhoz hasonló képsorokat a Kossuth téren, betörve a Parlament százéves műemléki ablakait, gránáttal dobálva a rendőröket és szánkókat gyújtogatva. Az, hogy végül nem sikerült bejutni az épületbe, csak a hatóságok felkészültségének és helytállásának volt köszönhető, ráadásul erőszakot sem alkalmaztak a tüntetőkkel szemben. Akkor Fekete-Győr András volt a zavargások egyik karmestere, aki füstbombát dobott a rendőrök felé (kiemelt képünkön). A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt vádat is emelt ellene. A Kossuth téren készült fotók, valamint az Egyesült Államokból érkező felvételek közti hasonlóság pedig egészen letaglózó: úgy tűnik, a politizálás új korát nyitotta meg a globális baloldal. Ismét felkészül 2022-ben a Parlament? Döntsék el Önök galériánk alapján.
Facebook hozzászólás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS