Elérte a huszonöt százalékot a 2015 óta érkezett menekültek foglalkoztatottsága Németországban a csütörtökön ismertetett adatok szerint.A szövetségi munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit, BA) kutatóintézetének (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung, IAB) szakértője, Herbert Brückner a Rheinische Post című lapnak elmondta, hogy az idén márciusban felvett adatok szerint a 2015 óta érkezett menekültek közül minden negyediknek van munkája, és nagyjából minden ötödik dolgozik teljes állásban.
Herbert Brückner tájékoztatás szerint hogy a huszonöt százalékos foglalkoztatottsági szint viszonylag alacsony, mivel a Németországban élő külföldiek teljes körét – Az EU-ból és a világ más tájairól érkezett bevándorlókat a menekültekkel együtt tekintve – a foglalkoztatottság ötven százalékos, a német állampolgárok esetében pedig ez az érték hatvannyolc. A szakértő szerint a munkába álló menekültek száma azonban várhatóan tovább emelkedik majd, az intézet becslése szerint az év végéig havonta akár tízezer fővel. Brückner felidézte: az IAB korábban azt az előrejelzést adta, hogy a munkaerőpiaci belépés utáni első évben a menekültek csupán tizede talál munkát, főleg a nyelvtudás, az elhelyezkedéshez szükséges formális képzettség és munkatapasztalat hiánya miatt. A nyelvtudás erősödésével és a képzettségi szint emelkedésével aztán a foglalkoztatottsági arány folyamatosan javul, öt év alatt ötven százalékra, tizenöt év alatt pedig hetven százalékra emelkedhet.
Ha az elhelyezkedők száma az eddigi ütemben növekedik tovább, az előrejelzés beigazolódik – mondta Herbert Brückner. Az IAB adatai szerint leginkább a pakisztáni menekültek sikeresek a német munkaerőpiacon, körükben negyven százalékos a foglalkoztatottság. Ugyanez magas a nigériai és az iráni menekülteknél is, az eritreaiak, afganisztániak, irakiak és szomáliaiak körében pedig átlagos. A menekültek legnagyobb csoportját alkotó szíriaiak elmaradnak az átlagtól, eddig minden ötödik talált munkát. A menekültek főleg olyan állásban dolgoznak, amelyben jó német nyelvtudás nélkül is boldogulnak. Csaknem egyharmaduk időszakosan dolgozik, munkaerő-kölcsönző cég alkalmazásában. A vendéglátásban tizenegy százalékuk dolgozik, ugyanennyi a szolgáltató vállalatoknál, például takarító, szállítmányozási vagy vagyonvédelmi, biztonsági cégeknél helyezkedett el. Az iparban dolgozók aránya elenyésző, ami a képzettségükkel, szakmai tapasztalataikkal függ össze – mondta az IAB szakértője, rámutatva, hogy a jellemzően a kevéssé iparosodott országok köréből származó menekültek közül sokan a hazájukban is a szolgáltató szektorban dolgoztak.
Forrás: MTI. Fotó: MTI/EPA/Johan Ben Azzouz
Facebook
Twitter
YouTube
RSS