Új névvel a tőzsdére lép a Magyar Bankholding

Először közölte a teljes pénzügyi holding konszolidált eredményét a három, sőt a Sberbank lakossági és vállalati portfóliójának megvásárlásával négy pénzintézetet integráló Magyar Bankholding a tőzsdén jegyzett MKB Bank második negyedéves gyorsjelentésében. Mekkorára nőtt a holding? 

Nagyon eredményes két negyedéven vagyunk túl, amely végén közel 50 milliárd forintos adózás utáni eredményt sikerült elkönyvelnünk, és ha az egyszeri hatásoktól megtisztítva nézzük, akkor az első félévben 106,5 milliárd forint eredményt értünk el. Ez az előző év azonos időszakához képest 41,5 százalékos növekedés. A holding mérlegfőösszege az elmúlt egy évben 12,3 százalékkal emelkedett, és így meghaladja a 10,1 ezer milliárd forintot.

A Sberbank-ügylet addicionális hatását is figyelembe véve a vállalati szegmensben éves alapon 460 milliárd forinttal bővült a kezelt hitelállomány, ami így már 20,4 százalékos piaci részesedést jelent, míg a lakossági szegmensben az átvett ügyfelekkel 262,4 milliárd forintos a bővülés, amivel a részesedésünk 17,1 százalékra emelkedett. Az ügyfélbizalom fokmérőjeként is tekinthető betétállomány a lakossági oldalon egy év alatt organikusan 902 milliárd forinttal bővült, ez 17,1 százalékos növekedés, a piaci részarányunk pedig 15,5 százalék lett. A vállalati betéteknél 18,7 százalékos a piaci részesedésünk. Az adózott eredmény tekintetében a Bankholding zárta talán a legjobban a félévet, és sikerült a piaci részesedésünket is növelni.

Amire ugyancsak büszkék vagyunk, hogy a féléves kumulált költségszámainkat az egyéves időszak hasonló számaival összevetve az inflációs nyomás ellenére sikerült 10 százalék alatt tartani az egyszeri tételek és módszertani változások kikorrigálása után.

Ez utóbbit hogyan sikerült elérni? 

Amellett, hogy a digitális transzformáció és egyszerre zajló fúzió egyik oldalról jelentős költségnövekedéssel jár, a másik oldalon azért megtakarításokra is ad lehetőséget, mivel nemcsak a digitális szolgáltatásaink körét bővítjük, de a teljes működést digitalizáljuk. Így például jelentős mértékben egyszerűsítjük a folyamatainkat, megszüntetjük a párhuzamosságokat, igazából a három bankcsoportból egyet csinálunk. Jelentős költségmegtakarítást jelent ebben az évben, hogy tavaly novemberben, és most februárban vezetői létszám-racionalizálást hajtottunk végre. És az is, hogy a méretnövekedés miatt kedvezőbb megállapodásokat tudunk kötni a beszállítóinkkal.

Ez a végleges vezetői struktúra, vagy várhatóak még változások, tekintve, hogy a Takarékbank teljes integrálása még csak most indul? 

Azt a feladattervet, amelyet 2023 májusáig, az integráció befejezéséig végre akarunk hajtani, csak nagyon szilárd és eltökélt vezetői stábbal lehet végigvinni. Focis példával szólva a csapat összeállt, megvan a csapatkapitányunk is, és igen, látjuk, hogy ez nehéz meccs lesz. A tét nagy, ezért kell nyernünk.

A költségekhez visszatérve: mekkora terhet jelent idén és jövőre a banki különadó évközi megemelése? 

Ez éves szinten most 36,3 milliárd forint kiadást jelent nekünk. Jövőre minimum ennyi, de valószínűleg a hozamkörnyezet és ennek nyomán a bevételek emelkedésétől függően 15-20 százalékkal magasabb összeg is lehet. Ez nagyon függ a kamatkörnyezet változásától, hogy meddig tart a jegybanki kamatemelési ciklus.

És Önök szerint meddig tart majd? 

Ez alapvetően az infláció alakulásától függ. A Magyar Nemzeti Bank elkötelezett amellett, hogy kamatemelési ciklussal szorítsa kontroll alá az inflációt, ez szerintem nagyon egészséges a magyar bankpiac szempontjából. Ez az infláció azonban nem hazai gazdasági eredetű, és olyan körülmények befolyásolják, amire nekünk nagyon kevés ráhatásunk van. Globális probléma a Covid–19-válság utáni keresletfelpattanás, a beszállítói láncok akadozása, az orosz–ukrán háború, vagy az ennek nyomán kibontakozó energiaválság, de említhetném az aszálykárokat és a mezőgazdasági termékek áremelkedését is.

Így az infláció alakulása alapvetően a világpiaci trendeket követi majd nálunk is. Szakértők az idei utolsó negyedévre várják az infláció globális tetőzését, és mivel Magyarország a fejlett piacokhoz képest beszállítói pozícióban van, ezért negyed-, de maximum féléves késéssel követhetjük ezt le, és ekkortól várjuk a hozamkörnyezet mérséklődését is.

Egyes közgazdászok szerint ez egy nyersanyagpiaci kínálati krízisből indult inflációs szuperciklus, ami esetében három év, mire visszarendeződik a normál folyamatokhoz a gazdaság működése. Ebből egy telt el, de a háború felerősítette a hatásokat. Ennek tükrében is reális az év végi trendforduló?

A fejlett országok gazdasági növekedéseinek lassulása, az, hogy néhol már a technikai recesszió jelei látszanak, az egyrészt fékezi az inflációt, másrészt kikényszerít olyan gazdasági szerkezetátalakulásokat, amelyek hosszabb távon is tovább erősíthetik ezt a hatást, illetve segíthetik a recesszióból való kilábalást, továbbá megalapozhatnak hatékonyabb növekedési pályákat. A világpiaci szintű lejtmenet fordulópontja ez év vége, maximum jövő év eleje környékén várható.

Az Önök prognózisa szerint hol tetőzhet a magyar infláció éves szinten?

Hadd ne jósoljak, mert nagyon nehéz erre most pontos számot mondani. Valószínűleg 20 százalékon belül marad az alapforgatókönyv szerint a mostani ismereteink alapján, de láttuk, milyen gyors változások történhetnek egy hónap alatt is.

Nemrég az S&P stabilról negatívra rontotta az államadósság hitelbesorolását. Mi várható a következő, szeptemberi hitelminősítői értékelésnél? Egy újabb kilátásrontás ismét mélybe lökheti a forintárfolyamot, ami megint csak erősíti az importált inflációt. 

A forintárfolyam ingadozásának több oka van, részben az, hogy ha a világ nagy jegybankjai kamatemelési ciklusban vannak, akkor a régiós devizák a befektetői kockázatkerülés miatt gyengülni szoktak. A forintnál érdemes arra felhívni a figyelmet, hogy az akadozó uniós támogatások is egy külön, negatív hatást gyakorolnak a hazai devizára, ezért kulcsfontosságú, hogy az EU minél előbb megítélje ezeket a támogatásokat Magyarországnak, hiszen ezzel a mi devizánk árfolyam-stabilitása is illeszkedni fog a régió erősebb devizáihoz.

Nem szeretnék a hitelminősítői döntésre spekulálni, de azért vannak a befektetői bizalmat erősítő folyamatok is. A kormányzat például alapvetően visszafogta a kiadásait, és a kata, illetve a rezsitámogatások átalakításával egy nagyon erős, tudatos költségcsökkentési politikát folytat. Azt kulcskérdésnek tartom, hogy egy ilyen bizonytalan gazdasági környezetben egyensúly legyen a gazdasági szereplők megtakarításai és a fogyasztás között. Mivel csak ebben az esetben lesz elég tartalék ahhoz, hogy a gazdasági felfelé ívelés kezdetén mi is sikeresen elrugaszkodjunk. 

Egyre nagyobb az aggodalom a német gazdaság esetleges recesszióba esésével kapcsolatban. Az ottani lassulást általában egy-két negyedéves késéssel a magyar is megérzi. Recessziós vagy stagflációs hatások begyűrűzésére számíthatunk-e emiatt?

Ez valóban így van. Az ország külkereskedelmi nyitottsága miatt a lassulás és a fellendülés is időben eltolódva jelenik meg Magyarországon. Mint a feltörekvő gazdaságok egyike, kulcskérdés, hogy ne kerüljünk recessziós helyzetbe. Ennek elkerüléséhez a fél-, háromnegyed, egyéves átmeneti idő alatt, az értékálló, hatékonyságnövelő beruházások megvalósítására kell koncentrálni, mert később ezek lesznek a GDP-növekedés motorjai, és így tudja megőrizni a fejlett piacok irányába meglévő exportképességét, kedvező gazdasági pozícióját a magyar gazdaság.

Fontos, hogy beszállítói szerepben maradjon a magyar gazdaság? 

Az egy adottság számunkra, hogy az uniós tőkeerős felvevőpiacokra termelünk. Ennek része a technológiai fejlődés és innováció Magyarországon, mert ezen keresztül tudunk versenyképesen bekapcsolódni ezekre az exportpiacokra, ellátási láncokba. Gazdasági szempontból is fontos a külkereskedelmi egyenleg alakulása, vagyis az export-import aránya, hiszen nyitott gazdaság vagyunk, és ha lassul a felvevőpiacaink gazdasági növekedése, korlátozza a mi exportjainkat is. Az ilyen piacokra exportáló vállalkozások most fizetési gondokkal küzdenek, és időbe telhet, mire megtalálják az új piacukat és ahhoz alkalmazkodnak. 

Erre az átmeneti időszakra kell nekünk pénzügyi szolgáltatóként felkészülni, és támogatni az ügyfeleket. Az importtermékek drágulása, és nem csak az ipar, de a lakossági fogyasztásban meglévő részaránya miatt pedig további egyensúlyromlás várható. Ezért fontos a következő időszakban a fogyasztás visszafogása és az energiahatékony megoldások támogatása. Az ország stabilitását tovább növeli, ha a kevésbé vagyunk kiszolgáltatva az olyan importár-alakulásoknak, amelyekre nem tudunk hatással lenni, és amit a hazai források szűkössége esetén – például az energia és a nyersanyagok tekintetében – fogyasztási keresletmérsékléssel és termelésihatékonyság-növeléssel lehet támogatni.

Ilyen helyzetekben szokott felerősödni az az igény a gazdasági szereplők részéről, hogy jó lenne valamilyen olcsó, támogatott forrás ennek kivitelezéséhez. Önök szerint várható-e, hogy újabb kedvezményes hitelkonstrukciókkal kicsit még fűtse a gazdaságot a kormány? 

Vannak előremutató gazdaságpolitikai nyilatkozatok a belengetett új gazdaságélénkítő programokról, de szerintem most a kivárást ezek talán inkább csak felerősítették. A korábbi támogatott programok kifutottak, bár az a pénzmennyiség, ami a gazdaságba érkezett ezek közvetítésével az első két negyedévben még növelte a beruházásokat. Viszont ezzel párhuzamosan elkezdett visszaesni a hitelkereslet. A lakossági oldalon már látszik, hogy a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet mellett ebben az inflációs környezetben, ilyen kamatszintek mellett a hiteligény is visszaesik.

A vállalatoknál ugyanezt látjuk: kezdik halasztani a beruházásokat a magas hozamkörnyezet miatt. Amint véget ér ez az átmeneti időszak, az új gazdasági szerkezethez igazodó, megfelelő támogatási programokkal, vagy banki hitelekkel ismét lehet majd segíteni az elrugaszkodást, addig azonban a fent említett értékálló beruházásokra lenne érdemes koncentrálniuk a vállalkozásoknak. Az agráriumban például az energiahatékonysági fejlesztések mellett a hosszabb távú hatékonyságot javító korszerűsítési és digitalizációs beruházásokat sorolhatnám ide. Ezek finanszírozásának banki oldalról, de akár a kormányzat részéről történő támogatása az átmeneti időszakban is pozitív hatású lehet.

Az agráriumból az aszály és az energiaárak emelkedése miatt inkább csődveszélyről és termelés-visszafogásról érkeznek hírek. Banki oldalról hogyan tudnak ennek elkerülésében segíteni? 

A kormány agrárhitelekre vonatkozó moratóriuma épp erre a helyzetre kíván áthidaló megoldást nyújtani. Ez komoly lehetőség ezeknek a cégeknek arra, hogy magukhoz térhessenek. A legnagyobb agrárügyfélkörrel rendelkező bankként bízunk abban, hogy akár meglevő termékeinkkel, akár likviditás hiányt áthidaló célzott termékfejlesztéseinkkel tudunk majd olyan megoldásokkal szolgálni, hogy piaci alapon kezelhető lesz a helyzet. Mindezt úgy, hogy ne legyen érdekük belépni, vagy maradni a moratóriumban.

Hosszú távon a piaci alapú megoldásokban hiszünk. Az ügyfelek fizetőképességének megőrzése fontos számunkra, ehhez pedig bizalomra van szükség a felek között és a nehézségekről időben megkezdett kommunikációra. Nagyon remélem, hogy végül majd csak nagyon kevés agrárügyfelünk választja azt, hogy belép a moratóriumba szeptember 15.után. 

A Bankholdinghoz tartozó pénzintézeteknél a lakossági és vállalati ügyfelek hány százaléka választotta azt, hogy belép a koronavírus-járvány miatt meghirdetett moratórium negyedik ütemébe? 

Mindössze az ügyfelek pár százaléka maradt benne, de nem jelentős az arányuk.

Mi történik akkor, amikor év végén a moratórium, és persze a kamatstop lejártával az ügyfelek szembesülnek a valós piaci kondíciókkal és a moratórium tényleges költségeivel? 

A felek közti bizalomnak és a megfelelő időben történő kapcsolatfelvételnek, valamint a kölcsönös segítségnyújtásnak óriási szerepe lesz abban, hogy áthidalható legyen ez az átmeneti időszak.

Mennyire érződik a kamatstop és az alapkamatemelés hatása az újonnan kihelyezett lakossági hitelek árazásában? 

A hitelkereslet lassulása miatt éles a piaci verseny az ügyfelek megszerzéséért, így a bankközi kamatláb emelkedésének hatása korántsem érződik teljes egészében az új hitelek kondícióiban. De még a nyomott árszintek mellett is csökken a hitelkereslet. Egyrészt azt látjuk, hogy vannak, akik kedvezőbb kamatkörnyezetben elindított beruházások esetében is kivárnak a folytatással, mert a trend megfordulására, a hozamkörnyezet enyhülésére várnak.

Ugyanakkor mi számítottunk a kamatkörnyezet változásából eredő keresletcsökkenésre, kerestük azokat a lehetőségeket, ahol új ügyfeleket tudunk szerezni, és ezért is volt jó lehetőség a Sberbank portfóliójának megvásárlása. Bízunk benne, hogy a bankfúzióval, és a legnagyobb hazai fiókhálózattal, a jövő májusi egységes banki megjelenéssel és a párhuzamosan zajló digitális fejlesztésekkel olyan pénzügyi szolgáltatási kínálatot nyújtunk számukra, hogy hosszú távon is ügyfelek maradnak.

Várható-e a következő hónapokban új termékek bevezetése akár a korábban említett lakossági vagy vállalati beruházási tervek támogatására? 

A banki termék- és kiszolgálási politikánk meghatározó eleme, hogy minden támogatott központi beruházásösztönző programban aktívan részt veszünk. Mivel azonban ezeket a programokat a költségvetési takarékosság jegyében visszafogták, ezért saját beruházásösztönző hitelkonstrukciókon dolgozunk annak érdekében, hogy az akár egy jelenleg nem várt recessziós környezetben is az időtálló fejlesztéseket támogatni tudjuk. Mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben biztosan várható új termékek elindítása.

Terveznek-e a jegybankihoz hasonló, saját fejlesztésű zöld otthonteremtési hitelkonstrukciót indítani? 

Jelenleg is számos kedvező hitelkonstrukciónk van a piacon, amelyek esetenként kedvezőbbek a mások által környezetbarátként feltüntetett ajánlatoknál. De átérezve az ügy fontosságát, mi is terveztük célzottan jelzáloghitelt, amely figyelembe veszi az ingatlabfedezet energiahatékonyságát.

A hitelkamatok villámgyors emelkedését egyelőre mérsékeltebben követi a betéti kamatoké. Várható-e a lakossági szegmensben, hogy vonzóbb megtakarítási lehetőségeket kínálnak a számukra, ezzel is ösztönözve az Ön által fontosnak tartott tartalékképzést? 

A lakosság és a vállalatok is betétekben tartják a pénzüket alapvetően, ami szerintem a bankok iránti bizalom jele. Népszerű árazású megtakarítási termékek is jelen vannak a piacon például a befektetési jegyek és az állampapírok is, viszont a jelen helyzetben azt tapasztaljuk, hogy az ügyfeleknek a likviditás és a biztonságos pénzügyi szolgáltatás sokkal fontosabb szempont. A betéti kamatok viszonylag mérsékeltebb emelkedése pedig így épül be a hitelek forrásköltségébe, ami azt is jelenti, hogy a hitelkamatok emelkedése ennél is gyorsabb lenne, amennyiben a betéti kamatok jobban átárazódnának.

Ezek szerint arra számítanak, hogy amíg nem csillapul az infláció, és nem áll vissza a gazdaság működése egy kiszámíthatóbb menetrendhez, addig nem emelkedik lényegesen a  lekötött pénzek aránya. 

Ezt nem lehet kizárólag egy szempontból vizsgálni, például a lekötött betétek kamatszínvonala egyben lehetőséget ad a hitelezésben alkalmazott kedvező kondíciókra is. Ez a kettő együtt mozog. Ugyanakkor az óvatosan emelkedő betéti kamatok mellett várakozásaink szerint megemelkedik az ügyfelek igénye a lekötött betétek iránt.

A következő fél évben megismételhetőnek látják-e az első féléves növekedést, eredményt? 

A hitelállomány növekedésének lassulása várható mind a vállalati, mind a lakossági oldalon. A betéti állomány tekintetében az utolsó negyedévben a lakosságnál stagnálást, a vállalatoknál kismértékű növekedést tapasztaltunk. Ez komoly jelzés, jobban örülnék, ha még növekedést látnánk mindenhol, még ha csökkenő üteműt is. Ezért is hangsúlyoztam korábban a megtakarítás és a fogyasztás közötti egyensúly fontosságát, mert ez az alkalmazkodóképesség záloga.

Pénzügyi oldalról vizsgálva a kérdést elmondható, hogy az elmúlt időszak banki likviditási feleslegét, ami főként az ügyfeleink erős megtakarítási pozícióiból adódik pénzpiaci kihelyezésekkel hasznosítva sikerült eredménytöbbletet elérnünk. Ez tartalékként szolgálhat majd a következő, átmeneti időszak teljes hatásait tekintve még nem felmérhető kockázatainak kezelésére, illetve arra, ha az ügyfeleink egy része nem tudja majd átmenetileg fenntartani a fizetőképességet. Ezért szerintem az első féléves eredmény duplázása nem reális a következő hónapokban. 

A digitalizációs folyamat eredményeivel mikor találkozhatnak majd közvetlenül az ügyfelek? 

Ez egy teljesen átfogó digitális transzformáció lesz: egy részét a szolgáltatásokon és a termékeken keresztül megtapasztalják majd az ügyfelek, más részét azonban közvetlenül nem, csak például az egységköltségek, a tranzakciós költségek csökkenésén keresztül érzékelik majd, amikor még versenyképesebb árakat tudunk majd adni nekik. De a kérdésére válaszolva, most elsősorban a Takarékbank beolvasztására koncentrálunk, amivel Magyarország legnagyobb vidéki ügyfélállományát fogjuk integrálni, és egységes módon kiszolgálni a folyamat végén.

Jelentkezett-e ügyfél lemorzsolódás a fúzió eddigi lépéseinél, és mire számítanak a következő ütem során, tekintve, hogy a vidéki takarékbankos ügyfélkörnek alapvetően más bankolási szokásai vannak?

Az alapvetőn városi ügyfelekkel bíró MKB és a Budapest Bank fúziója nem volt egyszerű művelet, de nem tapasztaltunk az általános mozgásokon túlmutató ügyfél elvándorlást.  A vidéki lakossági ügyfeleink becsatornázása, kiszolgálása a megújuló keretek között egy egységes és hatékonyabb banki szolgáltatásba nem mondom, hogy bonyolultabb, de mindenképp több odafigyelést igényel majd, mert eltérőek a fogyasztási szokások, az agrárvállalkozásoknak pedig vannak működési sajátosságaik. Ehhez jól értünk és ez kulcsfontosságú előny a számunkra, emellett a Bankholding egyesített szolgáltatási palettája már sokkal bővebb, mint a Takarékbanké volt, ezért magasabb szolgáltatási színvonalat fog számukra adni.

A minél jobb ügyfélkiszolgálás céljának mennyire megy keresztbe a fiókhálózat racionalizálása, egyes fiókok bezárása, tekintve, hogy vidéken jobban igénylik a személyes ügyintézést?

Tíz évvel ezelőtt lehet, hogy igaz volt, hogy a kisebb településen élő ügyfél mindent szeretett személyesen intézni, de mostanra ez változóban van. Személyes élményem volt, ahogy egy falunapon az egyik ügyfelünk a mobiltelefonján mutatta, hogyan eteti a készülék vezérlésével az ötezer csirkéjét.

De valóban, az agrárügyfélkör még azért jobban igényli a személyes találkozásokat, mint a városi ügyfélkör. Ennek megfelelően értékeltük át a fiókstratégiánkat: ha piaci alapon igény van arra, hogy pénzügyi szolgáltatásokkal kiszolgáljuk őket, és ha ezt költséghatékonyan meg is tudjuk tenni, akkor ezt feltétlenül biztosítjuk.

Az egyik legnagyobb piaci versenytársuk évekkel ezelőtt azt a célt fogalmazta meg, hogy az agrárfinanszírozás 40 százalékát ők szolgálják majd ki. Önöknek mekkora a részarányuk ebből a piacból?

Erről a piacról nincs hivatalos statisztika, de mi a saját adataink szerint piacvezetők vagyunk az agrárfinanszírozásban. Jelentős vidéki jelenlétünkkel elérjük az agrárvállalkozók többségét. Ez magában foglalja a vidéki kistermelők mellett a nagyon agilis kis és középméretű agrárvállalkozói réteget, akiket mi már nem megszerezni, hanem legjobban értve sajátosságaikat, innovatív pénzügyi szolgáltatásainkkal továbbra is kizárólagos bizalmukat megőrizve megtartani szeretnénk.

Tehát májustól jönnek az egységes szolgáltatások. Ekkor jelentik be a pénzintézet új nevét is? 

Az új név és a brand kialakítása már zajlik, szeretnénk, ha tükrözné, hogy a teljes ügyfélkörünkért felelősséget vállalunk és az ő pénzügyi szolgáltatásaik biztosításáért dolgozunk. Az idén már lesz bejelentés erről, hiszen egy brandet, egy nevet nem egy ajtóbenyitással fogunk bedobni, hanem jó előre kommunikálni fogjuk elsősorban az ügyfelek, de az üzleti partnerek felé is.

A bejelentett fúziós ütemterv szerint jövő májust követően kezdődne a tőzsdei rábocsátáshoz szükséges újabb egy éves előkészítő időszak. A mostani gazdasági turbulenciák, bizonytalanságok miatt változik-e a terv, halaszthatják-e ezt az időpontot? 

Az MKB révén már most is tőzsdén jegyzett cég vagyunk és a jelzálogbankunkkal is kereskednek. Az MKB átalakítása, vagy a koronavírus-válság sem kedvezett egy újabb kibocsátásnak, és jelenleg is éppen árzuhanásban vannak a bankrészvények, és a gazdasági kilátások tényleg nem kedvezőek. Most azt lehet mondani, hogy két éven belül nincs reális esély egy sikeres tőzsdei rábocsátásra, nem lehet a korábbi terveknél előrébb hozni. 

Holott a bank a méreténél fogva jelentős piaci szereplő, és a digitális transzformáció miatt is egyedülálló, ezért alapvetően vonzó befektetés lenne. Mindezek miatt nemcsak a hazai, hanem nemzetközi piacon is meg kell jelennie, ennek megfelelően állítottuk össze a stratégiánkat, és ennek megfelelően mondom ezt a két évet.

Vagyis akkor nem tartható a korábban említett 2024-es rábocsátási dátum? 

Még éppen beleférünk.

Ha jól olvasok a sorok között, akkor nemzetközi tőzsdei bevezetésben gondolkodnak. 

Mindkettő fontos számunkra, a hazai tőzsdei jelenlét éppúgy, mint a nemzetközi. De addig óriási munka vár ránk, a világpiaci trendeket figyelve pedig szerencse is kell. Viszont a terveink megvalósítása hatással lesz a részvények árfolyamára, és egy jó rábocsátási lehetőséget teremt majd.

A nyáron az MCC vitáján előkerült az a kérdés, hogy mennyire átlátható a Bankholding tulajdonosi háttere, tekintve, hogy jelentős részben a végső tulajdonosok háttérben maradását lehetővé tevő magántőkealapok tulajdonában van. Tulajdonosi körben felmerült-e, hogy változtassanak ezen a szerkezeten a tőzsdei rábocsátás előtt?

Ezek alapvetően tulajdonosi kérdések. Arról nincs polémia, hogy mennyire magyar, vagy nem magyar egy bank, és mi az a magyar bank. Szerintem az egyik legfontosabb kritérium, hogy itt születnek meg a döntések és itt van az irányítás. A másik – ha már tőzsdén vagyunk –, akkor az átláthatóság és a bizalom. A Bankholding létrejötte olyan folyamat volt, amelynél részt vett a magyar állam és egy tőzsdén jegyzett cég, az MKB is. Ez a folyamat teljesen átlátható módon ment végbe. A tulajdonosi szándék nem az, hogy ez a fajta átláthatóság megszűnjön, továbbra is fontos a transzparencia. Folyamatosan közzétesszük a tulajdonosi listánkat, ezt, és a kérdés kontextusát tekintve kijelenthető, hogy alapvetően magyar tulajdonosi körrel rendelkezünk. Talán a leginkább a magyar bankrendszerben.

Barna Zsolt, Bankholding vezérigazgatója az év elején az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy a bank osztalékpolitikáját a tulajdonosi döntés szerint úgy alakították ki, hogy az eredményt a fejlesztésekre fordítják. Ebben a gazdasági környezet változását is figyelembe véve van-e változás?

Azt tudom mondani, hogy a tulajdonosok alapvetően előtérbe helyezik a fejlesztési projekt véghez vitelét és a megfelelően biztonságos tőkehelyzet megteremtését. Csak akkor vesznek ki osztalékot, ha az előbbiek biztosítva vannak.

Vizsgálnak-e más belföldi akvizíciós lehetőségeket is?

Mi elég gyorsan reagálunk, ez látszik is a Sberbank példájából, alapvetően nyitott szemmel járunk, és minden jó lehetőséget megragadunk majd, hogy új ügyfeleket szerezzünk.

Forrás, fotó: Index