Új technológiákkal kerülhetik ki a nagyvállalatok a GMO-moratóriumot

Hiába próbálja szigorú keretek közé szorítani az Európai Unió a génmódosítást, az új, egyelőre kísérleti fázisban lévő eljárásokkal könnyen kikerülhetik a GMO-ra vonatkozó szabályokat a vállalatok. A szakemberek a legmodernebb technológiák alapos vizsgálatát sürgetik, a kockázatok feltérképezése nélkül ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek az új hibridek termesztésének.

Az európai uniós jog ma az előállítás módszere alapján sorolja a GMO-k körébe az egyes növényeket, állatokat, azonban számos olyan kísérleti eljárás zajlik a nagyvállalatoknál, amelyek esetében nem eldöntött, hogy az szabadon végezhető nemesítési munkát takar, vagy génmódosításra alkalmas módszerről van-e szó. Az EU csak most kezdett el foglalkozni a témával, Magyarország viszont a Földművelésügyi Minisztérium közlése szerint továbbra is az elővigyázatosság híve, és azon lesz, hogy az új technológiákkal létrehozott növények is GMO-nak minősüljenek. A szaktárca szerint uniós szintű jogszabály kell, mert a hazai törvénymódosítás nem jelent megoldást. Zászlós Tibor a GMO-mentes Magyarországért Egyesület elnöke szerint sok biotechnológiai eljárás létezik a génszerkezet átalakítására, de csak a felgyorsított nemesítési eljárásokat tartják elfogadhatóak.

A génmódosított növények legfőbb baja, hogy máig nem tudni, milyen hosszú távú hatással bírnak. Az EU csak 90 napos vizsgálatot ír elő ennek vizsgálatára, miközben például az új gyógyszereket három évig, három fajon kell tesztelni. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország regionális agrárkampány-felelőse szerint szükség lenne egy uniós alapra, amely fedezné a független laboratóriumi vizsgálatokat, hiszen a gyártók által elkészíttetett hatástanulmány hitelessége sokak szerint megkérdőjelezhető.

A vetőmag-előállítást ma globálisan néhány multicég tartja a kezében, amelyek sorra vásárolják fel egymást, ezzel tovább szűkítve a piacot. A folyamat ugyanakkor nagyon kiszolgáltatott helyzetet teremt, hiszen ha mindenhol ugyanazokat a fajtákat termeljük, egy megbetegedés világméretű éhínséghez vezethet. A cégeknek óriási hasznot jelent, hogy szinte az egész világot egyedül ők látják el vetőmaggal, a lobbierejük pedig folyamatosan erősödik. Ezért óriási diplomáciai nyomás nehezedik azokra az országokra, ahol moratórium van érvényben a génmódosítás ellen. A Greenpeace kampányfelelőse szerint egyelőre védelmet nyújt, hogy Magyarország GMO-mentességét alkotmányban rögzítette a kormány, azonban az lenne az igazi megoldás, ha a saját nemesítésünket magyar kézben tudhatnánk, a tájfajták pedig ismét bekerülnének a termesztésbe.

magyaridok.hu