Orbán Viktor miniszterelnök visszavonta az Óbudai Egyetem kancellárja, Monszpart Zsolt György megbízatását, akit két évvel ezelőtt nevezték ki kancellárnak, megbízása pedig 2017. november 17-ig szólt volna.
A miniszterelnök az oktatásért felelős miniszter előterjesztésére vonta vissza Monszpart Zsolt kancellári megbízatását – derül ki a határozatból. Monszpart korábban az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója, majd a Budapesti Szennyvíztisztítási Kft. alelnöke volt, de vezette a Stockholmi Magyar Nagykövetség kereskedelmi osztályát is. A menesztés oka egyelőre nem ismert, de az biztos, hogy gazdaságilag jól áll az Óbudai Egyetem: a Magyar Államkincstár adatai szerint az OE tartozásállománya 8-4 millió forint között mozog, ami lényegében egyenlő a nullával, hiszen ez általában az aktuálisan rendezendő számlákat takarja.
Mint ismert: Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2014. október 31-én jelentette be huszonegy felsőoktatási intézmény kancellárjának nevét. A november 15-ével kinevezett kancellároknak – köztük Monszpart Zsolt Györgynek -, akik a felsőoktatási intézmények gazdálkodásáért és üzemeltetéséért felelnek, november 24-én adta át a miniszter a megbízási okiratokat.
Botrány a kancellárok körül
Az intézmények gazdálkodásáért felelős vezetők kinevezése körül több botrány is akadt az elmúlt évben. A jelöltek közül kétfordulós pályázat alapján döntött az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a pályázatokat a VS szerezte meg és vette górcső alá, állításuk szerint kínosan gyenge munkákkal találkoztak. Mint írják: “értelmetlen mondatok, valódi pályázat helyett fél oldalnyi motivációs levél, árvízi védekezés mint hivatkozási alap” – nem erőltette meg magát a felsőoktatás egyik legfontosabb posztjára való jelentkezésnél a jelöltek nagy része.
Nagy port kavart a szentendrei ex-polgármester, Dietz Ferenc megválasztása, aki a Budapesti Gazdasági Főiskola kancellári posztját célozta és nyerte meg, annak ellenére, hogy egykori városa gazdálkodását 2006-tól 2014-ig tartó polgármestersége idején csődközelbe vitte, s akinek polgármestersége alatt több olyan eset is történt, ami mind a helyi lakosok, mind az ország közvéleményénél kiverte a biztosítékot. A kancellárok feladata a felsőoktatási intézmények pénzügyeinek menedzselése, ezért is különös a volt polgármester kinevezése, ugyanis épp az irányítása alatt álló város pénzügyeinek intézésében bizonyította, hogy nincs a helyzet magaslatán. Az ő megbízása még mindig él, az egyetem ellen azonban költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoznak, de úgy tűnik, hogy az ösztöndíjak kifizetésével is akad némi nehézségük.
A rendszer működik, a személycsere nem okoz gondot
A botrányos kinevezések és személycserék ellenére a felsőoktatás területén bevált, jól működik a kancellári rendszer. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) készült, a Magyar Államkincstár adataival is összevágó tavaly októberi értékelés szerint a 29 állami egyetem és főiskola összes lejárt tartozásállománya kevesebb mint felére csökkent egy év alatt, és a legnehezebb helyzetben lévő intézmények gazdálkodása szintén fejlődési pályára állt. A kancellári rendszerre a személycserék eddig nem voltak különösebb hatással. Így a Színház- és Filmművészeti Egyetemen januárban kitört botrány sem, amikor a jelölt, Papp Csilla az intézmény tiltakozása miatt visszalépett. Kupper Andrásnak azért kellett távoznia a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem éléről, mert nem tudott együttműködni a rektorral. Egészen más volt viszont Devecz Miklós esete. A Szegedi Tudományegyetem kancellárja azért mondott le szeptember végén, mert kiderült: a Facebookon megosztott egy szexista és menekültellenes fotót. A minisztériumban nem nézték jó szemmel a történteket, ezért Balog Zoltán azonnal el is fogadta a szakember lemondását. A gazdaságilag legrosszabb helyzetben lévő három felsőoktatási intézmény egyébként a Nyugat-magyarországi Egyetem, az Eötvös József Főiskola és a Szolnoki Főiskola.
PS-összeállítás, Fotó: Híradó
Facebook
Twitter
YouTube
RSS