Pesti Srácok

Újabb rekordokat döntött az ipari termelés növekedése

Újabb rekordokat döntött az ipari termelés növekedése

Júliusban az ipari termelés volumene 12,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 8,7 százalékkal emelkedett a termelés – erősítette meg csütörtökön második becslésével a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2017 márciusa óta nem volt ekkora növekedés az ipari termelésben.

Az első félévi 5,4 százalékos növekedés után az első hét hónapban 6,3 százalékkal nőtt a kibocsátás a tavalyi 3,5 százalékot követően. Az iparon belül 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 12,1, az energiaipar kibocsátása 2,3 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipari termelés 30 százalékát képviselő járműgyártásban az előző havi szerény 3,6 százalék után 34,5 százalékosra ugrott a növekedés üteme. A gyorsulás elsősorban a bázisévitől eltérő nyári leállással függ össze – jegyezte meg a KSH. A közúti gépjárműgyártás volumene 60, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 15,8 százalékkal emelkedett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,1 százalékkal nőtt, ezen belül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 44 százalékkal bővült, ugyanakkor a híradástechnikai berendezés gyártása 17,3 százalékkal visszaesett. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása ismét 6,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva a júniusi mindössze 0,9 százalék után. Átlag feletti mértékben, 13,5 százalékkal nőtt a villamos berendezés gyártása, de folytatódott a csökkenés a vegyiparban, ahol 3,7 százalékkal maradt el a kibocsátás az egy évvel korábbitól.

Az ipari export volumene 12,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 37 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 31,0 százalékkal, a 14 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 4,7 százalékkal emelkedett. Az előző havi visszaesés után kilőtt az élelmiszeripar is, 13,0 százalékkal nőtt az export, a villamosberendezések kivitele is 11,0 százalékkal nőtt, és a gyógyszerexport is 8,0 százalékkal meghaladta a tavaly júliusit.

Az ipar belföldi értékesítése 14,3, ezen belül a feldolgozóiparé 16,2 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos hónapjában. A járműipar belföldi eladásaiban 73,1 százalékos növekedést mért a KSH, ami még az előző évi tíz százalékos visszaesést tekintetbe véve is hatalmas. A számítástechnikai ágazat belföldi értékesítése térén júliusban 10,0 százalékkal folytatódott az idei egész évben tartó visszaesés. A gépgyártásban viszont második hónapja 20 százalék feletti, 28,2 százalékos volt a növekedés, és a villamosberendezésekből is 9,8 százalékkal többet adtak el, mint tavaly júliusban. Az élelmiszeripar 8,0 százalékkal növelte belföldi eladásait az előző havi mindössze 0,4 százalék után. A vegyiparban 18,2 százalékkal nőtt az értékesítés volumene, a gyógyszeriparé viszont 16,5 százalékkal zuhant. Rendeltetésük szerint vizsgálva 35,9 százalékkal nőttek a beruházási javak gyártóinak belföldi eladásai és 26,3 százalékkal a tartós fogyasztási cikkeket előállító cégeké.

PestiSracok facebook image

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 11,0 százalékkal nagyobb volt a tavaly júliusinál. Az új belföldi rendelések 14,7, az új exportrendelések 10,3 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány július végén 0,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az exportrendelések 1,6 százalékkal nőttek, ezen belül 4,1 százalékkal a járműiparé és 10,5 százalékkal a villamosberendezések gyártóié. A számítástechnikai exportrendelések tovább csökkennek, júliusban 10,2 százalékos volt az esés. Az iparvállalatok belföldi rendelésállománya 12,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi kiugró mértéktől, a járműipari rendelések főképp a bázishatás miatt 32,8 százalékkal megzuhantak, a villamosberendezések esetében viszont fordított a helyzet, a tavalyi szerény visszaesés után 27,5 százalékkal több megrendelés van rájuk. A számítástechnikai megrendelések tavaly április óta folyamatosan csökkennek – júliusban 3,4 százalékkal –, a gépipariak pedig éppen egy éve, legutóbb 18,4 százalékkal.

Forrás: MTI/KSH; Vezető kép: MTI/Krizsán Csaba

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.