Újra százezrek tüntettek a vitatott nyugdíjreform ellen Franciaországban
Franciaországban az elmúlt negyedévben tizenkettedik alkalommal szerveztek a szakszervezetek csütörtökön utcai tömegdemonstrációkat a vitatott nyugdíjreform ellen, egy nappal azelőtt, hogy a törvény alkotmányossági vizsgálatának eredményét közzéteszi az alkotmánytanács.
Bár az elmúlt hetekben fokozatosan csökkent a részvétel a több mint kétszáz városban rendezett utcai meneteken, a hatóságok szerint még csütörtökön is 400 és 600 ezer között voltak a tüntetők, akiket a franciák többsége továbbra is támogat. Párizsban csütörtökön 42 ezren tiltakoztak a rendőrség, 400 ezren a CGT szakszervezetek szerint. A múlt heti tiltakozó megmozduláson országszerte 570 ezren vettek részt, március 28-án pedig 740 ezren, az azt megelőző demonstrációkon pedig több mint egymillióan voltak a belügyminisztérium összesítése szerint.
A reformmal szembeni tiltakozás továbbra is erős
– jelentette ki Laurent Berger, a tüntetéseket szervező, mérsékeltnek számító CFDT szakszervezet vezetője.
A korábbi megmozdulások forgatókönyveihez hasonlóan csütörtökön is zavargások kísérték a békés meneteket. A nyugati Nantes-ban radikális anarchisták megdobálták a rendfenntartókat, akik könnygázzal és vízágyukkal oszlatták a rendbontókat. Párizsban az LVMH luxusvállalatnak a Champs-Élysées sugárúton található székházába behatolt a füstbombákkal és sípokkal felszerelt tüntetők egy része, miközben az alkotmánytanács épületét nagy erőkkel védték a rohamrendőrök, miután délelőtt néhányan megpróbálták az épület bejáratát kukákkal és füstbombákkal eltorlaszolni. A rendőrség négy embert előállított a helyszínen.
A párizsi prefektúra minden tiltakozást betiltott az alkotmánytanács épülete előtt csütörtök délután 4 óra és vasárnap reggel 6 óra között. A testület ugyanis péntek délután teszi közzé a jelentését a vitatott nyugdíjreform alkotmányossági vizsgálatáról, valamint az ellenzéki baloldal által kezdeményezett népszavazási javaslatról. Emmanuel Macron elnök korábban jelezte: miután a reform végigjárta "a demokratikus folyamatát", szeretné, ha még idén hatályba lépne.
A tüntetésekkel párhuzamosan meghirdetett sztrájkok is kifulladni látszanak: a közlekedésben nem voltak fennakadások, a közszférában dolgozóknak pedig alig 3,8 százaléka tartott munkabeszüntetést az április 6-i 6,5 százalékhoz képest. A stratégiai ágazatok közül az olajfinomítókban dolgozók egy része is sztrájkolt csütörtökön, de ez nem okozott gondokat a termelésben. A CGT szakszervezet pedig újra meghirdette csütörtökön a sztrájkot a párizsi hulladékszállításban. Márciusban három hétig tartottak munkabeszüntetést a kukások egyes fővárosi kerületekben, amelynek következtében 10 ezer tonna szemét halmozódott fel a járdákon, és vált a tiltakozási hullám jelképévé.
Nem ez az utolsó tiltakozási nap, még sokat fogjuk egymás látni
– jelentette ki Sophie Binet, a radikális CGT szakszervezet új főtitkára csütörtök délelőtt a Párizshoz közeli Ivry-sur-Seine szemétégetőjénél, amelyet ismét elfoglaltak a tiltakozók. A tömegdemonstrációkon megjelenő ellenzéki – baloldali – politikusok is megerősítették, hogy az alkotmánytanács döntésétől függetlenül a tiltakozás folytatódik.
A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány életbe nem léptette a francia alkotmány 49.3-as cikkelyét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. Azt követően hirdetettek határozatlan idejű sztrájkokat a szakszervezetek, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték. A kormány március 16-án vette igénybe azt az alkotmányos megoldást, amely lehetővé teszi a nyugdíjkorhatár 64 évre emelésének rendeleti úton történő bevezetését. Bár a pártok két hónapig vitáztak a törvénytervezetről a parlamentben, a kormány végül nem bocsátotta szavazásra. A kormány ellen emiatt benyújtott két ellenzéki bizalmatlansági indítvány elbukott, így a törvény a parlament által alkotmányosan elfogadottnak tekintendő. A törvény jelenleg folyó alkotmányossági vizsgálata az utolsó lépés a törvény kihirdetése előtt. Elemzők szerint nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy az alkotmánytanács megsemmisíti a teljes reformot. Azt viszont elképzelhető, hogy egyes részeit eltávolítja, és ezzel a törvény visszavonását követelő szakszervezetek tiltakozásának új lendültet adhat. A titkosszolgálatok jelezték: pénteken az alkotmánytanács döntését követően, függetlenül annak tartalmától, 131 helyen számítanak azonnali megmozdulásokra mintegy 41 ezer részvevővel.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Thibault Camus