Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna. Ukrajna gyorsított pályán történő csatlakozása nem szolgálja sem Magyarország, sem az EU érdekeit – mondta el az Országgyűlésben Orbán Viktor az Ukrajna az EU-hoz való csatlakozásával kapcsolatos vita során. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig elmondta, hogy amíg Magyarországnak 10 év kellett a csatlakozáshoz, addig Ukrajna tagjelölti státusza mindössze három hónap volt. Az ellenzék többsége azzal érvelt a vita során, hogy Ukrajna úgysem most csatlakozna, most csak a tagjelölti státuszról van szó, a Jobbik viszont meglepő módon kivételesen nem vette fel a baloldal narratíváját, hanem a Fidesz álláspontján van.
A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint az ülés 9 órakor kezdődött az Ukrajnával kapcsolatos indítvány tárgyalásával. Annak értelmében az Országgyűlés megállapítaná, hogy Ukrajna uniós csatlakozásához az előfeltételek nem teljesültek. Az uniós tagállamoknak mindenekelőtt stratégiai vitát kell folytatniuk arról, hogy milyen viszonyra törekszik az Európai Unió Ukrajnával, és egy esetleges ukrán tagság milyen hatással lenne az Európai Unió költségvetésére, kohéziós és agrárpolitikájára – érvelnek az előterjesztők.
Az Országgyűlés döntést hoz több mint húsz előterjesztésről, köztük a gyermek után járó pótszabadság biztosításának feltételeiről, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslatokról, továbbá arról az indítványról, amely alapján január 1-jétől létrejön a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium.
Nem időszerű Ukrajna csatlakozása az EU-hoz
Az őszi ülésszak 21. ülését Latorcai János nyitotta meg, majd a Fidesz frakcióvezetője szólalt fel elsőként. Kocsis Máté emlékeztetett, hogy még mindig tart a szomszédos háború, ami rengeteg áldozatot követel.
Azonnali fegyverszünetre és tűzszünetre van szükség
– mondta el a politikus, hozzátéve: most is több ezren menekültnek hozzánk Ukrajnából. Emlékeztetett: történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtást adja most Magyarország Ukrajnának, Brüsszel ugyanakkor nemcsak ilyen segítséget ad – pedig korábban csak erről és sisakokról volt szó –, hanem fegyvereket, tankokat is. Ukrajna háborúban áll, így meggondolatlan, hogy most csatlakozzanak az EU-hoz annak ellenére, hogy az Európai Bizottság ezt akarja. A kisebbségi nyelvhasználatról Kocsis elmondta, hogy ugyanaz a személy felel a magyarért, mint aki az ukránért, így nem csoda, hogy mindig a magyar csorbítása mellett érvel. Továbbá azt sem tudjuk megmondani, hogy mekkora Ukrajna területe és lakossága.
Az oroszok által megszállt területek is csatlakoznának az EU-hoz? Hogyan hatna az európai gazdaságra az ukrán gabona?
– tette fel a kérdéseket Kocsis.
Az Európai Bizottság ugyanakkor kettős mércével mér, ugyanis sem a jogi, sem a gazdasági csatlakozási feltételeket nem teljesíti Ukrajna. Hét kritériumból négyet tudnak teljesíteni. A tagfelvétel ugyanakkor nem vetne véget a háborúnak
– tette hozzá a frakcióvezető, emlékeztetve: hazánk csatlakozási folyamata is 10 évig tartott.
Igaz-e, hogy a csatlakozás révén a közép-európai országok esnének el forrásoktól? Miben változna az EU költségvetése?
– kérdezte. Kocsis kiemelte, hogy még azok is, akik nem értenek velünk egyet, a világ egyik legkorruptabb országának tartják Ukrajnát. Még az Amnesty International is ezen a véleményen van.
A határozati javaslat világossá teszi, hogy felelőtlenül, átgondolatlanul nem szabad Magyarországnak beleugrania ebbe a kalandba
– mondta.
Négy hónap alatt lett tagjelölt Ukrajna
A tegnapi integrációs bizottsági ülés után úgy helyes, ha megszólal a kormány
– ezt már Orbán Viktor mondta.
Üdvözöljük és fontosnak tartjuk, hogy érdemi vita folyhat a magyar parlamentben az ukrán csatlakozásról, ez a kérdés ugyanis az egész EU életét befolyásolja, az EU-ban viszont a vita helyett a fejjel megyünk a falnak. Ukrajna tavaly február 28-án nyújtotta be kérvényét, hogy csatlakozhasson. Négy hónap múlva már tagjelölt volt. Ez nem helyes. Általában átlagosan három év telik el. Ez egy leplezetlen részrehajlás
– jegyezte meg Orbán.
Fontos kérdés, hogy Magyarországnak és az EU-nak érdeke-e, hogy Ukrajna csatlakozzon a szövetséghez. A kormány álláspontja az, hogy Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna. Ukrajna gyorsított pályán történő csatlakozása nem szolgálja sem Magyarország, sem az EU érdekeit. A szabályok fontosak, és ha nem vesszük őket komolyan, akkor az EU megszűnik. Az EU-intézmények most azt akarják kérni, hogy ezeket a szabályokat rúgjuk fel. A bizottság most megelégszik azzal, ha az ukránok utólag teljesítik a feltételeket. Hét feltétel kellene a tagjelöltséghez, de eddig csak négyet teljesítettek
– összegzett. Orbán szerint ebből a négyből sem nagyon sikerült semmit teljesíteni, külön kitérve az igazságszolgáltatásra vonatkozó feltételekre.
Ukrajna tagsága esetén 190 millió eurós extra kiadást kell majd állnia a hét éves EU-s költségvetésnek a német számítások szerint. Az ukrán gazdák 93 millió eurós agrártámogatásra tarthatnak igényt. Az ukránok tehát tízszer annyit kapnának, mint amennyire ma Magyarország jogosult. Ennek tekintélyes része az USA-ba vándorolna, ugyanis bevásárolták magukat Ukrajnába. Ukrajnán kívül mindenki nettó befizetővé válna
– jegyezte meg Orbán. A miniszterelnök arra kérte a képviselőket, hogy ne csináljanak ebből a kérdésből ideológiát, legyen nemzeti ügy.
Senki sem akarja, hogy tönkretegyük Magyarországot. Nyomás alatt állunk, de az álláspontunk Ukrajnával kapcsolatban nem változott
– mondta.
A DK putyinozik
A DK részéről Arató Gergely elmondta, hogy ezt a szöveget, amit hallhattunk, nyilván Putyin mondta tollba. Ugyanakkor hazugnak is tartja, mert nyilvánvaló, hogy nem holnap fog csatlakozni Ukrajna az EU-hoz, hanem később, mert ez egy hosszú folyamat. Ugyanakkor nemzetellenesnek tartja, mert a kárpátaljai magyarok számára is fontos, hogy EU-tagok legyenek. Ukrajna akkor lesz tag, ha béke lesz, de ez akkor történik meg, ha Putyin visszavonulót fúj.
A brüsszeli bürokraták hangját halljuk a hazai baloldaltól
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka elmondta, hogy csak Magyarországon kérdezik meg az embereket arról, hogy mit szeretnének, a nemzeti konzultáció révén. Majd kitért arra, hogy örülne, hogyha a baloldal egyszer a saját hazája mellett állna ki és nem Ukrajna mellett.
A brüsszeli bürokraták hangját halljuk a baloldal által
– jegyezte meg Nacsa.
Az EU a saját hitelességét teszi próbára. A csatlakozás feltételeinek kikerülése milyen üzenet más várakozó országok számára?
– tette fel a kérdést, hozzátéve: a baloldal az unokáinkat is eladósítaná, ha bevenné így, most Ukrajnát, ugyanis 70 ezer millió euróba kerülne ez a csatlakozás. Nacsa furcsának tartja, hogy most a baloldal aggódik a külhoni magyarok miatt. Érdekes, hogy Szerbia tekintetében nem érdekli őket a külhoni magyarság, pedig ők is csatlakozni akarnak.
Nacsa Lőrinc. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Ez nem stratégiai vita
Az MSZP vezérszónoka Harangozó Tamás volt, aki elmondta, hogy tavaly még Orbán Viktor támogatta, hogy csatlakozzon Ukrajna az EU-hoz. Kitért arra, hogy Magyarország kormányának szempontjából érdekesek azok a felvetések, hogy Ukrajna csatlakozási előfeltételei nem teljesültek, majd ide citálta, hogy a választási törvényt módosítja a kormány, és egyébként is megbüntetik a képviselőket, ha nem az etikettnek megfelelően viselkednek a parlamentben. Szerinte egyébként nem stratégiai vita az, ami ma itt folyik.
Kell beszélni a kisebbségi jogokról, mezőgazdasági kérdésekről, korrupcióellenes küzdelemről
– emelte ki. Mindenkinek érdeke, hogy a szomszédaink is demokratikusok államok legyenek, szeretnénk, ha a kárpátaljai magyarok is biztonságba élnének, ez geopolitikai érdek – ez volt az álláspontja tavaly Harangozó szerint a kormánynak, ezért támogatták.
Akkor most mi folyik itt?
– tette fel a kérdést.
Harangozó Tamás. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Gelencsér Ferenc, a Momentum frakcióvezetője felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy Ukrajnában magyarok is élnek, de szerinte csak a szavak szintjén foglalkozik ezzel a kormány. Hozzátette, hogy Oroszország háromszor is pusztítást hozott Magyarországra, ezért úgy látja, létkérdés, hogy egy független Ukrajna legyen az ország szomszédja.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője „politikai cirkusznak” titulálta a vitát, ugyanis úgy látja, hogy a csatlakozási tárgyalás megkezdése nem jelent azonnali csatlakozást. Szerinte Magyarország biztonságára nem Ukrajna, hanem – mint fogalmazott – „Putyin kormánya jelenti a veszélyt”.
Szabó Tímea. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Ukrajnával jelenleg nem szabad megkezdeni a tárgyalásokat
– emelte ki Brenner Koloman, a Jobbik – Konzervatívok vezérszónoka. A politikus hangsúlyozta, hogy Ukrajna most háborúban áll, és olyan állam, amelyben szerinte komoly a korrupció és oligarchák rendszere áll fenn. Mint mondta, pártja egyértelműen támogatja a Fidesz határozati javaslatát.
Ukrajna egy terrorállam
– hangoztatta felszólalásában a Mi Hazánk frakcióvezetője. Toroczkai László szerint egyedül a pártja képviseli a magyarok érdekeit. Mint emlékeztetett, ők már az első pillanattól kezdve kijelentették, hogy Ukrajna – meglátása szerint – semmilyen szempontból nem alkalmas az uniós tagságra. Majd a frakcióvezető feltette a kérdést: „miért nem hívják be a KMKSZ elnökét? Itt van menekültként Budapesten.” Ezután egy kárpátaljai magyar katonakönyvét mutatott fel, hozzátéve, hogy a magyar kormánynak kötelessége lenne őket menteni.
Ungár Péter, az LMP vezérszónoka a vitában kifejtette: a magyar nemzeti érdek az, hogy Ukrajna megmaradjon és Oroszország ne arasson totális győzelmet.
A vétó sokszor jó tud lenni, de most nem erről van szó
– fogalmazott a képviselő. Hozzátette: nem biztos, hogy az új világrend jobb lesz Magyarországnak.
A külföldről érkező hangok mellett figyeljenek a magyar emberek érdekeire is
– hangsúlyozta válaszában Dömötör Csaba államtitkár. Emlékeztetett, hogy a november 17-én elindult nemzeti konzultációt eddig 280 ezret küldték vissza, amiből az látható, hogy a magyarok 98 százaléka szerint még nem adottak a feltételek ahhoz, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz.
Összegzésében Németh Zsolt, a Fidesz képviselője hangsúlyozta: a viták során a kormány világossá tette, hogy Magyarország támogatja Ukrajna szuverenitását.
Egy békés, prosperáló Ukrajnában vagyunk érdekeltek
– hangsúlyozta a politikus. Németh Zsolt kiemelte, hogy a kormány emellett támogatja Ukrajna tagjelölti státuszát. Ugyanakkor a képviselő hangsúlyozta: a teljesítményelvet tartja a kormány irányadónak, és Ukrajna nem teljesíti az unió által megfogalmazott csatlakozási feltételeket – ide sorolható a nemzetiségi kisebbségi feltételrendszer.
Németh Zsolt. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS