Az uniós átlag felett költünk az oktatásra

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kedden, az Országgyűlés kulturális bizottsága előtti éves meghallgatásán mutatott rá, hogy a magyar kormány az idén a 2010-es szintnél 645 milliárd forinttal fordít többet oktatásra, így Magyarország az európai átlag felett, a GDP 4,9 százalékát költi az ágazatra. Ezzel újabb ellenzéki toposz omlott össze a magyar oktatás alulfinanszírozottságának tárgyában.

Kásler Miklós beszámolójában kifejtette, hogy az oktatási infrastruktúra fejlesztésére 323 milliárd forint áll rendelkezésre, aminek eredményeként jelenleg is több, mint 800 intézményben zajlanak beruházások: 174 milliárd forint magyar állami forrásból tornatermek, tanuszodák épülnek, iskolákat újítanak fel, bővítenek, a 149 milliárd forintos uniós keretből pedig többségében épületkorszerűsítési célok valósulnak meg. A miniszter szólt arról is, hogy előrehaladott állapotban van az új Nemzeti alaptantervről szóló javaslat, amelynek elfogadását a kormány bármikor napirendjére tűzheti. A tervezethez – amelyet tavaly ősszel bocsátottak szakmai és társadalmi vitára – több, mint ezer hozzászólás érkezett.

Ezúttal is fontos célnak nevezte a politikus a diákok nyelvismeretének javítását. Felidézte: a kabinet ennek érdekében a jövő évtől lehetővé teszi a 9. és 11. évfolyamos tanulóknak, hogy kétszer két hetet olyan országban töltsenek, amelynek nyelvét tanulják. A kormány erre a célra 34-35 milliárd forintot szán – tette hozzá. Kiemelte továbbá, hogy a kabinet 11 milliárd forintos támogatásának köszönhetően a jövő évtől minden diák ingyenesen juthat tankönyvhöz, ami jelentősen csökkenti a családok kiadásait.

A jobbikos Farkas Gergely arról beszélt, hogy a minisztériumnak többet kellene tennie a fiatalok nyelvtanulásának segítéséért, valamint a külföldön munkát vállalók hazacsábításáért. A DK-s Gréczy Zsolt elmondta: továbbra is rossz konstrukciónak tartják az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amely helyett önálló egészségügyi, népjóléti, kutatási és kulturális tárcákat szeretnének. Szabó Szabolcs független képviselő úgy fogalmazott: a pedagógusok fizetésemelése “rég elinflálódott”, ezért nagyon komoly bérproblémák vannak az ágazatban. A szocialista Hiller István szerint a kormánynak többet kellene költenie a diákok idegennyelv-tanulásának támogatására, a kéthetes külföldi tartózkodások pedig túl rövid időt jelentenek erre a célra.

Kásler Miklós visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint csökkenne a pedagógusok száma. Tájékoztatása alapján míg 2010-ben 164 ezer tanár dolgozott, addig 2018-ban már 170 ezer. Kitért arra is: a pedagógusok bére 2013-hoz képest 50 százalékkal emelkedett, a fizetések pedig kiszámíthatóvá váltak az új életpályamodellnek köszönhetően, bár ez nem jelenti azt, hogy ne lenne helye további korrekciónak. A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország a kulturális célú támogatások területén az Európai Unió éllovasának tekinthető, 2017-ben ugyanis a GDP 1,7 százalékát fordította a területre. A kulturális kiadások 2010 óta két és félszeresükre emelkedtek, az idei 453 milliárd forintról pedig jövőre már 578 milliárd forintra nőnek – mondta.

A Városligetbe tervezett Magyar Zene Háza a Városliget Zrt. által közreadott látványterven. A világhírű japán építész, Fudzsimoto Szu által tervezett Magyar Zene Háza a Liget Budapest projekt keretében épülő, oktatási, múzeumi intézményként és koncerthelyszínként is szolgáló épület, amely 2020 végén nyithatja meg kapuit.

Kásler Miklós aláhúzta: a kormány rendkívül lényeges területként kezeli a kultúra finanszírozását, ami az ország gazdasági teljesítményének növekedéséhez is hozzájárulhat. Fontos eredményként említette a Magyarságkutató Intézet létrejöttét, céljaik között pedig kiemelte a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaövezetbe tervezett cirkuszművészeti központ kialakítását. A miniszter a sport területét is alapvető fontosságúnak nevezte, mivel az hozzájárul az emberek egészségéhez, a betegségek és a túlsúly elkerüléséhez, emellett jellemfejlesztő hatása is van. Európában egyedülállónak minősítette, hogy Magyarországon 1,2 millió gyermek sportol minden nap, a kormány célja pedig, hogy minden iskolában legyen sportolási lehetőség, továbbá minden járásban legyen egy uszoda.

A Duna-Ipoly tanuszodában hatpályás, 25 méteres, feszítettvizű úszómedence és egy 10 x 6 méteres tanmedence van. Alapvető feladata a kötelező testnevelési órák keretében végzett úszásoktatás kiszolgálása, emellett a versenysport, szabadidősport és a lakosság szolgálata.

A tárcavezető beszámolóját követően kormányoldalról a Fidesz részéről Dunai Mónika köszönetet mondott a miniszter idei munkájáért. Hoppál Péter hangsúlyozta: a kormány a millennium óta nem látott mértékű kulturális infrastrukturális fejlesztésbe kezdett, a filmművészetben bevezetett új struktúra pedig a magyar film reneszánszát hozta el, ami világsikerekben mutatkozik meg. Frakciótársa, L. Simon László megjegyezte: a minisztérium 3,2 milliárd forintos kiegészítő támogatást biztosít a fővárosi színházaknak, ami több a korábbi években a társasági adón keresztül nyújtott forrásoknál.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula