Pesti Srácok

Vallási tolerancia Iránban: börtönbe zárták, megkínozták és eltüntették a keresztény lányt

Vallási tolerancia Iránban: börtönbe zárták, megkínozták és eltüntették a keresztény lányt

Manapság, amikor százezrével hagyják ott hazájukat elsősorban muzulmán hitű afrikaiak, közel-keletiek, ázsiaiak, hogy Európába jöjjenek egy jobb élet reményében, a nyugati társadalmak a befogadás, elfogadás és a tolerancia szavakat használják a legsűrűbben. Cserében nagyon sokszor nem a befogadottak háláját kapják, nem beilleszkedni akarnak az újonnan érkezők, hanem saját törvényeik szerint élni abban a társadalomban, ahol tárt karokkal várták őket. Ezek az emberek sokszor igen agresszív módon lépnek fel a többségi európai társadalommal szemben, egyfajta hódítóként funkcionálnak és zárt közösségeket hoznak létre. Érdekes megnézni egy ellenpéldát, vajon milyen helyzete van Iránban egy kereszténynek, ott vajon mennyire fontos a vallási tolerancia, kapnak-e különleges elbírálást, akik nem a többség vallását követik. A választ egy keresztény hitre áttért iráni lány, Fatima Mohammadi története világítja meg igazán jól, akit hitéért letartóztattak, megkínoztak, majd legutóbb újra elfogták az iráni hatóságok és azóta nem lehet róla semmit tudni. Mire számíthat egy keresztény a perzsa Iránban? Semmi jóra.

A Vasarnap.hu még februárban írt erről a sajnos egyáltalán nem ritka esetről, hiszen tudjuk, hogy ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon. Miközben a pont Iránból is Európába érkező muzulmánok jogait szinte a többségi társadalmak fölé emelik az Európai Unió több nyugati tagállamában, addig szerte a világban szinte visszatért a Krisztus utáni évszázadok keresztényüldözése, mely fölött nagyvonalúan szemet hunynak a minden apróságért sivalkodó jogvédők.

Keresztényüldözés Iránban

A keresztényüldözés egyik eklatáns példája Fatima Mohammadi, huszonegy éves iráni keresztény lány, aki a keresztségben a Mariam nevet kapta. Mariam az ukrán utasszállító gép lelövése elleni tiltakozásra igyekezett még január 12-én, az iráni fővárosban, Teheránban, amikor a hatóságok feltartóztatták és ismeretlen helyre hurcolták. Azóta nincs felőle semmi hír, így sokan attól tartanak, hogy nem kerül elő élve a börtönből, vagy onnan, ahova elhurcolták. A huszonegy éves lány letartóztatása napján Twitter-oldalán élesen bírálta az iráni vezetést, amiért elnyomja saját népét és hamis hírekkel vezeti félre az embereket. A keresztény hitre áttért lányt nem először érték atrocitások az iráni hatóságok részéről, hiszen korábban is elfogták, elítélték és börtönbe zárták hitének gyakorlása miatt.

PestiSracok facebook image

Tiltott keresztény szertartás

2017-ben egy razzia során, melyet az iráni hatóságok egy lakástemplomban hajtottak végre, több hittársával együtt Mariamot is letartóztatták. A rögtönzött bíróság hat hónap börtönbüntetésre ítélte az akkor még alig tizennyolc éves lányt, amiért tiltott keresztény szertartáson vett részt. Ez az eljárás és a keresztény hit titkos gyakorlása azt az őskeresztény időszakot eleveníti fel, amikor akár halállal is büntethették a keresztényeket, mindez azonban 2020-ban történik. Mariam büntetését a híres Evin börtönben töltötte le, ahova főként politikai foglyokat és ellenzéki értelmiségieket zárnak be, emiatt gyakran emlegetik a fegyházat „Evin Egyetemnek”. Az embertelen körülményekről híres börtönből Mariam levélben tiltakozott az iráni hatóságok diszkriminatív fellépései ellen, amiért bántalmazzák a hitüket gyakorló keresztényeket. Iránból egyébként egyre többen menekülnek el keresztény hitük miatt, a valódi menekültekkel azonban kevésbé foglalkoznak az európai államok.

Fizikai és lelki bántalmazás

Miután kiszabadult a börtönből, 2018. júniusában nyílt levélben írta meg a hat hónap alatt elszenvedett embertelen bánásmódot. Állítása szerint fogvatartása alatt többször érte fizikai és lelki bántalmazás. Írásában részletesen megírta az börtönőrök tetteit. Egyszer órákig terrorizálták azzal, hogy írjon alá egy papírt, amiben elismeri meg nem történt törvénytelen szexuális kapcsolatait – írta meg akkor a linga.org. Ezzel azonban nem értek véget Mariam megpróbáltatásai, hiszen az Islam Bag online portál írásában emlékeztetett arra, hogy 2019. július 9-én, egy buszon utazva egy hidzsábot viselő nő támadta meg Mariamot, amiért fejkendőjét szabálytalanul viselte és nem takarta el az egész haját. A felháborodott muszlim asszony bántalmazni kezdte a fiatal lányt, amikor is a buszvezető közbelépett és elkísérte a két nőt a rendőrségre. Az iráni hatóságok a kihallgatás után az agresszívan fellépő nőt elengedték, Mariam csak egy napi fogva tartást követően mehetett haza. Harmadszorra azonban lehet, hogy nem lesz ekkora szerencséje a keresztény lánynak, akiről lassan két hónapja nincs hír. Mindez pedig megtörténhet, miközben folyamatosan egyenlőségről, színes, multikulti társadalmakról és megbélyegzett muszlimokról hallunk. A valódi üldözöttek azonban csöndben szenvednek, értük szinte senki sem emeli fel a szavát.

https://twitter.com/ojiman2/status/1218268530769977345

Forrás: 777.hu, vasarnap.hu, PS, linga.org ; Fotó: women.ncr-iran.org

Ajánljuk még

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

Jelenés helyett, avagy a szív diadala Međugorjéban

Exkluzív 2023 augusztus 30.
Van egy hely a világon, ahol a hit a mindennapi élet természetes, magától értetődő része. Ahol Isten és a Szűzanya jelenléte annyira élő, hogy szinte tapintani lehet a tűző napon, a 40 fokos rezonáló levegőben, a kövekben, az áhítattól ragyogó és könyörgő arcokon. Međugorje kicsinyke település Bosznia-Hercegovinában, alig néhány kilométerre a horvát határtól, amelynek a nevét 1981 után ismerte meg a világ. Hívek tömegei zarándokolnak azóta ide az év minden napján, hogy találkozzanak az élő Istennel és a Szűzanyával, választ kapjanak legsúlyosabb kérdéseikre, hogy megérintse őket is a Béke Királynője. Soha nem volt még akkora szüksége a világnak egy óvó, intő anyai szívre, mint napjainkban, és talán soha nem áhítottuk még így a békét, mint ma, amikor ártatlan emberek veszítik életüket számlálatlanul és értelmetlenül a közvetlen szomszédságunkban, és nem létező igazságokat latolgatva attól rettegünk, legalább ne égjen holnap az egész világ. Međugorjéban mégis valami megmagyarázhatatlan nyugalom árad minden épületből, minden szegletből. Szent Jakab temploma előtt betölti a teret a halk hozsanna. Az emberek csak jönnek és jönnek, énekelnek. Odabent a templomban egymás után borulnak térdre, pár száz méterre a feltámadt Krisztus térdéről törlik a kicsorduló könnyeket és mosollyal az arcukon indulnak tovább. A hitük az, ami mosollyá változtatja a könnyeket és reménnyé az elveszettséget, békévé a békétlenséget.