Pesti Srácok

Nálam jobban senki nem utálja Dobrevet, meg Gyurcsányt, de…

Nálam jobban senki nem utálja Dobrevet, meg Gyurcsányt, de…
Fotó: Hatlaczki Balázs/PS

Én magam is gúnyolódtam rajtuk eleget, de csak rajtuk, kettőjükön, hiszen az azért adja magát, hogy mindkettőjüket lehetett sajnálni a másik miatt. De ez a sajnálat (ami természetesen ebben az esetben ugyebár gúny) a főhatalmat birtokló és arra újra pályázó kommunista hercegnőnek és a bukott férjének szólt, akiket közszereplőként lehet szabadon megítélni. Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc nem csak egy házasság, hanem egy politikai projekt is.

Különösen, amióta Dobrev Klára nevére vette a DK-át, ők egy politikai csapat voltak, ahogy persze előtte is, a volt kommunista hálózat látszódó részei a közéletben. Bűneik nyilvánvalóak, szabadon bírálhatóak. De a házasságuk politikai aspektusaitól eltekintve természetesen tabu minden jóérzésű ember számára. Nem tartozik a nyilvánosságra, csak az, amit ők jónak látnak nyilvánosságra hozni. Azon persze lehet viccelődni, hogy Feri végre szabad, vagy hogy Klára kivirult, amióta szétváltak, de ez vélemény, nem tényközlés.

Dobrev
Ferenc itt még nem Dobrev Klára volt férje.

 

Dobrev Klára végül is legyőzte Ferencet

 

Amit a külföldi bekötésű, a magyar közélet befolyásolását szolgáló, hivatásosok által működtetett weboldal megírt, ahhoz senkinek semmi köze. Attól, hogy valaki közszereplő, attól még a magánélete tabu, ha van annyi esze, hogy maga nem hozza nyilvánosságra. Szerencsétlen Jakab Péter liezonja sem érdekelt, minden ilyen a bulvársajtó mocskába való, amelyet szégyen, hogy egyesek komolyan vesznek.

Persze a politikai harc mindenütt zajlik, ha Gyurcsány Ferenc helyett Dobrev Klára nem lenne a Tisza Párt útjában, még mindig úgy tudnánk az ellenzéki, liberális, baloldali sajtóból, hogy példás házasságban élnek.

Mindez teljesen független attól, hogy Dobrev Klára sem hótiszta körülmények között jutott hozzá Ferenchez, aki már volt házas ugyebár. Legalábbis a kilencvenes évekbeli időrendekből ilyesmit lehet kikövetkeztetni.

Az egész ügyet egyébként felfoghatjuk úgy is, mint a különböző progresszív frakciók közötti harcot. Ilyenkor egész érdekes lenne például ismerni az Apró-klán 1989 előtti történetét. Magyar Péter családja ugye szintén a diktatúra élcsapatában senyvedett akkoriban, vajon azonos vagy különböző frakcióban voltak az MSZMP-ben a Dobrev nagypapával? Mennyire mély is ez az ismeretség vagy ellentét?

Mondjuk így már azt is érdekes lehetne például megtudni, hogy a vonatkozó “oknyomozó” portál “újságíróinak” felmenői vajon hol próbálták meg túlélni a diktatúrát? Vajon miért van az, hogy egészen véletlenül mindig ugyanannak a néhány száz családnak a tagjai bukkannak fel akkor, ha az ellenzék élethalálharcainak a mélyére nézünk? A diktatúra “unokatalálkozói” olyanok lennének, mint egy celebparti, csak itt nem a Blikk olvasói ismernének mindenkit, hanem a politika iránt érdeklődő emberek. A jelenlévő baloldali-ellenzéki újságírókról sem lehetne nagyon eldönteni, hogy a nagypapi jogán vagy hivatalból vannak jelen.

Szóval emlékeztetnék mindenkit, Dobrev Klára magánéletéhez, házasságához senkinek semmi köze, engem inkább a politikai tevékenysége érdekelne, ha valaki olyan komoly helyismerettel nyomozni szeretne, mint a Direkt36.

Habár még abban sem vagyok biztos, hogy jelen esetben Gyurcsány gyalázásával nem éppen építeni akarják-e Dobrev Klárát? Az áldozatpóz még mindig nagyon menő a liberális fejekben és azért elég sok olyan aktor akad a sötétségben, akinek nem érdeke, hogy Magyar Péter kizárólagos jogokkal szabaduljon rá az ellopandónak ítélt nemzeti vagyonra. A DK-nak manapság nem megy túl jól, minden bajával együtt ott Feri volt az ész, amíg teljesen szét nem csúszott. De politikai halálában még lehet hasznára a pártjának, hátha ebben az esetben is működik a gyurcsányozás.

Szóval legyünk óvatosak, Dobrev Klára bizonyosan nem áldozata a Ferinek. Lehetek annyira gonosz, hogy inkább fordítva gondoljam? (Mosolyjel)

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.