Pesti Srácok

Nálam jobban senki nem utálja Dobrevet, meg Gyurcsányt, de…

Nálam jobban senki nem utálja Dobrevet, meg Gyurcsányt, de…
Fotó: Hatlaczki Balázs/PS

Én magam is gúnyolódtam rajtuk eleget, de csak rajtuk, kettőjükön, hiszen az azért adja magát, hogy mindkettőjüket lehetett sajnálni a másik miatt. De ez a sajnálat (ami természetesen ebben az esetben ugyebár gúny) a főhatalmat birtokló és arra újra pályázó kommunista hercegnőnek és a bukott férjének szólt, akiket közszereplőként lehet szabadon megítélni. Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc nem csak egy házasság, hanem egy politikai projekt is.

Különösen, amióta Dobrev Klára nevére vette a DK-át, ők egy politikai csapat voltak, ahogy persze előtte is, a volt kommunista hálózat látszódó részei a közéletben. Bűneik nyilvánvalóak, szabadon bírálhatóak. De a házasságuk politikai aspektusaitól eltekintve természetesen tabu minden jóérzésű ember számára. Nem tartozik a nyilvánosságra, csak az, amit ők jónak látnak nyilvánosságra hozni. Azon persze lehet viccelődni, hogy Feri végre szabad, vagy hogy Klára kivirult, amióta szétváltak, de ez vélemény, nem tényközlés.

Dobrev
Ferenc itt még nem Dobrev Klára volt férje.

 

Dobrev Klára végül is legyőzte Ferencet

 

Amit a külföldi bekötésű, a magyar közélet befolyásolását szolgáló, hivatásosok által működtetett weboldal megírt, ahhoz senkinek semmi köze. Attól, hogy valaki közszereplő, attól még a magánélete tabu, ha van annyi esze, hogy maga nem hozza nyilvánosságra. Szerencsétlen Jakab Péter liezonja sem érdekelt, minden ilyen a bulvársajtó mocskába való, amelyet szégyen, hogy egyesek komolyan vesznek.

Persze a politikai harc mindenütt zajlik, ha Gyurcsány Ferenc helyett Dobrev Klára nem lenne a Tisza Párt útjában, még mindig úgy tudnánk az ellenzéki, liberális, baloldali sajtóból, hogy példás házasságban élnek.

Mindez teljesen független attól, hogy Dobrev Klára sem hótiszta körülmények között jutott hozzá Ferenchez, aki már volt házas ugyebár. Legalábbis a kilencvenes évekbeli időrendekből ilyesmit lehet kikövetkeztetni.

Az egész ügyet egyébként felfoghatjuk úgy is, mint a különböző progresszív frakciók közötti harcot. Ilyenkor egész érdekes lenne például ismerni az Apró-klán 1989 előtti történetét. Magyar Péter családja ugye szintén a diktatúra élcsapatában senyvedett akkoriban, vajon azonos vagy különböző frakcióban voltak az MSZMP-ben a Dobrev nagypapával? Mennyire mély is ez az ismeretség vagy ellentét?

Mondjuk így már azt is érdekes lehetne például megtudni, hogy a vonatkozó “oknyomozó” portál “újságíróinak” felmenői vajon hol próbálták meg túlélni a diktatúrát? Vajon miért van az, hogy egészen véletlenül mindig ugyanannak a néhány száz családnak a tagjai bukkannak fel akkor, ha az ellenzék élethalálharcainak a mélyére nézünk? A diktatúra “unokatalálkozói” olyanok lennének, mint egy celebparti, csak itt nem a Blikk olvasói ismernének mindenkit, hanem a politika iránt érdeklődő emberek. A jelenlévő baloldali-ellenzéki újságírókról sem lehetne nagyon eldönteni, hogy a nagypapi jogán vagy hivatalból vannak jelen.

Szóval emlékeztetnék mindenkit, Dobrev Klára magánéletéhez, házasságához senkinek semmi köze, engem inkább a politikai tevékenysége érdekelne, ha valaki olyan komoly helyismerettel nyomozni szeretne, mint a Direkt36.

Habár még abban sem vagyok biztos, hogy jelen esetben Gyurcsány gyalázásával nem éppen építeni akarják-e Dobrev Klárát? Az áldozatpóz még mindig nagyon menő a liberális fejekben és azért elég sok olyan aktor akad a sötétségben, akinek nem érdeke, hogy Magyar Péter kizárólagos jogokkal szabaduljon rá az ellopandónak ítélt nemzeti vagyonra. A DK-nak manapság nem megy túl jól, minden bajával együtt ott Feri volt az ész, amíg teljesen szét nem csúszott. De politikai halálában még lehet hasznára a pártjának, hátha ebben az esetben is működik a gyurcsányozás.

Szóval legyünk óvatosak, Dobrev Klára bizonyosan nem áldozata a Ferinek. Lehetek annyira gonosz, hogy inkább fordítva gondoljam? (Mosolyjel)

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.