Jézus

A tolvajnak az lenne jó, ha nem lenne világosság, a világnak – hogy ne legyen Jézus. – írja Dimitrij Mereskovszkij nagy orosz író, gondolkodó több mint száz éve, Az ismeretlen Jézus című művében.
Volt-e Jézus?- erre a kérdésre nem az tud feleletet adni, aki számára Ő csak volt, hanem az, aki számára Ő volt, van és lesz. János evangéliumában Jézusról ezt olvashatjuk:
Úgy láttok meg Engem magatokban, mint amikor valaki a vízben, vagy a tükörben látja meg magát.
Manapság divat Európa nyugati felén az istentagadás, a kereszténység megtagadása, egyáltalán annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy Jézus, mint történeti személy élt-e? A kereszténység elleni gyűlölet nem mai keletű, hiszen az ókori Rómában a keresztényüldözés napi feladat volt.

Jézus tagadása később, a keresztény gyűlölet újra értelmezése a felvilágosodás (XVIII. század) korában kapott lendületet. Az Istentagadás, a kereszténység, a zsidóság üldözése a XX. században csúcsra járt a hitleri harmadik birodalomban, amikor a gonoszság, az embertelenség, a faji gyűlölet, az emberi méltóság meggyalázása a minden addig elképzelhetőt meghaladta. Persze, hogy ennek a fasiszta-náci ideológiának útjában állt a szeretetet hirdető Jézus. A legegyszerűbb volt, tagadni. A bolsevista, kommunista ideológia is tagadta Jézus létét, sőt a kereszténységet, mint vallást üldözte, templomaikat a Szovjetunióban és a szocialista országokban lerombolta, elvette, egyházi intézményeiket, iskoláikat államosította, papjaikat kivégeztette vagy börtönbe zárta, keresztény hitük terjesztését kommunista ellenőrzés alá vonta. Ennek ellenére a Szovjetunióban, a Közép-Kelet Európai megszállt csatlós államokban a keresztény hitet nem tudták kiirtani. Jézus tovább élt az emberekben, a templomokban, a családokban.
Az újból feléledő neomarxista, neoliberális woke-izmus főként az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában erőszakosan terjeszti a családellenes ateizmust, olykor az aberrált LMBTQ vagy genderizmus formájában. Jézus létét, a jézusi eszmét ennek ellenére nem lehet megsemmisíteni. Mit ír a Got Questions bibliai magyarázata. ,,Az „Emberfia” kifejezés messiási titulus volt. Jézus az, akinek hatalom, dicsőség és királyi uralom adatott. Amikor Jézus ezt a kifejezést használta, akkor az Emberfia próféciát magára vonatkoztatta. A korabeli zsidók nagyon jól ismerték a kifejezést és azt, hogy kire vonatkozik. Jézus ezzel azt hirdette, hogy ő a Messiás. Az ,,Emberfia” kifejezés másodlagos jelentése az, hogy Jézus valóban ember volt. Isten kilencvenháromszor hívja Ezékiel prófétát emberfiának. Egyszerűen embernek nevezte Ezékielt. Az emberfia ember. Jézus valódi isten volt (János 1:1), de ember is volt egyben (János 1:14). Az evangélium szerint:
az Isten Lelkét erről ismeritek meg: amelyik lélek vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentől van.
Igen, Jézus az Isten Fia volt; lényegében isten volt. Igen, Jézus az Emberfia is volt; lényegében ember volt
Soha nem volt aktuálisabb, hogy ismét János evangéliumából (János VII. 7.) idézzek:
Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl: mert én bizonyságot teszek felőle, hogy az ő cselekedetei gonoszak.
Különösen a háborúk idején kezdik gyűlölni Jézust, a béke, a megbocsátás, a szeretet hirdetőjét. Nem kell messze menni időben ha az ukrán-orosz háborúra gondolunk, amikor az ukránok még fegyverszünetre sem hajlandók az ortodox karácsony napjaiban. Nem számít nekik, hogy e néhány nap alatt ártatlan ezrek halnak meg. Ugyanakkor az engesztelhetetlen vak gyűlölet hajtja a szélsőséges iszlám hívőket a keresztények és a zsidóság ellen, mert elpusztításukra esküdtek. De idézhetnénk Mereskovszkijt is, aki ezt írja 110 éve, a Nagy Háború (I. világháború) idején:
Jézust újra elkezdték gyűlölni, a világ legnagyobb gaztette kezdetén, a világháború előestéjén, annyira, amennyire még soha.
Nem ismerős ez? Nem fordítható át a mai hónapokra, napokra? Nobel-díjas tudósok egész sora tette le a voksot Isten - nevezhetjük bárminek- mellett. Albert Einstein német fizikus ezt jelenti ki:
Minél mélyebben hatol az ember a természet titkaiba, annál nagyobb tiszteletet érez Isten iránt.
Majd máshol ezt írja:
Minél többet foglalkozom a tudománnyal, annál inkább hiszek Istenben.
Max Planck német fizikus ezt vallja:
Az egész univerzumban nincs azonban intelligens és örökkévaló erő, azt kell tehát feltételeznünk, hogy e mögött az erő mögött van egy öntudatos, intelligens Elme és Szellem. Ez a valódi eredete az anyagnak.
Werner Heisenberg szintén Nobel-díjas fizikus ezt vallja:
A természettudományok poharából az első korty ateistává tesz, de a pohár alján ott vár Isten.
Heisenberget 1964-ben az ELTE díszdoktorává avatták. Egy anekdota szerint Heisenberg megállt az előadása egy kritikus pontján, és azt mondta többségében materialista tudósokból álló hallgatóságának: „Innen csak úgy tudunk továbblépni, ha feltételezzük Isten létezését.”A tudósok izegni-mozogni kezdtek, zavartan néztek egymásra, egyesek szeme könnybe is lábadt, hiszen nem egy pap, hanem a kor legnagyobb elméleti fizikusa tanította őket istenhitre."
Idén éppen advent utolsó hetében interjút készítettem Kiss-Rigó Lászlóval, szeged-csanádi püspökkel. Jézus születését, Krisztus feltámadását tagadók ellenében a püspök fontosnak tartja a keresztény hitet. Azért ünnepeljük a karácsonyt, Jézus születését - szögezte le Kiss-Rigó László - mert Isten ajándékba adta saját fiát, Jézust s vele együtt az emberséget, ami a legnagyobb szeretet kifejezése. Ilyenkor mi is ajándékozunk. Ilyenkor működik a tevékeny szolidaritás. János evangéliumát idézte: ha valakinek van több, amiből a másik embernek nincsen, az adjon egyet, amiből a másik nélkülözik.
Ezek a fontos kérdések 2024 karácsonyán is. Az emberség, a szolidaritás, a szeretet, valamint minden nép, minden egyes ember saját nemzete iránt érzett felelőssége. Az istentagadók tagadják Jézust, Jézus emberfia születését is. Ezért különcnek, bolondnak tartják azt, aki ha baj van, segítség kell Istenhez fordul. Csókay András, nemzetközi hírű agysebész egy-egy nagyobb operáció előtt Istenhez imádkozik, hogy sikerüljön megmenteni egy embert. Az orvostársadalom egy része kiveti őt, pedig sikeres, életmentő orvos. Nem tudják elfogadni a tudomány és a hit szimbiózisát. Einstentől vagy Heisenbergtől kellene többet olvasni.
Sőt Teller Edétől, a hidrogén bomba atyjától kellene példát venni. Volt szerencsém vele beszélgetni az első szabadon választott Parlamentben 1990 augusztus 20-án, amikor több mint negyven év után Szent István király születését ünnepelhettük. Elmondta, hogy tudományos kutatásai nem ellenkeznek Isten hitével, majd rajongva beszélt Ady Endre istenes verseiről, amiből szavalt is egyet.
Ezek után nem akarok előhozakodni a világirodalom nagyjaira, elég ha nagy magyar költőinkre hivatkozom, mert szükséges. Ha egyesek nem hisznek Jézus születésében, áldásos tevékenységében, akkor ők, irodalmunk nagyjai miért hittek benne, miért fordultak feléje? Csak néhány példát hozok elő.
Babits Mihály ezt írja Éneke Krisztus születéséről versében:
,,Jőjjetek, óh hívekdiadalmaskodva,jőjjetek, jőjjetek Bethlehembe!Megszületett az angyalok királya...óh jőjjetek, imádjuk az Urat!..
Ady Endre ezt vallja – A Jézuska tiszteletére versében.
A született Jézus,Ez igézetes gyermek,Áldja meg azokat,Kik a szívünkbe vernekMérges szuronyokat.
Áldassanak bennünkA kifeslett vér-rózsák:Bánat, kín, szenvedés,Mert Jézus volt a JóságS a nagy, szent türelem...
József Attila - Betlehemi királyok -hoz fordul:
Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!Három király mi vagyunk.Lángos csillag állt felettünk,gyalog jöttünk, mert siettünk,kis juhocska mondta – biztositt lakik a Jézus Krisztus.Menyhárt király a nevem.Segíts, édes Istenem. Istenfia, jónapot, jónapot!Nem vagyunk mi vén papok.Úgy hallottuk, megszülettél,szegények királya lettél...
A székely Reményik Sándor Jézushoz fordul a legnehezebb időkben Lefelé menet c. versében:
"Elváltozék..." Köntöse mint a hó.Olyan szép, hogy már-már félelmetes, -Mégis: a hegyen lakni Vele jó.Maradni: örök fészket rakni volna jó.De nem lehet. Már sápad a csoda,Az út megint a völgybe lehalad,Jézus a völgyben is Jézus marad,De jaj nekünk!Akik a völgybe Vele lemegyünk,Megszabadított szemű hegy-lakókCsak egy-egy csoda-percig lehetünk.Elfelejtjük az elsápadt csodát,És lenn, a gomolygó völgyi borúban,Az emberben, a szürke-szomorúban,Nem látjuk többé az Isten fiát.
Remenyik kimondatlanul is a trianoni tragédiáról, Erdély, szülőföldje elvesztésén borong. A fájdalom, a kilátástalanság akkora, hogy talán örökké elveszik az erdélyi, a székely magyarok számára Isten fia, Jézus. Hát hová is fordulhatott volna az elkeseredett költő, mint a Megváltóhoz.
Vezető kép: Gherardo delle Notti vagy Gheritt van Hontorst - A gyermek imádása - Google Art Project.jpg