Vajon ma a “baloldal” hány május elsejei rendezvényén követelnek majd békét?

Most azok az Oroszországgal szembeni háború legnagyobb támogatói, akik és akiknek a szellemi elődei a Szovjetunióval valahogy nem voltak ennyire kritikusak. Pedig Oroszországnak pont annyi atombombája van, mint a Szovjetuniónak. És mindkettőnek pont annyi van, ami a “békés egymás mellett élés” politikáját rendesen megindokolja. Én egyszerűen nem értem ezt a hatalmas háborús nekibuzdulást. A Szovjetunió is megtámadott maga körül mindent és elfoglalta egyes országokat, mégsem akarta Nyugat-Európa effektíve lerohanni. Pedig az első és második világháborús tervek biztos akkor is megvoltak valahol.

Május elseje elvileg a munka ünnepe, rengeteg vicc született ezzel kapcsolatban, hogy van abból elég, de egy majdnem a teljes foglalkoztatást biztosító országban biztos nem a munkanélküli tömegek szenvedéseit fogják megénekelni a baloldali szónokok. És hát mostanában, hála a fejlődésnek, a sör is mindig hideg, ez volt ugyanis a fő problémája a szocialista május elsejéknek, ha jó volt az idő, biztos meleg lett a sör is már délre, amikor a kitikkadt felvonulók odaértek a majálisra.

De ha jól emlékszem mindig beszéltek a békéről is, ami a világ dolgozóinak eminens érdeke, mert a kapitalisták, a rohadt imperialisták mindig a dolgozókat küldik a vágóhídra a profitért. Sokszor leírtam már, de úgy látszik nem lehet elégszer ismételni, a kapitalizmusban minden igaz volt, ami rosszat a szocialista tábor mondott róla és a szocializmusban minden igaz volt, amit a kapitalisták mondtak róla. Most, hogy mindkét helyen kapitalizmus van, szintén nem lehetnek kétségeink, hogy lényegét tekintve az orosz és a nyugati propaganda is igaz.

És sajnos megint mi, közép-európaiak, kisemberek vagyunk középen, mondjuk most is főleg szegény lengyelek, ahol éppen a demokrácia látszatát is felszámolják lelkes EU-s támogatással, amelyet egyébként nem fed el az egyébként sajnos katonai értelemben nevetséges orosz ellenes nekibuzdulásuk.

Nem kellene újra a békéről áradozni elvtársak? Vajon kinek a fiai és lányai fognak harcolni az újra nyitott keleti fronton, ott ahol az időjárás eróziója el sem tüntette a második világháború lövészárkait és bombatölcséreit? A több millió katonát rejtő tömegsírokról nem is beszélve. Május elsején nem kellene aktuálisnak lenni? Azt mondják már nincs munkásság, ami persze nem igaz, szervezett munkásság nincs, de főleg olyan baloldali pártok nincsenek, akiket a legcsekélyebb mértékben is érdekelne a normális emberek sorsa, életszínvonala.

Május elseje jó nap arra, hogy belemondjuk az összes a liberálisságából és baloldaliságából élő összes jellemtelen intellektuel, értelmiségi és véleményvezér arcába, hogy már mindenben, tényleg mindenben elárultátok a dolgozó embereket. Azokat, akik tényleg megdolgoznak a kenyerükért, akik életbe tartják azt a világot, amelyben ti, felső-középosztálybeli mocskok elhéderelhettek és oszthatjátok az észt, de most még háborúba is küldenétek őket a rohadt ideológiátokért. És persze a nyugati gazdáitok profitjáért.

Nyilván nem az orosz emberek a halálos ellenségeink, de talán még Putyin rezsimje sem veszélyes annyira ránk, az életünkre és szabadságunkra, mint ezek az őrült baloldaliak, zöldek és liberálisok, akik a csicskáikká szegődött nyugati konzervatív pártokkal karöltve totális háború felé terelgetik a kontinenst.

Az EPP kongresszusán kiderült, hogy ezeknek végleg és teljesen elment az eszük, Ursula és Manfréd olyan üdvözült pofával mondta bele a háborút, mint általános politikai üzenetet az agymosott tapsoló tömeg és persze Európa népeinek arcába, mint annak idején Goebbels 1943-ban, amikor meghirdette a totális háborút.

Vajon a teljesen formálissá vált május elsejei majálisokon a kvaterkázó balliberális politikusok is belemondják majd ugyanezt a pódiumról az odatévedő szavazóik arcába? Beleértve persze ebbe a bennfentes kereskedőt is, aki mindent megtesz, hogy odaférjen a Führer és Goebbels mellé a képre? Bocsánat, Ursula és Manfred mellé.

Fotó: MTI