Felmegyünk vagy lemegyünk?
Fotó: Ruprech Judit
Ez itt a nagy kérdés. Nem régiben a Nemzeti Kör szervezésében egy előadás-beszélgetésre hívták meg a Magyar Nemzet, a HÍRTV és a PestiSrácok.hu munkatársait Berettyóújfaluba. Ott hangzott el megrovóan, hogyha Pestről valaki eljön a városukba, akkor gyakran hangzik el, hogy lemegyek Berettyóújfaluba. Mi az, hogy le?- tette fel a kérdést Muraközi István, a város polgármestere. Hiszen egyenrangúak vagyunk ! Ez a vidéki ember lenézését jelenti- fejtették ki a polgári oldal jelenlévő résztvevői.
Majd azzal folytattuk, hogy ebből a belpesti véleményből eredeztethető a balliberális ideológia, miszerint ,,lent” vidéken az emberek tudatlanok, buták, ostobák. Ahogyan vélekedett az előző ciklusban a baloldal, Gyurcsányék miniszterelnök jelöltje Márki-Zay Péter, aki azt találta mondani egyik kampány körútján, hogy az utolsó faluban is ,,mindenkinek fontos, hogy kinyíljon a lámpa fejében.” Mi az, hogy kinyíljon? Micsoda beszéd ez?
Vidék és vidékizés
Az a lámpás legtöbbször az ország távoli vidékeiről lobbant fel fényesen, mint Petőfi Sándor (Kiskőrös), Arany János (Nagyszalonta), Kossuth Lajos (Monok), Bartók Béla (Nagyszentmiklós), Ady Endre (Érmindszent), Korda Sándor (Túrkeve) vagy éppen Berettyóújfaluról Makk Károly személyében. Ugye őket aligha lehet lenézni, mert vidékiek. De hosszú a sor a vidékről elszármazott nagy nevekről s talán igaztalan is ez a válogatás. Folytassuk persze a felsőbbrendűségüket hangoztató elvtársak-urak megjegyzéséiből. Az Egyesült Államok demokrata köreiben felkészített Márki az előzőhez képest erősített: ,,10 órakor már alig találkozni józan emberrel és közülük is csak néhány akadt, aki nem volt agymosott.” Márki-Zay a vidéken élőket lenéző harmadik becsmérlő aranyköpése volt, „ha a Fidesz összegyűjti egy vidéki városba a legjobb embereit, akkor valószínűleg egy keresztrejtvényt nem tudnának megfejteni”.
Nyilván annak a Márki-Zaynak fogalma sincs a vidéki emberek bölcsességéről, szakmai tudásáról, kulturáltságáról, a túlélés fortélyairól, aki egyébként szintén vidéken élő, hódmezővásárhelyi polgármester. A politikából aztán végleg azzal írta ki magát Márki -Zay, amikor a több millió Fidesz szavazót trágyával etetett gombákhoz hasonlította. Az így gondolkodó embereknek az agyában víz van, a szívében kő. Nem is értik, hogy mit jelent a fővároson túl paraszt embernek lenni, kétkezi munkásnak, vállalkozónak lenni, netán értelmiséginek lenni: orvosnak, tanárnak, mérnöknek... Fogalma sincs arról, hogy műveltségben, történelmi tapasztalatban, a föld iránti tiszteletben, közvetlen és tágabb környezetükkel való elkötelezettségben, akár a patriotizmusok sokkal magasabb rendű, mint az úgymond budapestiek egy részének.
De a másik brüsszeli libling sem különb. Magyar Péter is lenézi a vidéken élőket. Politikai cirkuszjárásain mondta, hogy hiába szerez valaki diplomát vagy egy jó szakmát, nincsenek valódi munkahelyek a magyar vidéken. Mekkorákat tud hazudni ez a Péter? Vagy lehet, hogy nem is hazudott, hanem egyszerűen tudatlan, nem a valóságban él? Mit enne, mit inna ez a jó ember, ha nem működne magas színvonalon a magyar mezőgazdaság. Nem beszélve az újonnan létrehozott, felépült gyárak sorától a Suzukitól, a BMW-től, a Mercedesen át az akkumulátor gyárakig vagy az építő iparig. Ezek százezrével kínálják a munkahelyeket. Ennek az új balliberális bagázsnak, a tiszások vezető köreinek sincs sok köze az emberekhez, de a saját választóikhoz sem. Magyar ugyanúgy támadja saját támogatóit, mint azokat az idős embereket, akik egy teljes életet végig dolgoztak. A támogatóit büdösnek és büdös szájúnak nevezi, az időseket csak nyugdíjas kommandónak csúfolja, azt üzeni nekik, hogy ha az unoka külföldön él, akkor vegyenek maguknak másikat. Ezt a cinizmust tanítani kellene. És ez akar politikai hatalmat?
Az idős Fidesz szavazókat kihaló állatfajtának minősítette. Ezek után nem meglepő a lemegyek vidékre szójárás.
Az igazsághoz tartozik, hogy a lemegyek vidékre, felmegyek Pestre már a múlt század elején is használatos volt. Budapestet az ország gazdasági-, ipari-, kereskedelmi- és kulturális központjának tartották, ahol lehetett szórakozni, a legmagasabb színvonalon tanulni. Ez így is volt igaz. Ahogyan az operettben énekelték: ,,...Ha egyszer felmegyek én Pestre, Buda-Budapestre, átmulatom az éjszakát…” Tehát lehet, hogy ez sokaknál csak rossz szokás és nincs benne sem lenézés, sem felnézés. Mert földrajzilag sem indokolt. Például a Mátra vagy a Bükk különböző falvaiból csak lemehetek Pestre, Budapestre, a fővárosba. Fel, aligha. Ha tanácsolhatom hagyjunk fel ezzel a rossz beidegződéssel, s engedjük át a hivatásos vidéket és országot gyűlölő balliberális, Brüsszelt imádó idiótáknak. Gyurcsány Ferenc 2006-os balatonőszödi beszéde a ,, trükkök százairól” és ,,egy kurva országról” mindent elmond a fel- és lemegyekről. Ez a beszéd a baloldal lejtmenetét érzékelteti, végül is ők mentek le. Érdemes Feritől, a volt miniszterelnöktől idézni:
,,...Fantasztikus egy országot vezetni. Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált és egy dolog fűtött: visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól, meg a jobboldaltól és tanulja most már meg magát nem ő hozzájuk mérni, hanem a világhoz. Ez adta a hitet, hogy miért érdemes ezt csinálni. Nagy dolog volt. Imádtam. Életem legjobb része volt. Most az adja, hogy történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok. Egyáltalán nem érdekel, hogy benne leszünk-e, én személy szerint. Egyáltalán nem érdekel. Csinálunk-e valami nagyot? Azt mondjuk-e, hogy: a rohadt életbe, jöttek páran, akik meg merték tenni és nem szarakodtak azon, hogy hogy a francban lesz majd az útiköltség elszámolásunk, b….a meg. Jöttek párak, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország.”
Értjük. Tehát nem haza, nem szülőföld Magyarország, hanem kurva ország.
Körülbelül ennyi maradt Gyurcsányból, meg az örökbecsű kérdése:
,, Mit? Kell még valamit mondanom, Ildikó?”
Igen, ezért bukott meg a baloldal és reméljük, hogy ez a népség soha nem jut hatalomba, mert csak saját magukra gondolnak, az országra, az ország érdekeire, népükre sohasem. Soha nem egészben gondolkodtak, ahogyan most is ezt teszi a Tiszás baloldal. Reménytelen társaság.
Térjünk vissza végül a felmegyek és lemegyek szófordulatra. Nyelvész professzorom az egyetemen elmagyarázta nekünk, hogy nincs olyan, lemegyek Pécsre vagy feljövök Pestre. Jegyezzük meg – mondta, a padlásra megyünk fel, a pincébe megyünk le, mindenhová máshova elmegyünk. S így nem sértünk meg senkit.
