Pesti Srácok

Miért kellene egy országot bízni olyanokra, akiknek minden csak rövid ideig érdekes

Miért kellene egy országot bízni olyanokra, akiknek minden csak rövid ideig érdekes

Magyar Péter nem volt ott Kaposváron. Fontosabbnak érezte, hogy Kapitány István HR-es munkatársaként újabb külföldi ügynököt igazoljon le a Tiszához. Ezt valószínűleg másik nap is megtehette volna, de rájött arra, hogy ellengyűlést szervezni már nem érdekes számára, mert nem hoz politikai hasznot. De Petike már más dolgokat sem csinál, amibe annak idején teljes lendülettel ugrott bele: már kórházakba sem jár (nem bánjuk), és a fiatalkorúak börtönébe sem visz már plüssmackókat, és valahogy tavaly az előre hozott választás kiharcolása is elmaradt. És épp ilyenek a követői is: tökéletes fogyasztói az éppen aktuális márkának, ami egyszer Momentum, egyszer DK, most éppen Tisza. Azt hiszem, nem jó ötlet olyanokra, és olyanok akaratára bízni egy országot, akik naponta, hetente, havonta mást gondolnak a világról, és arról, hogy mit kellene csinálni.

Szóval Majdan Peti országjárása kifulladt a választás előtt. Érdektelenné vált számára és a követői számára is. De nem fontos már neki a brüsszeli munkahely sem, az csupán addig volt érdekes, amíg megválasztották a pozícióra. De említhetnénk jó néhány hangzatos megmondást, amelyeknek a részletei végül soha nem derültek ki: társadalmi párbeszéd intézményesítése, az általuk ígért reformok részletei, migrációs álláspont részletezése… pokolian hosszú a lista.

választás, Magyar Péter, Tisza
Nem a következetlenség a jó választás 

Amit nem tudnak következetesen végigvinni.

Ahogy a szektás fanatikusai sem. Ők nemrég még momentumosok voltak, vagy éppen – amikor jobbat nem találtak – Jakab Pétert követték, de néhányan DK-sok is voltak, talán párbeszédesek is. Most éppen tiszások, de ki tudja, hogy mit fognak képviselni holnap.

A jobboldal viszont következetesen, évtizedek óta tisztában van vele, hogy egy ország vezetése, sorsa nem kampányprojekt, nem hangulatkérdés.

Az a választó, aki évente pártot vált, valójában nem meggyőződés alapján dönt, hanem impulzusokra reagál. Haragra, csalódásra, divatra, algoritmusokra. Nem programot választ, hanem hangulatot. Az ilyen emberben nincs felelősségérzet ahhoz, hogy a választás következményeit viselni kell.

Tisza: a bizonytalan választás

Az ilyen választó nem polgárként viselkedik, hanem fogyasztóként. Nem azt kérdezi: „Mi lesz ebből 5–10–20 év múlva?”, hanem azt: „Most mit érzek?”

Az évente pártot váltó ember gyakran azt hiszi magáról, hogy kritikus gondolkodó. Valójában gyökértelen. Nincs politikai emlékezete. Nem kérdez. A legjobb fogyasztó, akit egy márka kívánhat.

És az a politikus, aki a választói haragra, csalódásokra, algoritmusokra és impulzusokra ígér rá hangzatos gyökérségeket, az nem alkalmas arra, hogy országot vezessen, emberek mindennapjaiért feleljen. Mert ki tudja, milyen kedvvel ébred egy átlagos keddi napon, amikor bosszúból esetleg megsarcolja a családokat, mert neki nem jutott szex az előző este.

De visszatérve a szektásokra: vajon felfogják, hogy egy ország viszont nem tud évente irányt váltani? Értik, hogy a gazdaság, az oktatás, az egészségügy, a hadsereg, a diplomácia évtizedes távlatokban működik? Ha az irányítást olyanokra bízzuk – vagy olyanok nyomására alakítjuk –, akik fél év után mást akarnak, mást mondanak, mást képviselnek, akkor az állam szétesik.

Amit ma elrontasz, annak az árát évekig fizeted. Amit ma elkezdesz, annak az eredménye sokszor csak egy következő ciklusban látszik.

Szóval nem érdemes óvodás játékokat játszani, amelyekben a választás is csak egy eszköz. Nem felelősség, hanem büntetés: „most megbüntetem az aktuálisakat”. De az ország vezetése nem bosszúmechanizmus.

A politikai érettség persze nem azt jelenti, hogy valaki soha nem változtat véleményt. De meg kell értenie minden választópolgárnak, hogy a politikában nincs olyan, hogy „csak a másiknak fáj”, meg hogy „csak a Mészáros vagyonát veszik majd el”. Minden döntés az egész országon csattan, és a vagyonelkobzás mindenkin lecsapódik majd.

Ezen felül pedig az infláció, a befektetői bizalom, a külpolitikai mozgástér, a munkahelyek, a családok biztonsága nem szimbolikus eszközök egy érzelmi játszmában.

De talán túl bonyolult dolgokat írtam le. Egyre kevésbé hiszem, hogy a szektások fel tudják fogni az ilyesmit.

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.