Pesti Srácok

Jönnek a tálibok Ukrajnába? – Miről szól az orosz terrorszervezetkről szóló új törvénytervezet?

Bagram, 2024. augusztus 14.
Az amerikai vezetésû nemzetközi haderõ Afganisztánból történõ kivonulásának harmadik évfordulóját ünneplõ tálib harcosok házi készítésû petárdákhoz való robbanószert tartalmazó marmonkanákkal a dél-afganisztáni Hilemnd tartomán
Bagram, 2024. augusztus 14. Az amerikai vezetésû nemzetközi haderõ Afganisztánból történõ kivonulásának harmadik évfordulóját ünneplõ tálib harcosok házi készítésû petárdákhoz való robbanószert tartalmazó marmonkanákkal a dél-afganisztáni Hilemnd tartományban fekvõ Laskar-Gálban 2024. augusztus 14-én.
Fotó: MTI/AP/Abdul Khaliq

Orosz szenátorok és képviselők egy csoportja kezdeményezte, hogy felfüggeszthetővé váljon különböző militáns csoportok terrorszervezetté nyilvánítása. A haladárok ebből természetesen azonnal arra következtettek, hogy most az észak-koreaiak után már a tálibok is feltűnnek az ukrán fronton. Lássuk, hogy mi állhat a tervezet hátterében valójában!

Megjelent a magyar sajtóban is, hogy törvénytervezetben kezdeményezte kedden orosz szenátorok és képviselők egy csoportja, hogy egyes szervezeteket ideiglenesen zárjanak ki az Oroszországban betiltott terrorszervezetek listájáról. Egybehangzó orosz sajtójelentések szerint a jogszabály első kedvezményezettje az Afganisztánt kormányzó, iszlamista tálib mozgalom lehet.

Erre persze az azonnali reakció az volt, hogy Moszkva már kifogyott az észak-korai katonákból és ezentúl tálibokat küldene az ukrán frontra. Nos, el kell keserítsük a háborús drukkereket, a javaslat lényege nem ebben keresendő.

Tudniillik ugyanis, hogy Moszkva korábban minősítette terrorszervezetnek a Talibánt, mint Washington. Azóta azonban nagyot fordult a világ, és az afganisztáni hatalmat ismét átvevő csoport meglehetősen közeli köteléket alakított ki Pekinggel. Kína pedig nem válogat terrorista állam, és diktatúra között, akivel kereskedni lehet, azzal jóban lesz. A BRICS alapja pedig a kereskedelem, így tehát Moszkvának kifejezetten érdeke, hogy a Talibán, amely tulajdonképpen a teljes alkáli-földfém készletét eladta Kínának kereskedelmi partnere legyen ne ellensége.

PestiSracok facebook image

A döntés másik folyománya pedig, hogy ha esetleg Ukrajnában bármi megváltozna, akkor orosz támogatással talán hirtelen az AZOV is úgy gondolja majd, hogy az ő ellenségük mindig is a Nyugat volt. Láttunk már ilyet Csecsenföldön...

Fotó: MTI/AP/Abdul Khaliq

Ajánljuk még

Egy politikus fiaként nekem kétszer annyit kell teljesítenem, mint az átlagnak – Portrébeszélgetés Hoppál Hunorral (VIDEÓ!)

‎PS Riport 2023 február 25.
Beleszületett a politikába, hiszen édesapja a Fidesz országgyűlési képviselője, kultúráért felelős kormánybiztos, ennek ellenére őt a média most sokkal jobban izgatja, mint egy esetleges politikai karrier. Bár sokan azt gondolhatják, hogy éppen a családi háttér miatt számára az akadályok könnyebben átugorhatóak, éppen ellenkezőleg: mindig többet kellett teljesítenie másoknál. Ahogyan a politika iránti érdeklődését, úgy a zene iránti szeretetét is a családból hozza, ha teheti, zongora mellett kapcsol ki. Pécsett született, de tanulmányait már Budapesten végzi, és most úgy látja, hogy a jövőre vonatkozó elképzeléseit itt tudja majd megvalósítani a későbbiekben. A PS Portrék e heti műsorában Hoppál Hunorral, a Grund című műsorunk műsorvezetőjével beszélgettünk.

Egy szuverén ország azt tilt ki, akit akar – Legalábbis, ha Ukrajnáról van szó (Videó)

‎PS Riport 2024 március 8.
Míg hazánkat folyamatosan támadják "a sajtószabadság eltiprásáért", és Magyarországot előszeretettel nevezik diktatúrának, addig a fősodratú média szemében Ukrajna továbbra is a demokrácia mintabástyája. Szép is ez, különös tekintettel arra, hogy ennek a mintaállamnak a vezetése nem szívesen tűri meg, ha valaki igazat mond róla, legyen az a saját ellenzéki médiája, amelyet be-, vagy a külföldi sajtó munkatársai, akiket kitiltanak. Az ilyen "persona non graták" egyike Molnár H. Boglárka, aki azonban nem hagyta annyiban az ügyet.