Pesti Srácok

Jönnek a tálibok Ukrajnába? – Miről szól az orosz terrorszervezetkről szóló új törvénytervezet?

Bagram, 2024. augusztus 14.
Az amerikai vezetésû nemzetközi haderõ Afganisztánból történõ kivonulásának harmadik évfordulóját ünneplõ tálib harcosok házi készítésû petárdákhoz való robbanószert tartalmazó marmonkanákkal a dél-afganisztáni Hilemnd tartomán
Bagram, 2024. augusztus 14. Az amerikai vezetésû nemzetközi haderõ Afganisztánból történõ kivonulásának harmadik évfordulóját ünneplõ tálib harcosok házi készítésû petárdákhoz való robbanószert tartalmazó marmonkanákkal a dél-afganisztáni Hilemnd tartományban fekvõ Laskar-Gálban 2024. augusztus 14-én.
Fotó: MTI/AP/Abdul Khaliq

Orosz szenátorok és képviselők egy csoportja kezdeményezte, hogy felfüggeszthetővé váljon különböző militáns csoportok terrorszervezetté nyilvánítása. A haladárok ebből természetesen azonnal arra következtettek, hogy most az észak-koreaiak után már a tálibok is feltűnnek az ukrán fronton. Lássuk, hogy mi állhat a tervezet hátterében valójában!

Megjelent a magyar sajtóban is, hogy törvénytervezetben kezdeményezte kedden orosz szenátorok és képviselők egy csoportja, hogy egyes szervezeteket ideiglenesen zárjanak ki az Oroszországban betiltott terrorszervezetek listájáról. Egybehangzó orosz sajtójelentések szerint a jogszabály első kedvezményezettje az Afganisztánt kormányzó, iszlamista tálib mozgalom lehet.

Erre persze az azonnali reakció az volt, hogy Moszkva már kifogyott az észak-korai katonákból és ezentúl tálibokat küldene az ukrán frontra. Nos, el kell keserítsük a háborús drukkereket, a javaslat lényege nem ebben keresendő.

Tudniillik ugyanis, hogy Moszkva korábban minősítette terrorszervezetnek a Talibánt, mint Washington. Azóta azonban nagyot fordult a világ, és az afganisztáni hatalmat ismét átvevő csoport meglehetősen közeli köteléket alakított ki Pekinggel. Kína pedig nem válogat terrorista állam, és diktatúra között, akivel kereskedni lehet, azzal jóban lesz. A BRICS alapja pedig a kereskedelem, így tehát Moszkvának kifejezetten érdeke, hogy a Talibán, amely tulajdonképpen a teljes alkáli-földfém készletét eladta Kínának kereskedelmi partnere legyen ne ellensége.

PestiSracok facebook image

A döntés másik folyománya pedig, hogy ha esetleg Ukrajnában bármi megváltozna, akkor orosz támogatással talán hirtelen az AZOV is úgy gondolja majd, hogy az ő ellenségük mindig is a Nyugat volt. Láttunk már ilyet Csecsenföldön...

Fotó: MTI/AP/Abdul Khaliq

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.