Pesti Srácok

Jönnek a tálibok Ukrajnába? – Miről szól az orosz terrorszervezetkről szóló új törvénytervezet?

Bagram, 2024. augusztus 14.
Az amerikai vezetésû nemzetközi haderõ Afganisztánból történõ kivonulásának harmadik évfordulóját ünneplõ tálib harcosok házi készítésû petárdákhoz való robbanószert tartalmazó marmonkanákkal a dél-afganisztáni Hilemnd tartomán
Bagram, 2024. augusztus 14. Az amerikai vezetésû nemzetközi haderõ Afganisztánból történõ kivonulásának harmadik évfordulóját ünneplõ tálib harcosok házi készítésû petárdákhoz való robbanószert tartalmazó marmonkanákkal a dél-afganisztáni Hilemnd tartományban fekvõ Laskar-Gálban 2024. augusztus 14-én.
Fotó: MTI/AP/Abdul Khaliq

Orosz szenátorok és képviselők egy csoportja kezdeményezte, hogy felfüggeszthetővé váljon különböző militáns csoportok terrorszervezetté nyilvánítása. A haladárok ebből természetesen azonnal arra következtettek, hogy most az észak-koreaiak után már a tálibok is feltűnnek az ukrán fronton. Lássuk, hogy mi állhat a tervezet hátterében valójában!

Megjelent a magyar sajtóban is, hogy törvénytervezetben kezdeményezte kedden orosz szenátorok és képviselők egy csoportja, hogy egyes szervezeteket ideiglenesen zárjanak ki az Oroszországban betiltott terrorszervezetek listájáról. Egybehangzó orosz sajtójelentések szerint a jogszabály első kedvezményezettje az Afganisztánt kormányzó, iszlamista tálib mozgalom lehet.

Erre persze az azonnali reakció az volt, hogy Moszkva már kifogyott az észak-korai katonákból és ezentúl tálibokat küldene az ukrán frontra. Nos, el kell keserítsük a háborús drukkereket, a javaslat lényege nem ebben keresendő.

Tudniillik ugyanis, hogy Moszkva korábban minősítette terrorszervezetnek a Talibánt, mint Washington. Azóta azonban nagyot fordult a világ, és az afganisztáni hatalmat ismét átvevő csoport meglehetősen közeli köteléket alakított ki Pekinggel. Kína pedig nem válogat terrorista állam, és diktatúra között, akivel kereskedni lehet, azzal jóban lesz. A BRICS alapja pedig a kereskedelem, így tehát Moszkvának kifejezetten érdeke, hogy a Talibán, amely tulajdonképpen a teljes alkáli-földfém készletét eladta Kínának kereskedelmi partnere legyen ne ellensége.

PestiSracok facebook image

A döntés másik folyománya pedig, hogy ha esetleg Ukrajnában bármi megváltozna, akkor orosz támogatással talán hirtelen az AZOV is úgy gondolja majd, hogy az ő ellenségük mindig is a Nyugat volt. Láttunk már ilyet Csecsenföldön...

Fotó: MTI/AP/Abdul Khaliq

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!