A német fiatalok is úgy érzik, hogy az országuk válságban van
A pártok számára az az egyik legnagyobb probléma, hogy a fiatal választók egyre inkább elfordulnak a hagyományos pártoktól, és keresnek alternatív politikai megoldásokat. Így a kampány egyik központi témája a fiatal választók és azok politikai preferenciái. A 18–29 éves korosztály egyre nagyobb politikai tudatosságot mutat, ugyanakkor sokan közülük elégedetlenek a hagyományos pártok kínálatával. A szociáldemokraták és a kereszténydemokraták számára komoly kihívást jelent, hogy ezek a választók kevésbé kötődnek a régi pártrendszerhez, és könnyen mozdulnak új, alternatív politikai erők felé. (Fiatal szerzőnk német fiatalokat is megkérdezett. Holocsi Attila Ákos írása)
A fiatalok politikai aktivitását nagyban befolyásolják a közösségi média platformok, különösen a TikTok és az Instagram, vagy éppen, esetlegesen a Redditen, ahol a politikai tartalmak gyorsan terjednek. Erre tökéletes példa a 2024-es romániai elnökválasztások első fordulójában a nemzetközileg nem különösebben ismert ultranacionalista politikus, Călin Georgescu meglepő módon a szavazatok közel 23%-át szerezte meg, miközben a közvélemény-kutatások mindössze 5%-ra mérték. Georgescu kampányának központjában a TikTok állt, ahol több mint 360 000 követővel rendelkezett, és ahol a politikai üzeneteit terjesztette.
A politikai pártok stratégiái a fiatalok elérésére
A német választási kampány során az SPD és a CDU is felismerte, hogy a fiatalok támogatása döntő fontosságú lehet. Scholz kampánystábja új kommunikációs csatornákat próbál kiépíteni, és egyre nagyobb figyelmet fordítanak az online kampányra. A CDU eközben új generációs politikusokat állít előtérbe, akik fiatalosabb arculatot képviselnek, és közvetlenebb stílusban szólítják meg a választókat.
A Zöldek és a Baloldali Párt is aktív kampányt folytat a fiatalok körében, különösen a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenségek témáira építve. Ugyanakkor a fiatal választók polarizációja is egyre inkább érzékelhető: míg egyes csoportok a progresszív baloldali mozgalmak irányába fordulnak, addig mások a radikális, valamint mérsékelt jobboldali pártokban látják a kiutat a jelenlegi politikai helyzetből.
Az AfD és más mondhatni radikálisabb politikai formációk kifejezetten ügyesen használják ezeket a platformokat arra, hogy elérjék a fiatalokat, míg a hagyományos pártok kommunikációja sokszor elavultnak tűnik.
Egyre több fiatal választó számára a gazdasági kérdések is előtérbe kerülnek. A lakhatási válság, a munkaerőpiaci bizonytalanság és az infláció mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják politikai döntéseiket. A fiatalok között jelentősen nőtt az érdeklődés az olyan politikai szereplők iránt, akik radikális változásokat ígérnek, függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldali nézeteket vallanak.
De vajon mit ígérnek a pártok, és hogyan vélekednek erről maguk a fiatalok?
Milyen világot kínálnak a fiataloknak a politikai szereplők? Ki áll ki a klímavédelemért, az oktatásért, a munkahelyekért, és ki ígér radikális változásokat? Tino Chrupalla, az AfD társelnöke február 6-án kijelentette:
Diplomáciai kapcsolatokat kell kiépítenünk Szíriával és Afganisztánnal, hogy kezelni tudjuk a migrációs problémákat.
Ez a kijelentés egyértelműen arra utal, hogy az AfD a migrációs politikában nem csupán belső szigorításokkal, hanem külpolitikai eszközökkel is próbálná szabályozni a menekültáradatot. A párt régóta kritizálja a német kormány menekültpolitikáját, és Chrupalla szavai is ebbe az irányba mutatnak: az AfD szerint az illegális bevándorlás csökkentésének egyik kulcsa a származási országokkal való együttműködés lenne.
Ehhez hasonlóan Friedrich Merz, CDU/CSU jelölt, az unió kancellárjelöltje hangsúlyozza a stabil gazdaság fontosságát a fiatalok jövője szempontjából. Idén, februárban a Financial Times-nak adott interjújában kijelentette:
Garantálom a politikai változást a gazdaság- és menekültügyi politikában.
Továbbá ígéretet tett a menedékkérők beáramlásának szigorú korlátozására és a határellenőrzések fokozására.
Ugyan ebben a hónapban Olaf Scholz kancellár, az SPD jelöltje “haladó szellemű” migrációs politikát támogat, és a koalíciós tárgyalások során „vörös vonalat” húzna az unióval való együttműködésben a menekültügy kapcsán. Olaf Scholz kijelentése, miszerint „
Ez számunkra egy olyan terület, ahol nem engedhetünk meg kompromisszumot,
nem csupán a jelenlegi menekültpolitikára vonatkozik, hanem egyértelmű üzenetet is közvetít a jövőbeni kormányzati irányvonalról. Ez a határozott állásfoglalás arra utal, hogy a szociáldemokrata párt a jövőben is ragaszkodni kíván a jogi védelem és a humanitárius elvek melletti elköteleződéshez.
Hosszú távú következményként ez a politika várhatóan továbbra is a befogadás és a migránsok jogainak védelme iránti elkötelezettséget erősíti. Az SPD számára kulcsfontosságú marad, hogy Németország morálisan vezető szerepet vállaljon a nemzetközi menekültválság kezelésében. Ez a hozzáállás valószínűleg jelentős ellenállásba ütközik majd a következő választásokon, különösen a fiatal szavazók körében. A jelenlegi tendenciák alapján a fiatalok túlnyomó többsége viszont inkább elutasítja a bevándorláspárti politikát, és a szigorúbb határvédelem, valamint a korlátozottabb menekültügyi rendszer felé hajlik. Azonban a megkérdezett német fiatalok nem csak a migrációban, hanem a német gazdaság jelenlegi alakulása mellett, számos egyéb tényezővel sem értenek egyet a Scholz kormányzattal.
Lássuk mit mondanak a német fiatalok!
2025. Január 30 és Február 5 között a reddit.com-on német fiatalok véleményét kérdeztünk a választásokról és a nagy kérdésekről:
Leon (22 éves dolgozó, Hamburg)
Elegem van abból, hogy az infláció és a magas lakásárak miatt alig tudok megélni. A politikusok mindig csak beszélnek, de semmi sem változik. Talán egy radikálisabb gazdaságpolitika lenne a megoldás. Nem tudom, hogy az SPD vagy az AfD az, amelyik végre valóban tesz is valamit, de biztos, hogy a mostani rendszer nem működik.
Felix (18 éves diák, Leipzig)
A migráció kérdése megosztja az országot. Nem vagyok ellene a bevándorlásnak, de szerintem túl sokan jönnek ide megfelelő ellenőrzés nélkül. Az AfD legalább kimondja, amit mások nem mernek. Nem vagyok szélsőséges, de szerintem Németországnak szigorítania kellene a határpolitikáján.
Elena (17 éves diák, Köln)
"Sajnos én még nem szavazhatok, de ha tehetném, olyan pártot választanék, amely valóban törődik a fiatalokkal. Az oktatás helyzete katasztrofális: túl nagy osztálylétszámok, elavult tankönyvek és alulfizetett tanárok. Ahelyett, hogy minden másra költik a pénzt, inkább az iskolákat kellene fejleszteni. Több digitális eszközre, modern tananyagra és olyan képzésre van szükségünk, amely ténylegesen felkészít a jövőre, nem csak lexikális tudással töm minket. Számomra az a párt hiteles, amelyik ezt prioritásként kezeli, de eddig egyik sem győzött meg igazán.
" Felicia (22 éves diák, Weimar)
A politikai korrektség Németországban kezd túlzásba menni. Nem lehet mindent kimondani anélkül, hogy valaki megsértődne. Az országunknak egy erősebb, stabilabb vezetésre van szüksége, amely nem fél döntéseket hozni. Én egy olyan pártot keresek, amely tiszta irányt mutat, akár a CDU/CSU, akár egy új politikai mozgalom, de a mostani állapot tarthatatlan.
Sophie (19 éves diák, Berlin)
A nők jogai, a szociális igazságosság és a kisebbségek védelme számomra elsődlegesek. Az SPD és a Baloldal (Die Linke) az egyetlen párt, amely szerintem komolyan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. De a fiataloknak több beleszólásra lenne szükségük a politikába.
Sven (24 éves dolgozó, Passau)
Németországnak egy igazságosabb társadalomra van szüksége. Az egyenlőtlenségek egyre nőnek, a gazdagok egyre gazdagabbak, a dolgozók pedig alig tudnak megélni. A Baloldal az egyetlen párt, amely kiáll a munkások jogaiért, a szakszervezetekért és az alapjövedelemért. A kapitalizmusnak vannak határai, és ezt a politikának is figyelembe kell vennie.
" Marc (19 éves, Ravensburg)
A német politika túl gyenge, és nem képes kezelni a migrációs helyzetet. Egy kisvárosban élek, ahol az emberek nem érzik magukat biztonságban, és a politika ezt egyszerűen figyelmen kívül hagyja. Az AfD legalább nyíltan beszél erről. Nem vagyok szélsőséges, de úgy érzem, hogy Németországnak határozottabb bevándorlási politikára van szüksége.
Ennek következtében Scholz álláspontja akár elidegenítheti ezt a választói réteget, és más pártok – különösen a migrációs szigorítást követelők – malmára hajthatja a vizet. A német társadalom láthatólag változást akar, az utolsó közvéleménykutatások szerint a CDU-CSU 30 százalékon, az AfD 22-ön, az SPD 17-en, a zöldek 13-on állnak.
Vezető kép: Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár, Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter, a Zöldek jelöltje, Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztélnyszociálius Unió (CSU) közös jelöltje és Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke a kancellárjelöltek Quadrell címû választási vitamûsorában egy berlini TV-stúdióban 2025. február 16-án. Az elõrehozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban.
MTI/EPA/DPA pool/Kay Nietfeld
