Aki Európát is háborúba vinné – Kaja Kallas, az időzített bomba
Komoly kockázatokat rejtenek – immár sokadjára – Kaja Kallas kijelentései. Az unió főképviselője most egy nemrég megjelent interjúban nemes egyszerűséggel azt hangoztatta, "Krím Ukrajnáé", és pont. Mindezt éppen akkor teszi, amikor közelebb kellene kerülni az ukrajnai háborút lezáró békemegállapodáshoz. Korábban is voltak problémák az egykori észt miniszterelnök szavaiból, ami csak segíti az Európai Unió tekintélyének, geopolitikában elfoglalt szerepének erodálását. Igazi időzített bomba képvisel minket.
Akár hivatalosnak is tekinthetjük Kaja Kallasnak, az EU külpolitikai főképviselőjének állásfoglalását, miszerint elutasítja Donald Trump krími megállapodást előkészítő béketervét, amelyben az amerikai elnök a 2014-ben megszállt Krímet Oroszországnak hagyná meg, Ukrajnának pedig le kell mondania esetleges NATO-tagságáról.
Az AFP-nek adott interjúban a főképviselő ugyanis nemes egyszerűséggel kijelentette, a Krím-félsziget nem lehet Oroszország része.
„A Krím Ukrajnához tartozik. Sokat jelent a megszállt országoknak, hogy más államok nem ismerik el az annektálást. Máskülönben Oroszország egyértelműen megkapja, amit akar. Ez hiba lenne”
– mondta Kallas az interjúban.
Észtországot is veszélybe sodorta
Az egykori észt miniszterelnök évek óta hangoztatja, hogy Ukrajnának minden eddig megszállt területet vissza kell, hogy kapjon, amelynek képviselete egyértelműen fenntartja a háborút Oroszországgal.
Emellett kormányfőként Javelin rakétákkal támogatta Ukrajnát, letartóztatási parancsot kért orosz parancsnokok ellen, és – sajnos nem vicc – az egész orosz lakosságot hibáztatta a háborúért. 2024 februárjában Moszkva nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene.
Kallas viszont tudatosan elfelejti, a kijelentése immár nemcsak hazáját, Észtországot, hanem az unió 27 tagállamát – köztük Magyarországot – is képviseli.
Ahogyan az osztrák Exxpress lap is írja, éppen ezen a néven utasítja el most azt a javaslatot, amelyet az Egyesült Államokban és Európában sokan reálisnak látnak a béketeremtés érdekében: egy tűzszünet létrejöttét, amelyben Oroszország megtarthatná a Krímet, és így végre elhallgatnának a fegyverek.
Reklám a "tettre készek koalíciójának"
Nem véletlen, hogy Kallas éppen most hangoztatja ismét a „Krím Ukrajnáé” szlogent, miközben napirenden van a békemegállapodás kérdése.
Az Európai Bizottság által finanszírozott szervezet, az Europe Policy Center nevű agytröszt kiadott egy elemzést, miszerint még a nyár előtt csapatokat kellene küldeni Ukrajnába.
A véleménycikkben a szerzők úgy látják, hogy a tettre készek (vagy más néven „hajlandók”) koalíciójának koncepciója már nem csupán elméleti lehetőség, hanem egyre inkább konkrét, strukturált védelmi eszközként jelenik meg Ukrajna támogatásában.
„Az orosz agresszió fokozódása, különösen a civil és az energetikai infrastruktúrák elleni támadások, sürgetővé teszik e koalíciók gyors felállítását. A túlzott kockázatkerülés Moszkva számára gyengeségként jelenik meg, és eszkalációra ösztönöz.”
Ebből szűrték azt le a szerzők, hogy „a készek különböző koalícióinak bevetése Ukrajnában a jövőbeni tűzszünet előtt nem csak szükséges – ez az egyetlen járható út Ukrajna biztonságának megerősítéséhez, és lehetővé teszi, hogy az ország erős pozícióból kezdje meg a jövőbeli tárgyalásokat.”
Ha kellő támogatás nélkül marad, Ukrajna ellenállási képessége összeomolhat, ami Európa-szerte a bizonytalanság dominóeffektusát váltja ki. A stratégiai tétlenség már nem választható – ez egy közvetlen út a nagyobb instabilitás felé, nemcsak Ukrajna, hanem az egész euroatlanti közösség számára
– áll az írásban.
Azt csak halkan jegyezzük meg, hogy olyan kijelentésekkel, minthogy „Krím Ukrajna része marad”, nehezen lesz béketárgyalás, pláne európai katonai egységek küldésével. De ez az apróság már nem számít senkinek.
Minek számítson, tekintve, hogy az European Policy Centre (EPC), az egyik legbefolyásosabb brüsszeli agytröszt (think tank), amelynek honlapján közzétették a szervezet két elemzőjének véleménycikkét. Az már csak a hab a tortán, hogy az írás megszületését és megjelenését is az Európai Unió társfinanszírozta.
Ahogyan az sem véletlen, hogy az írás két szerzője nem más, mint Amanda Paul, az EPC vezető politikai elemzője és egy ukrán, Lev Zinchenko, az ukrajnai Razom érdekvédelmi programjának koordinátora.
Megjósolhatatlan, hogy a tettre készek koalíciója meddig marad fenn. De így legalább már választ kaptunk arra, hogy miért nem sikerül tárgyalóasztalhoz ülnie a két háborúzó félnek.
Mit képvisel Kallas valójában?
Ahogyan valahol Kallas felelőtlen kijelentéseire is magyarázatot ad.
Pedig már több európai tisztviselőnek, sőt még a brüsszeli Politicónak is kínosak ezek a hangoztatások.
„Az EU azt akarja, hogy Ukrajna megnyerje ezt a háborút!”
– ezt írta Kallas nem is olyan rég az X-en., ami szintén komoly fejtörést szült belső körökben.
„Ha rá hallgatunk, úgy tűnik, mintha háborúban állnánk Oroszországgal, aminek nem lenne szabad az EU irányvonalának lennie”
– mondta az egyik meg nem nevezett tisztviselő a lapnak.
Ahogyan azt megírtuk, pedig Kallas volt az, akit még észt kormányfőként egy komoly botrány ért: kiderült ugyanis, hogy férjének, Arvo Halliknak üzleti érdekeltsége volt egy olyan logisztikai cégben, amely Oroszországban nyújtott szolgáltatást egy észt vállalatnak még a háború kitörése után is. Hallik ezzel kapcsolatosan szerzett bevétele pedig elérte a 1,5 millió eurót.
Ezzel azonban Kallasnak semmi gondja nem volt.
Sok időzített bombája van az Európai Uniónak, de Kaja Kallas még ezek közül is jócskán kiemelkedik. Persze nem a legjobb értelemben, mielőtt még bárki dicséretnek veszi ezt a megállapítást.
Kiemelt kép: Kaja Kallas. Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
